Ugrás a tartalomhoz

Dobfenek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dobfenek (Dubno)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
PolgármesterAlexandra Farkašová
Irányítószám980 35 (pošta Gemerský Jablonec)
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség150 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság234 m
Terület3,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 11′ 26″, k. h. 20° 00′ 06″48.190556°N 20.001667°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 26″, k. h. 20° 00′ 06″48.190556°N 20.001667°E
Dobfenek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobfenek témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dobfenek (szlovákul: Dubno) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Fekvése

[szerkesztés]

Rimaszombattól 32 km-re délre, a Gortva patak felső folyásánál, a magyar határ mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu területén már a késő bronzkorban is éltek emberek, a kiétei kultúra településének maradványait tárták itt fel.

1427-ben említik először, de valószínűleg sokkal régebbi. Ila Bálint történész szerint Almágy lakosai alapították 1273-ban. A néphagyomány szerint a honfoglalás korában kabarok telepedtek le területén.

A falu első birtokosa Dobzygh comes volt, a község neve a régi magyar Dob személynévből származik. Ila Bálint szerint az ősi falu a maitól néhány száz méterrel távolabb feküdt, Dobszegnek hívták, a kataszteri térképeken a parcella ma is Faluhely néven szerepel. Dobfeneket később alapították, Dobszegről és Almágyról települtek oda, és arról kapta a nevét, hogy a határban egy széttaposott harci dobot találtak.

Vályi András szerint: „DOBFENEK. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosai Syposs, és más Urak, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Egyházas Bástnak szomszédságában, Serkétöl mintegy fél mértföldnyire, határja közép termékenységű, egy része szántó földgyeinek hegyes, piatzozása két mértföldnyire Rimaszombatban, legelője elegendő, ’s mind a’ kétféle fája van, kendert áztató vize alkalmatos; második Osztálybéli.[2]

Fényes Elek szerint: „Dobfenék, Gömör v. magyar falu, Hajnácskő szomszédságában: 166 kath., 25 ref. lak. F. u. többen.[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: „Dobfenék, a nógrádi határ közelében fekvő magyar kisközség, 30 házzal és 185 róm. kath. vallású lakossal. E község 1427-ben mint a Recsky család birtoka szerepel. Később Dobszög néven is említik az egykorú iratok. Ajnácskő vár tartozéka volt s e vár birtokosaival változtak e község urai is. Dobfenék közelében feküdt 1427-ben Kökényes (Kwkenes), mely a Sárai család birtoka volt. A község postája, távírója és vasúti állomása Ajnácskő.[4]

A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Az 1970-es években Almágyhoz csatolták, de 1989-ben újra önálló község lett.

Lakossága

[szerkesztés]

1910-ben 198-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

A kisközség még 1980-ban a két színmagyar felvidéki település egyike volt. Lakosságának nemzetiségi összetétele a 2000-es évek folyamán változott meg. Ezen időszakban megközelítőleg 30 roma származású lakos telepedett le területén. Lakosságának többsége római katolikus vallású.

2001-ben 138 lakosából 134 (97.1%) magyar volt.

2011-ben 153 lakosából 135 magyar és 13 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templomának elődje 1427-ben már állt, az új templomot 1927-ben közadakozásból építették.
  • A határában fekvő Péterfali-víztározó a horgászok kedvelt paradicsoma. A tározó területe 72 hektár.
  • A közeli Cseres-hegység a túrázók és a természetbarátok kirándulóhelye.
  • A polgármesteri hivatal előtt emelt kopjafa az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékét őrzi.
  • A két világháború helybéli hősi halottainak emléktáblája a templomban.

Képtár

[szerkesztés]

Neves személyek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]


Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Barta József: Dobfenek majdnem a világ közepe. (Szabad Újság 2010/1 sz.)