Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Báthori István
a Magyar Királyság erdélyi vajdája
Hivatali idő
14791493
Előd Vingárti Geréb Péter
Utód Losonczi László, Drágffy Bertalan

Született 1430
Elhunyt 1493 (63 évesen)

Szülei Báthori István (országbíró, ?–1444)
Foglalkozás politikus
Vallás római katolikus
Báthori István alakja a kolozsvári Mátyás király emlékműn

Ecsedi Báthori István (14301493) erőszakosságáról és a hatalom utáni vágyáról híres főnemes, kiváló hadvezér. A Várnánál elesett Báthori István korábbi országbíró és Butkai Borbála hat fia közül az egyik. Báthory Erzsébet ükapja.

Élete[szerkesztés]

1458-tól asztalnokmester, 1471-től 1493-ig országbíró. Részt vett a kenyérmezei ütközetben, ahol Kinizsi Pállal együtt győzelmet aratott. Több hadjáratott vezetett a törökök és Moldva ellen. 1479-től 1493-ig erdélyi vajda.

Mátyás halála után II. Ulászló szolgálatába áll. Kinizsi Pállal együtt az egyetlen ütőképes sereg vezére. 1490. július 4-én szétverte Corvin János hadait Csontmezőnél (Kölesd),[1] és visszafoglalta Miksa osztrák uralkodótól Fehérvárat.

1491-ben részt vett a pozsonyi béketárgyalásokon az Ulászló párti magyar küldöttség tagjaként, akik a Miksa párti német küldöttséggel békét kötöttek 1491. november 7-re dátumozva. Az aláírásra valószínűleg november 23-án került sor, ekkor helyette unokaöccse Báthori György írta alá a német példányt, mivel a vajda a magyar arisztokrácia azon utolsó nemzedékéhez tartozott, aki még nem tudott írni. Hasonló okok miatt Ország László lovászmester és Rozgonyi László kamarásmester helyett Bakócz Tamás kancellár írt alá.[2]

Az Erdélyben véghezvitt zsarnokságai miatt a székelyek lázadozni kezdtek. 1493-ban Ulászló Bakócz Tamás közbenjárásával lemondatta. Bukását nehezen viselte és hamarosan meghalt.

Utóélete[szerkesztés]

A kenyérmezőnél szerzett kincsekből Nyírbátorban ferences zárdát alapított, melynek templomában temették el. Itt fennmaradt szépen faragott szarkofágja és reneszánsz lófejpajzsos címere. A nyírbátori múzeum az ő nevét viseli.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Schönherr Gyula: Hunyadi Corvin János : 1473-1504, Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1894.
  2. Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán: A Jagelló–Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490–1492). Századok, CXLV. évf. 2. sz. (2011) 297. o.

Források[szerkesztés]