Karancskeszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karancskeszi
A templom látképe.
A templom látképe.
Karancskeszi címere
Karancskeszi címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Salgótarjáni
Jogállás község
Polgármester Királyhegyi Gyula (független)[1]
Irányítószám 3183
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 1877 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 58,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 31,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karancskeszi (Magyarország)
Karancskeszi
Karancskeszi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 09′ 46″, k. h. 19° 42′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 46″, k. h. 19° 42′ 02″
Karancskeszi (Nógrád megye)
Karancskeszi
Karancskeszi
Pozíció Nógrád megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karancskeszi témájú médiaállományokat.

Karancskeszi község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Salgótarjántól nyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Karancskeszi (Keszi) Árpád-kori település. Nevét 1227-ben említette először oklevél Kesyv néven.

Keszi a magyar Keszi törzs tagjairól elnevezett település. A falu első ismert birtokosai a Záh nemzetség tagjai voltak.

1227-ben az idevaló Osl fia Watha comest említi egy oklevél, aki rokonaival hozzájárult Hartyán eladásához. 1262-ben már egyházas hely volt, ekkor Szent Mihályról elnevezett templomát és papját is említik.

1330-ban a korábban Csák Máté szolgálatában álló, Záh nemzetségből származó Felicián merényletet kísérelt meg Károly Róbert király és családja ellen, mely tettéért az agg Felicián életével fizetett. Családját harmadíziglen kiirtották, birtokait elkobozták.

1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 6 garas pápai tizedet fizetett.

1335-ben Károly Róbert király a Záh nemzetséghez tartozó Felicián merénylete miatt az e nemzetséghez tartozó Kesziek birtokait is elkobozta, és Ákos nemzetséghez tartozó Celen fia Sándor fia Jánosnak adta Keszit és Falkostelkét.

1548-ban Géczey László, Székely Simon és Ferenc, valamint Tarnóczy Sebestyén volt a földesura, majd 1558-ban Berényi András, Zerdahelyi István, Pelinyi Bálint és Muraközy Mátyás nyertek e helységben részjószágokat Ferdinánd királytól.

1598-ban és 1651-ben Mocsáry Gergely volt a földesura, de mivel a falu a hódoltsághoz tartozott, a hatvani agának is adózott.

1715-ben 15, 1720-ban 19 magyar háztartást vettek itt fel az összeírásba. 1740-ben a Mocsáry, Bene és a Holecz családok, 1770-ben több birtokosa is volt, köztük: gróf Berényi, Jakabfalvy, Szent-Ivány, Bene, Mocsáry családok, 1826-ban pedig Losonczi Gyürky István özvegye, Básthy Dánielné, Jakabfalvy Miklós özvegye, Horváth Antal és Bakó Gábor.

1831-ben, augusztus havában nagy kolerajárvány tört ki a településen, melynek 97-en estek áldozatul, 1873-ban pedig 85-en.

Az 1900-as évek elején Mocsáry Ödön, Székely Albert, Kóczán Miklós, Mocsáry Miklós, gróf Pejacsevich Mikó Endre és Striss Ferenc volt a nagyobb birtokosa.

A róm. kath. plebánia 1332-1337-ben már fennállott. A helység régi, csúcsíves templomát 1748-ban alakították át, s ezzel eredeti jellegéből kiforgatták. A községben egy gőzmalom van üzemben. Ide tartoznak: Kutas-, Bánya-, Betekincs-, Büdöskút-, Hólya-, Lászlóvölgy-, Lyukvölgy-, Poklyos-, Sötétlápa-, Szandaalja-, Szőlőkalja-, Szőlőkút-, Tutucska és Völgyfő puszták és Gizellamajor, Karancsság.

A 20. század elején Karancskeszi Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott.

1910-ben 1305 lakosa volt, melyből 1302 magyar volt. Ebből 1249 római katolikus, 41 evangélikus, 1 izraelita volt.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 4%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom
  • Záhorszky-Prónai kúria

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Karancskeszi települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. március 6. (Hozzáférés: 2016. március 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]