Nagyölyves
Nagyölyves (Ulieș) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Maros |
Rang | falu |
Községközpont | Mezőrücs |
Irányítószám | 547498 |
Körzethívószám | 0265 |
SIRUTA-kód | 119117 |
Népesség | |
Népesség | 534 fő (2011. okt. 31.)[1] +/- |
Magyar lakosság | 51 (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 44′, k. h. 24° 20′46.733333333333, 24.33333333333346.733333°N 24.333333°EKoordináták: é. sz. 46° 44′, k. h. 24° 20′46.733333333333, 24.33333333333346.733333°N 24.333333°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagyölyves (románul: Ulieș), falu Romániában, Maros megyében.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Nagysármástól keletre fekvő település.
Története[szerkesztés]
Nevét 1321-ben p. Wlues, p. Wleues néven említette először oklevél. Későbbi névváltozatai: 1329-ben fl. Wlwespatak, Vlwespatak alakban fordult elő.
1321-ben Ölyvest Károly Róbert király a Kacsics nemzetségbeli Mihály fia Péternek adta. 1329-ben pedig Ölyvespatakot Örményes határjárásában említették.
A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
2002-ben 554 lakosa volt, ebből 401 román, 86 cigány és 67 magyar nemzetiségű.
Vallások[szerkesztés]
A falu lakói közül 410-en ortodox, 41-en görögkatolikus és 67-en református hitűek.
Látnivalók[szerkesztés]
Református temploma a középkorban, a 13. században épült, román stílusban. Később átépítették, így reneszánsz elemeket is hordoz magán.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. (Akadémia, 1987) ISBN 963 05 3613 7
|