Pókakeresztúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pókakeresztúr (Păcureni)
RO MS Pacureni 11.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang falu
Községközpont Marossárpatak
Irányítószám 547278
Körzethívószám 0265
SIRUTA-kód 117159
Népesség
Népesség 252 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 260
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Pókakeresztúr (Románia)
Pókakeresztúr
Pókakeresztúr
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 39′ 43″, k. h. 24° 33′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 43″, k. h. 24° 33′ 23″

Pókakeresztúr (románul Păcureni): falu Romániában, Maros megyében. Marossárpatakhoz tartozik. 1992-ben 302 lakosából 292 magyar, 10 román volt.

Fekvés[szerkesztés]

Marosvásárhelytől 13 km-re északra a Sár-patak jobb oldali mellékvölgyében fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta. Nevének előtagja a szomszédos Póka közelségére utal.

Története[szerkesztés]

1336-ban Sancta Cruce, 1357-ben Kerestwr néven említik. A 14. század közepén már állt temploma. Később átépítették, de régi hajója ma is áll.

Egykoron a Pókakeresztúri és Madéfalvi Székely család birtoka, innen kapták nemesi előnevüket. A család több tagja fontos hivatalokat töltött be különböző történelmi korokban, példáuk 1848-ban Székely Zsigmond Felcsík, Székely Károly Kászon királybírója volt.[2]

Híres emberek[szerkesztés]

Székely László (Pókakeresztúr, 1741 – Pókakeresztúr, 1791): a bécsi magyar nemesi testőrség tagja, földbirtokos. A marosvásárhelyi református kollégiumban tanult. 1768-tól a testőrség tagja, 1773-ban alezredes és gárdapénztárnok lett. A Rózsakeresztes Társaság nevű szabadkőműves-szerű csoport tagjaként szenvedélyes alkimista volt. 1785-ben a haditörvényszék a pénztár hiányai miatt rangjának elvesztésére és hatévi börtönre ítélte. Büntetését II. József császár 1787-ben elengedte. Szülőfaluját kényszerlakhelyül jelölték ki számára, ahol jóformán csak alkimista kutatásainak élt. Pörének nagy visszhangja volt, mert az ítéletet és II. József beavatkozását a szabadkőművesek mint rájuk mért csapást fogták fel.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, XXXII. Csík a forradalom korszakában.