Faragó (település)
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Faragó (egyértelműsítő lap). |
| Faragó (Fărăgău) | |
| Ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Faragó |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 547225 |
| SIRUTA-kód | 116732 |
| Népesség | |
| Népesség | 407 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Népsűrűség | 10,24 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 39,75 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Faragó (románul: Fărăgău, németül: Hölzeldorf) település Maros megyében, Erdélyben.
Fekvése
[szerkesztés]A Sár folyó mentén, a Szászrégen-Kolozsvár útvonal mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]1357-ben volt említve először a pápai tizedjegyzékben Farago néven.
1461-ben több birtokosa is volt; többek között az Erdélyi, Vízaknai, Szentiváni Székely, Nádasdi Ungor, Toroszkai, Szobi, Kecseti, Toldalagi és más családok birtoka volt.
1473-ban Nádasdi Ugor János birtoka volt.
1711-ben nagy pestisjárvány pusztított a településen, a "fekete halál" ekkor 173 áldozatot szedett itt. A megritkult lakosok helyébe később románok költöztek.
1910-ben 969 lakosából 75 magyar, 861 román volt. Ebből 17 római katolikus, 891 görögkatolikus, 56 református volt.
A trianoni békeszerződés előtt Kolozs vármegye Tekei járásához tartozott.
Lakossága
[szerkesztés]Faragó településnek 1992-ben 652 lakosa volt, melyből 649 volt román, 2002-ben 548, 2011-ben 494 lakosa volt.
Faragó községnek, mely Faragó mellett Fönácé, Telekytanya, Unoka, Körtekapu és Tancs településeket foglalja magában 1992-ben 1 774 lakosa volt, melyből 1051 volt román, 470 cigány és 253 magyar; 2002-ben 1 659 lakosa közül 815 románnak, 617 cigánynak és 227 magyarnak vallotta magát. A 2011-es népszámláláson 1 683 lakosából 712 volt román, 641 cigány és 264 magyar. Felekezeti megoszlása 2011-ben 761 református és 742 ortodox. A reformátusok magas arányát Tancs túlnyomórészt roma anyanyelvű, református cigánysága okozza.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
Maros megye közigazgatása | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
Erdély-portál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap

