Oldalfala

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oldalfalva (Stránska)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1332
Polgármester Sebők Tibor
Irányítószám 982 51
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 344 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 185 m
Terület 4,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Oldalfalva (Szlovákia)
Oldalfalva
Oldalfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 24′ 00″, k. h. 20° 17′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 00″, k. h. 20° 17′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Oldalfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Oldalfalva (másképpen Oldalfala, régi nevén Szentlélekfalva, szlovákul Stránska) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Tornaljától 5 km-re délnyugatra, a Turóc partján fekszik Szlovákia délkeleti részén.

A faluban egy gólyafészek és egy alátét található. 2014-ben 5 fiókát számoltak össze.[2]

Története[szerkesztés]

A települést még „Sanctus Spiritus" azaz Szentlélek néven 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említik először, de valószínűleg sokkal régebbi. 1335-ben még „Zenthleluk", „Zenthlelek", de 1773-ban már „Odolfalva" néven szerepel az írott forrásokban.

Kezdetben a Zách család birtoka volt, majd 1335-től a Székely családé, később már több nemes család tulajdonában állt. 1556-ban felégette a török, majd 1682-ben a török ellen vonuló lengyel csapatok teljesen elpusztították. 1750-ig puszta volt, ekkor telepítették újra. 1773-ban 8 jobbágy és 2 zsellércsalád élt a településen.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ODALFALVA. Máskép Sz. Lélekfalva. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai Pletrik, és Sz. Miklósi Uraságok, lakosai többnyire reformátusok, fekszik Bejétől és Fügétől is 1/2 órányira, kis dombon, réttye, ’s három nyomásbéli, földgye termékeny, legelője elég, tűzi fája van, de épűletre való nélkűl szűkölködik, piatzozása 4 1/2 mértföldnyire Rozsnyón van."[3]

1828-ban 40 házában 280 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Közelében csalták tőrbe és gyilkolták meg a labancok Visnyay kuruc kapitányt. 1848-ban határában csata zajlott a honvédsereg és a császári csapatok között.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Oldalfala, helység, Gömör vmegyében, a Rimaszombatból Tornalja s Rosnyó felé vivő országut mellett, Beje és Füge közt fekszik. Van a reformatusoknak templomjok. – A lakosok száma 328-ra megy, ezek közül 210 reform., 30 evang. férfi és 28 asszony, mindnyájan eredeti születésü magyarok. Van benne 4 7/8 urbéri és 6 1/3 majorsági telek, 15 zsellér; legelő és erdő 165 hold, szántófölde mindent megterem, rétje jó takarmányt ad. Van a helység keleti oldalán folyó Thurócz folyamán egy malma. F. u. Fáy és Fojgel urakon kivül ns Csiszár és Pongó családok."[4]

Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Oldalfala, túróczmenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 91 házzal és 409 ev. ref. vallású lakossal. Az idők folyamán a Fáy, Csiszár, Pongó, Szathmáry-Király és a Dobozy családok voltak a földesurai, most pedig Fáy Antalnak és Bay Barnabásnak van itt nagyobb birtoka és az előbbinek úrilaka is, melyet a Szathmáry-Király család építtetett. 1876-ban az egész községet tűz pusztította el. 1848-ban a magyarok és az osztrák csapatok között itt ütközet volt. Az ev. ref. templom 1800-ban épült. Ide tartozik Vidakisfalud puszta. A község postája Füge, távírója és vasúti állomása Tornallya."[1]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 410-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 334 lakosából 182 szlovák és 151 magyar.[5]

2011-ben 344 lakosából 162 szlovák, 133 magyar és 28 roma.

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • 1931-ben épült Református templom.
  • 1899-ből származó klasszicista kastély, amely a Szatmáry-Király nemesi család, majd a Bay család tulajdonában volt. 1951 óta gyermekotthon működik ebben az épületben.

Képtár[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Oldalfala témájú médiaállományokat.