Nógrádsáp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nógrádsáp
A Kisboldogasszony római katolikus templom
A Kisboldogasszony római katolikus templom
Nógrádsáp címere
Nógrádsáp címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Rétsági
Jogállás község
Polgármester Pintér Bertalan (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 2685
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 811 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 53,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nógrádsáp (Magyarország)
Nógrádsáp
Nógrádsáp
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 50′ 23″, k. h. 19° 21′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 23″, k. h. 19° 21′ 18″
Nógrádsáp (Nógrád megye)
Nógrádsáp
Nógrádsáp
Pozíció Nógrád megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nógrádsáp témájú médiaállományokat.

Nógrádsáp község Nógrád megyében, a Rétsági járásban helyezkedik el, mintegy 1000 lakosával.

Fekvése[szerkesztés]

Nógrádsáp a Cserhát és a Gödöllői-dombság találkozásánál, Nógrád megye délnyugati szegletében, Pest megye határán elhelyezkedő község. A településhez legközelebb lévő város Rétság amely mindössze 22 km, Vác 27 km-re, Aszód 30 km, Balassagyarmat 32 km, Budapest 55 km, valamint a megyeszékhely Salgótarján 80 km távolságra fekszik.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Személygépkocsival[szerkesztés]

Budapestről az M2-es autóút Rádi lehajtójától a Rád-Penc-Keszeg-Nézsa-Nógrádsáp útvonalon, kényelmes tempót választva egy óra elteltével érhető el a település.

Tömegközlekedéssel[szerkesztés]

Váccal szinte óránkénti autóbuszjárat köti össze Nógrádsápot.

Története[szerkesztés]

Nógrádsáp eredetileg két önálló település egyesítésével alakult ki. 1928-ban Alsó- és Felsősápot vonták össze Nógrádsáp néven. Az egyesítéshez elsősorban az vezetett, hogy erre az időre a két település teljes mértékben összeépült, lakói házassági kapcsolatok révén keveredtek, a 14. században épült késő gótikus templom is közös használatban volt.

Alsósáp[szerkesztés]

Alsósáp a Váci püspökség ősi birtokai közé tartozott. 1460-ban már e püspökség birtokai között sorolták fel. A török hódoltság alatt nem pusztult el. 1715-ben 8 magyar háztartást írtak benne össze. 1848-ig a Váci püspökség földesúri hatósága alá tartozott. A római katolikus temploma, mely csúcsíves ízlésben épült, a 14. századból való. A plébániát 1806-ban építették az itteni helyi káplánságból. 1873-ban nagy kolera járvány pusztított a helységben. 1910-ben 503 lakosából 367 magyar, 136 szlovák volt. Ebből 465 római katolikus, 33 evangélikus, 5 izraelita volt.

Felsősáp[szerkesztés]

Felsősáp csak az 1715 évi összeírásban szerepelt először, akkor csupán 5, az 1720 évi összeírásban pedig 4 tót háztartását vették fel. 1720-ban kuriális községként szerepel, de csak a földesura volt nemes. Az 1700-as években több birtokosa is volt: 1744-től a Baloghy család tagjai, majd az 1900-as évek elejétől Pásztor Illés és Szabó Rudolf voltak a nagyobb birtokosai. E két birtokoson kívül még Mende Bódog, ismert közgazdasági írónak volt itt úri laka, továbbá Pásztor Illésnek, aki a régi Hanzély-féle kúriát bírta. 1873-ban négy hónapon át tartó kolera járvány volt e községben. A határban emelkedik a Tatárhegy, mely a népvándorlás- vagy honfoglaláskorából való csonkakúp alakú magaslat, sáncokkal körülvéve. 1910-ben 388 lakosából 382 magyar, 6 szlovák volt. Ebből 355 római katolikus, 12 evangélikus, 16 izraelita volt. 2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

A nógrádsápi templom

Források[szerkesztés]

  1. Nógrádsáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]