Schönherr Gyula
| Schönherr Gyula | |
 | |
| Született | 1864. szeptember 26. Nagybánya |
| Elhunyt | 1908. március 24. (43 évesen) Nagybánya |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | történész, levéltáros, bibliográfus, egyetemi oktató |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schönherr Gyula témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Schönherr Gyula[1] (Nagybánya, 1864. szeptember 26. – Nagybánya, 1908. március 24.) történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Életútja[szerkesztés]
.jpg)
Muhi Sándor grafikája
Bajorországi eredetű polgári családból származott. Apja, Schönherr Antal (†1905) ügyvéd,[2] Nagybánya választott, később kinevezett rendőrkapitánya volt, édesanyja Csausz Anna (1842-1911).[3] Schönherr Gyula Szatmáron érettségizett. 1882-ben családja nyomására a bécsi Pázmáneumba került, ám csak egy tanévet töltött itt. 1883 és 1886 között jogot hallgatott a budapesti egyetemen, majd 1886–1887-ben az Institut für Österreichische Geschichtsforschung ösztöndíjasaként történeti segédtudományokat tanult Bécsben. 1889-ben államtudományi oklevelet szerzett Budapesten.
1889 és 1893 között a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának gyakornokaként, 1893–1894-ben a levéltári osztály segédeként, 1894-től 1900-ig segédőreként, 1900 és 1907 között őreként, majd igazgató őreként tevékenykedett. 1901-től 1907-es visszavonulásáig a budapesti egyetem magántanáraként oktatott.
1892 és 1898 között a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság jegyzője, 1899 és 1907 között titkára volt. A Magyar Történelmi Társulat 1893-ban választmányi tagjává választotta. 1896 májusában az Akadémia levelező tagja lett, 1898-ban elnyerte az intézmény Scitovszky János Alapítványának díját. 1897-ben az újonnan létrehozott Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége titkárává nevezték ki.
Munkássága[szerkesztés]
Fő kutatási területe a közép- és kora újkori magyar történelem, azon belül is a 14–15. századi intézmény- és politikatörténet volt. Egyetemi hallgatóként többek között Thököly Imre és Wesselényi Pál vetélkedésével, valamint Nagybánya régi pecsétjeivel foglalkozott. Az 1890-es években megírta Corvin János élettörténetét, a Szilágyi Sándor-féle millenniumi kiadványsorozat számára az Anjou-ház örököseinek történetét, és értekezett Nápolyi László trónkövetelésének külföldi vonatkozásairól is. 1889–1890-es olaszországi tanulmányútja eredményeként a Monumenta Vaticana című sorozatban kiadta Hunyadi Mátyás pápákkal folytatott levelezését. Genealógiai, heraldikai és művelődéstörténeti kutatásokat, bibliográfusi tevékenységet is végzett. Kétkötetesre tervezett Nagybánya-monográfiájából csupán néhány fejezetet tudott elkészíteni.
1893 és 1907 között a Magyar Könyvszemle, 1897-től 1907-ig – Fejérpataky László, majd Varjú Elemér társaként – a Turul, 1899 és 1903 között a Magyar Történeti Életrajzok, 1901-től 1904-ig a Magyar Minerva című sorozat szerkesztője volt.
Komoly szerepet játszott az országos könyvtári és múzeumi hálózat kialakításában. Szervezőmunkája során aradi, temesvári, szatmári, máramarosszigeti és nagybányai intézményekkel is foglalkozott.
Emlékezete[szerkesztés]
Halálának 95. évfordulója alkalmából 2003 márciusában a nagybányai Teleki Házban az Erdélyi Féniks Szabadegyetem keretein belül Kacsó Károly történész, régész méltatta Schönherr Gyula Nagybányára vonatkozó helytörténeti kutatói munkásságát.
Főbb művei[szerkesztés]
- A bécsi udvari kamara levéltárának magyar vonatkozású oklevelei (Budapest, 1887)
- Olaszországi történelmi kutatások. Jelentés 1890-ki tanulmányutamról (Décsényi Gyula néven; Budapest, 1893)
- Hunyadi Corvin János 1473–1504 (Budapest, 1894) MEK
- Az Anjou ház és örökösei (1301–1439) (Pór Antallal; Budapest, 1895, 1995)
- Nápolyi László trónkövetelésének külföldi vonatkozásai (Budapest, 1897)
- Nagybányai városi múzeum (Nagybánya, 1899)
- Magyarország 1301-ben (Budapest, 1902)
- A középkori intézmények bomlása és a renaissance (Csuday Jenővel; Budapest, 1904; Szekszárd, 2000)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ifjúkori tanulmányai egy részét Décsényi Gyula írói álnéven tette közzé.
- ↑ familysearch.org Schönherr Antal gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Csausz Anna gyászjelentése
Források[szerkesztés]
- Balogh Béla: Schönherr Gyula élete és munkássága (1864–1908). Erdélyi Múzeum, 1994. 3–4. sz. 5–20. o.
- Kollányi Ferenc: Schönherr Gyula dr. Magyar Könyvszemle, 1908. 2. sz. 185–188. o.
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk.: Glatz Ferenc. Budapest, 2003, MTA Társadalomkutató Központ. 1117. o.
- Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 2005, Babits. 594. o. ISBN 963-955-626-2
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest, 1908, Hornyánszky. 580–586. o.
- -Y -L. [Fejérpataky László]: Schönherr Gyula 1864. szept. 26. – 1908. márc. 24. Századok, 1908. 4. sz. 356–357. o.