Varjú Elemér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Varjú Elemér
Született 1873. október 14.
Felsőludány
Elhunyt 1945. január (71 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása muzeológus,
könyvtáros,
történész,
művészettörténész

Csekei Varjú Elemér László (Felsőludány, 1873. október 14.Budapest, 1945. január vége) magyar művelődéstörténész, muzeológus, könyvtáros, művészettörténész, földbirtokos, MTA-tag (levelező, 1915).

Élete és munkássága[szerkesztés]

Varjú Mihály és Csintalan Ilona fiaként született. A budapesti református főgimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. 1897-ben kapta meg bölcsészdoktori oklevelét a budapesti egyetemen. 1898-tól 1908-ig a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában dolgozott. 1908-tól 1913-ig a kassai Felső-magyarországi Múzeumot vezette. 1913-34 között a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárának igazgatója volt, utána nyugdíjba vonult.

A középkori magyar művelődés- és művészettörténet egyes kérdéseit tanulmányozta. 1898-ban ő fedezte föl a harmadik legrégebbi magyar nyelvemléket, a Gyulafehérvári glosszákat[1] a 14. század elejéről.

1899. november 4-én Budapesten házasságot kötött Gedeon Stefánia Paula Zsófiával, Gedeon András és Preisinger Zsófia lányával.[2]

1901-től 1908-ig a Turul című folyóirat, 1915-22 között az Archaeologiai Értesítő, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának Közleményei szerkesztője volt. A Magyar Művelődéstörténet (I-V. Bp., 1939-42., reprint kiadása Szekszárd, 1991., 1993.) képszerkesztője volt.

1927-től haláláig a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság másodelnöke volt.

1915-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Akadémiai székfoglalóját A középkori magyar művészet problémája címmel 1916. április 3-án tartotta.

Szerkesztette az ötkötetes Magyar Művelődéstörténetet.[3]

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • A gyulafehérvári Batthyány-könyvtár. Bp., 1899.
  • A Szalók-nemzetség. Bp., 1902.
  • A Hunyadiak síremlékei a gyulafehérvári székesegyházban. Magyarország műemlékei, I. Bp., 1905.
  • Oklevéltár a Losonczi Bánffy-család történetéhez. Bp., 1908.
  • Az Árpádok ábrázolása. Bp., 1908.
  • A Szent Korona. Bp., 1922.
  • Legendae Sancti Regis Stephani - Szent István király legendái. Ford. Bp., 1928.
  • Szent István koporsója. Bp., 1930.
  • Ernst Lajos magyar történeti gyűjteménye. Höllrigl Józseffel. Bp., 1932.
  • Magyar várak. Bp., 1933.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • B[ottló] B[éla]: V. E. (Turul, 1944 – 46);
  • Tápay Szabó Gabriella V. E. (Századok, 1945 – 46.)
  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002. XV, 984 o., ill.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Galambos Ferenc: Varjú Elemér és a magyar könyvtártudomány. Könyvtáros, 1975.
  • Tóth Zoltán: Varjú Elemér. Magyar Múzeum, 1945.