Varjú Elemér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Varjú Elemér
Született 1873. október 14.[1]
Ludányhalászi
Elhunyt 1945. január 28. (71 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása

Csekei Varjú Elemér László (Felsőludány, 1873. október 14.Budapest, 1945. január 28.)[2] magyar művelődéstörténész, muzeológus, könyvtáros, művészettörténész, földbirtokos, MTA-tag (levelező, 1915).

Élete és munkássága[szerkesztés]

Varjú Mihály és Csintalan Ilona fiaként született. A budapesti református főgimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. 1897-ben kapta meg bölcsészdoktori oklevelét a budapesti egyetemen. 1898-tól 1908-ig a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában dolgozott. 1908-tól 1913-ig a kassai Felső-magyarországi Múzeumot vezette. 1913–1934 között a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárának igazgatója volt, utána nyugdíjba vonult.

A középkori magyar művelődés- és művészettörténet egyes kérdéseit tanulmányozta. 1898-ban ő fedezte föl a harmadik legrégebbi magyar nyelvemléket, a Gyulafehérvári glosszákat[3] a 14. század elejéről.

1899. november 4-én Budapesten házasságot kötött Gedeon Stefánia Paula Zsófiával, Gedeon András és Preisinger Zsófia lányával.[4]

1901-től 1908-ig a Turul című folyóirat, 1915-22 között az Archaeologiai Értesítő, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának Közleményei szerkesztője volt. A Magyar Művelődéstörténet (I-V. Bp., 1939-42., reprint kiadása Szekszárd, 1991., 1993.) képszerkesztője volt.

1927-től haláláig a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság másodelnöke volt.

1915-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Akadémiai székfoglalóját A középkori magyar művészet problémája címmel 1916. április 3-án tartotta.

Szerkesztette az ötkötetes Magyar Művelődéstörténetet.[5]

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • A gyulafehérvári Batthyány-könyvtár. Budapest, 1899.
  • A Szalók-nemzetség. Budapest, 1902.
  • A Hunyadiak síremlékei a gyulafehérvári székesegyházban. Magyarország műemlékei, I. Budapest, 1905.
  • Oklevéltár a Losonczi Bánffy-család történetéhez. Budapest, 1908.
  • Az Árpádok ábrázolása. Budapest, 1908.
  • A Szent Korona. Budapest, 1922.
  • Legendae Sancti Regis Stephani - Szent István király legendái. Ford. Budapest, 1928.
  • Szent István koporsója. Budapest, 1930.
  • Ernst Lajos magyar történeti gyűjteménye. Höllrigl Józseffel. Budapest, 1932.
  • Magyar várak. Ungarische Burgen. Forteresses Hongrois. Hungarian Fortresses. Budapest, 1933.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • B[ottló] B[éla]: V. E. (Turul, 1944 – 46);
  • Tápay Szabó Gabriella: V. E. (Századok, 1945 – 46.)
  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002. XV, 984 o., ill.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
  • Galambos Ferenc: Varjú Elemér és a magyar könyvtártudomány. Könyvtáros, 1975.
  • Tóth Zoltán: Varjú Elemér. Magyar Múzeum, 1945.