Gerendkeresztúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gerendkeresztúr (Grindeni)
Ortodox fatemplom.
Ortodox fatemplom.
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang falu
Községközpont Maroskece
Polgármester Gheorghe Pantea
Irányítószám 547154
Körzethívószám 0265
SIRUTA-kód 116091
Népesség
Népesség 578 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 239
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 378 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Gerendkeresztúr (Románia)
Gerendkeresztúr
Gerendkeresztúr
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 30′ 07″, k. h. 23° 59′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 07″, k. h. 23° 59′ 48″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerendkeresztúr témájú médiaállományokat.

Gerendkeresztúr (románul: Grindeni) falu Romániában, Maros megyében.

Története[szerkesztés]

1289-ben szerepel először oklevélben Keresztur néven, ekkor azonban lakatlan településként említik, így tehát valószínű, hogy a tatárjárás idején pusztult el.

A falunak ekkor már fatemploma volt, amelyet a Szent Kereszt tiszteletére szenteltek fel. Az időközben újratelepült falu lakossága 1361-ben egy kőtemplomot építtet.

A reformáció idején a lakosság áttért a református vallásra.

1848 októberében román felkelők lemészároltak 200 magyar lakost és a falu templomát felégették. A templomot 1864-ben építették fel újra.

A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Marosludasi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1850-ben 1219 lakosa volt, melyből 638 román, 489 magyar (40,1%), 92 cigány volt.

1910-ben 1341 lakosából 751 román, 543 magyar (40,4%), 5 német és 41 cigány volt.

2002-ben 597 lakosa volt, ebből 338 román, 239 magyar (40%) és 20 cigány nemzetiségű.

Vallások[szerkesztés]

A falu lakói közül 319-en ortodox, 40-en görög katolikus és 236-an református hitűek.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Lestyán Ferenc: Megszentelt kövek, Gloria Könyvkiadó, Kolozsvár, 1996.
  • Varga E. Árpád kutatásai