Görgényadorján
Görgényadorján (Adrian) | |
![]() | |
Ortodox templom | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Maros |
Község | Görgényszentimre |
Rang | falu |
Községközpont | Görgényszentimre |
Irányítószám | 547296 |
Körzethívószám | 0265 |
SIRUTA-kód | 117337 |
Népesség | |
Népesség | 316 fő (2011. okt. 31.)[1] |
Magyar lakosság | 3 (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 417 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 47′ 00″, k. h. 24° 52′ 00″46.783333333333, 24.86666666666746.783333°N 24.866667°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 00″, k. h. 24° 52′ 00″46.783333333333, 24.86666666666746.783333°N 24.866667°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Görgényadorján (románul: Adrian) falu Romániában, Maros megyében.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
Görgényadorján nevét 1333-ban Yordani, 1393-ban Adrian néven említette oklevél. 1453-ban Adrianus, 1808-ban Adorján, 1913-ban Görgényadorján néven írták.
Az 1332 – 1337 között összeállított pápai tizedjegyzék szerint római-katolikus lakossága volt, papját Henriknek hívták.
A település az 1453-as adatok szerint Görgény vár tartozékaként szerepelt. A 15. században románok költöztek a faluba.
1910-ben 386 lakosából 6 magyar, 5 német, 324 román, 51 cigány volt. Ebből 375 görögkatolikus, 6 református, 5 izraelita volt.
A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Régeni alsó járásához tartozott.
Ma Görgényszentimre község része.
Népessége[szerkesztés]
2002-ben 318 lakosa volt, ebből 292 román, 22 cigány és 2 magyar nemzetiségű.
Vallások[szerkesztés]
A falu lakói közül 302-en ortodox, 10-en görögkatolikus, 1 fő református és 3-an adventista hitűek.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között kutatásai
|
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap