Magyar Könyvszemle

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyar Könyvszemle
A folyóirat borítója 2012-ből
A folyóirat borítója 2012-ből
Adatok
Típus Negyedévente megjelenő könyv- és sajtótörténeti folyóirat
Formátum A5

Ország Magyarország
Alapítva 1876
Kiadó Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és az Országos Széchényi Könyvtár
Főszerkesztő Monok István
Társszerkesztő Ács Pál
Nyelv magyar
Székhely 1118 Budapest, Ménesi út 11-13.

ISSN HU ISSN 0025-0171
A Magyar Könyvszemle weboldala

A Magyar Könyvszemle a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Széchényi Könyvtár negyedévente megjelenő könyv- és sajtótörténeti folyóirata. A folyóirat jelenlegi főszerkesztője Monok István, társszerkesztője Ács Pál.

Története[szerkesztés]

A Magyar Könyvszemlét 1876. március 1-én indította útjára a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára, mely az első magyar könyvtári szakfolyóirat, világviszonylatban is az elsők közé tartozik. A folyóirat a bibliográfiai és könyvtörténeti tanulmányok mellett figyelemmel kísérte a hazai és külföldi könyvészeti tevékenységet, s évi repertóriumot közölt a hazai s a Magyarországot érdeklő külföldi nyomtatványokról. A kurrens magyar nemzeti bibliográfia megszületése is a folyóirathoz köthető.[1]

A folyóirat első szerkesztője Fraknói Vilmos volt, aki 1875-től az Országos Széchényi Könyvtár vezetője, s az ő érdeme a magyar könyvtári szaksajtó megteremtése. Fraknói Vilmos nem adott közre programcikket, csak egy rövid ismertetést, ami az első szám borítóján jelent meg.[2]

1879-ben a Csontosi Gyula vette át a folyóirat szerkesztését, amit Fraknói Vilmos, majd Csontosi Gyula a magyar könyvtári kutatások szervező műhelyévé tett. Mivel a magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának kiadásában jelent meg, így elsődleges feladata a gyűjtemény bemutatása és a hungarikumok kutatása volt. 1886-ban bővült a folyóirat programja, s látókörében megjelentek a külföldi könyvtárak és mozgalmak.[3]

Az 1876 és 1906 közötti időszakban a Magyar Könyvszemle jelentette az egyetlen könyvtári szakfolyóiratot, ami az 1907-es évtől kezdve megváltozott, mivel újak alakultak, mint a Múzeumi és Könyvtári Értesítő, Könyvtári Szemle. Az első világháború, majd a forradalmak utáni helyzetben mintegy másfél évtizeden keresztül ismét a Magyar Könyvszemle jelentette egyedül a könyvtári szaksajtót. Ekkoriban főként a nemzeti könyvtárra és a történeti írásokra koncentrált.[4]

1925-ben Rédey Tivadar szerkesztősége alatt ünnepelte a folyóirat indulásának 50. évfordulóját.[5] Rédey Tivadar szerkesztősége idején főként a Széchényi Könyvtárról és történeti témákról közölt tanulmányokat, csökken az összefoglaló írások aránya. Magas színvonalon, de szűkre szabott tematikával jelentkezett a lap. Az alapvető nehézségek pénzügyi jellegűek voltak.

Az 1930-as és 1940-es évek a folyóirat történetének hullámvölgyeit jelentették, mivel egymást követték a megszűnések és az újraindulások. 1944 és 1947 között anyagi és szerkesztési problémák miatt szünetelt. 1955-ben "Ötödik folyam" jelöléssel ismét megjelent a folyóirat, majd újraindulásától már a tágan vett könyvtártudományi kutatások közlőhelye lett.[6]

1961-ben a folyóiratnak új közreadója lett, a Magyar Tudományos Akadémia I. osztály Könyvtörténeti, Bibliográfiai és Dokumentációs Bizottsága, mely magával hozta a folyóirat profiljának megváltozását. 1961 után gyakorlatilag teljes egészében csak történeti vonatkozású tanulmányokat közölt. 1977-től közölte a magyar könyv- és könyvtártörténeti éves kurrens bibliográfiáját.[7] 1976-tól alcíme "Könyvtártörténeti folyóirat", majd 1981-től "Könyv- és sajtótörténeti folyóirat". [8] 1989-től kezdve a szaksajtó átalakul. A Magyar Könyvszemle már nem az Magyar Tudományos Akadémia lapja, hanem az Irodalomtudományi Intézeté.

A folyóirat szerkesztői[szerkesztés]

  • 1876-tól Fraknói Vilmos
  • 1879-től Csontosi János
  • 1892-től Schönherr Gyula
  • 1902-től Kollányi Ferenc
  • 1911-től Gulyás Pál
  • 1925-től Rédey Tivadar
  • 1937-től Trócsányi Zoltán
  • 1944-től Varjas Béla
  • 1955-től Varjas Béla (főszerkesztő), Dezsényi Béla (h.szerkesztő)
  • 1957-től Kőhalmi Béla (főszerkesztő), Dezsényi Béla (h.szerkesztő)
  • 1970-től Dezsényi Béla, Mátrai László (a szerkesztőbizottság elnöke)
  • 1973-tól Kókay György (mb.szerk.), V. Kovács Sándor (mb. szerk.), Mátrai László (a szerkesztőbizottság elnöke)
  • 1974-1978 Mátrai László (a szerkesztőbizottság elnöke), Kókay György (felelős szerkesztő), Havasi Zoltán (társszerkesztő)[9]
  • 1979-1983 Mátrai László (a szerkesztőbizottság elnöke), Kókay György (felelős szerkesztő), Havasi Zoltán (társszerkesztő)
  • 1984 Mátrai László (a szerkesztőbizottság elnöke), Kókay György (felelős szerkesztő), Havasi Zoltán (társszerkesztő)
  • 1985-1990 Kókay György (felelős szerkesztő), Havasi Zoltán (társszerkesztő)
  • 1991-2007 Kókay György (felelős szerkesztő), Monok István (társszerkesztő)
  • 2008-tól Monok István (főszerkesztő)[10]

Rovatok[szerkesztés]

A Magyar Könyvszemle borítója 1923-ból

A folyóiratban több állandó rovat található. A legrégebbi rovatok a Tanulmányok, Figyelő, Szemle.

  • A Tanulmányok rovat könyvtártörténeti írásokat közöl.
  • A Figyelő rovat a könyvtártudomány területéről mutat be híreket.
  • A Szemle rovat magyar és külföldi szakkönyveket ismertet.
  • A Bibliográfia rovat az éves magyar nyomda-, könyv-, sajtó- és könyvtártörténeti szakirodalomat mutatja be.

A folyóirat példányai[szerkesztés]

A Magyar Könyvszemle negyedévenként jelenik meg a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és az Országos Széchényi Könyvtár folyóirataként. 1932/34-1937 és 1946(1947)-1955 között szünetelt.

A folyóirat digitalizált lapszámai elérhetők az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázisban a http://epa.oszk.hu/ címen. Az elektronikus változat kiadója az Országos Széchényi Könyvtár és az Arcanum Adatbázis Kft. A digitális változat és a nyomdai változat között kisebb eltérések lehetnek. Az egyes számokban francia nyelvű tartalomjegyzék található.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • A százéves Magyar Könyvszemle megindulása: Havasi Zoltán: A százéves Magyar Könyvszemle megindulása. Magyar Könyvszemle, XCII. évf. 1–2. sz. (1976) 3–14. o.
  • A 100. évfolyam: A 100. évfolyam. Magyar Könyvszemle, C. évf. 1–2. sz. (1984) 131–132. o.
  • Magyar Könyvszemle: Magyar Könyvszemle. (????) periodika nélkül
  • Első szám: Borító. Magyar Könyvszemle, I. évf. 1. sz. (1876)
  • Könyvtárosok kézikönyve 5. /szerk. Horváth Tibor, Papp István, Budapest:Osiris, 2003, 454 p., ISBN 963 389 307 0
  • Könyvtári szaksajtó története 1.: Pogány György: A magyar könyvtári szaksajtó vázlatos története 1. rész. Könyvtári Figyelő, XLII. évf. 4. sz. (1996) 585–596. o.
  • A félévszázados Magyar Könyvszemle: A félévszázados Magyar Könyvszemle. Magyar Könyvszemle, XXXII. évf. 1–2. sz. (1925) 3–5. o.
  • Könyvtári szaksajtó története 2.: Pogány György: A magyar könyvtári szaksajtó vázlatos története 2. rész. Könyvtári Figyelő, XLIII. évf. 1. sz. (1997) 13–25. o.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]