Márkháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Márkháza
A Rákóczi utca, háttérben a Krisztus király templom.
A Rákóczi utca, háttérben a Krisztus király templom.
Márkháza címere
Márkháza címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállás község
Polgármester Ipolyi János Lajos (független)[1]
Irányítószám 3075
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség255 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség43,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Márkháza (Magyarország)
Márkháza
Márkháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 00′ 59″, k. h. 19° 43′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 59″, k. h. 19° 43′ 18″
Márkháza (Nógrád megye)
Márkháza
Márkháza
Pozíció Nógrád megye térképén
Márkháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Márkháza témájú médiaállományokat.

Márkháza község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Salgótarjántól délnyugatra, Bátonyterenyétől nyugatra fekvő település a Keleti-Cserháthoz tartozó Kakukk-hegy lábánál.

Közúton legegyszerűbben a 21-es főút felől közelíthető meg, amelyről kevéssel a 36. kilométer előtt, Tar külterületén kell letérni északnyugati irányban, a 21 135-ös számú útra. Ez az út áthalad Márkháza közigazgatási területén, de a belterületét illetően a község zsákfalunak tekinthető, mivel csak egy útvonalon, a Nagybárkány területén kelet felé kiágazó, 21 137-es jelzésű mellékúton érhető el. A 21-es főút elágazásától számítva Márkháza központja nagyjából 8 kilométerre található. A 21 135-ös út egyébként Nagybárkány után továbbhalad Salgótarjánig, így Márkháza ugyanezen az úton a megyeszékhely felől is elérhető.

Közeli települések: Nagybárkány 4 kilométerre, Sámsonháza és Nagykeresztúr 4,5-4,5 kilométerre, Kisbárkány és Lucfalva pedig 5 kilométerre. A legközelebbi város, Salgótarján 14 kilométerre található (Bátonyterenye légvonalban közelebb fekszik, de közúton csak hosszabb útvonalon érhető el).

Története[szerkesztés]

Árpád-kor (12-13. század)[szerkesztés]

Márkháza a középkorban már fennállt. Az Árpád-kori település a községnév attól a Sámsontól származik, aki II. Béla király korában Borics trónkövetelő híveként lovagvárat kapott, ami a 13-15. század között Fehérkő váraként vált ismertté, de 1472-ben már bizonyosan romokban hevert.

A legenda szerint a hírhedt rablólovag fia, Márk lehet a falu névadója. Míg egyik fiúgyermekéről Sámsonról kapta a nevét Sámsonháza, addig lányáról Luciáról kapta a nevét Lucfalva.

Anjou kor (14. század)[szerkesztés]

Vegyesházi királyok kora (14-15. század)[szerkesztés]

Török hódoltási idők (15-17. század)[szerkesztés]

1548-as összeírásokban a törökök által teljesen elpusztított helyként szerepelt.

18-19. század[szerkesztés]

A 18. század elején néhány szlovák nemzetiségű család telepedett le, erre utalnak a máig is ismert szlávos csengésű dűlőnevek: Kopanyica, Kapusznyica, Vreska, valamint az, hogy a községet Tót-marokháza néven is ismerték egykoron.  Máig is fennmaradtak az erről tanúskodó születési anyakönyvi Kivonatok az 1800-as évekből.[3] 1715-ben 5, 1720-ban pedig 6 tót háztartását vették fel az összeírásokba.

Vályi András: Magyar országnak leírása. 1796–1799.

1770-ben Jáni László özvegye, Lipthay János és László voltak a település birtokosai.

"MAROKHÁZA. Tót falu Nográd Várm. földes Ura Mihaleczky Uraság, lakosai többfélék, fekszik Nagy Barkánynak szomszédságában, és annak filiája, határja soványas, vagyonnyai selejtesek."[4]

A 19. század elején pedig Michaleczky János és Irsay György birtoka volt.

1897-ben nagy tűzvész pusztított itt, melyben a község negyedrésze leégett.

20. század[szerkesztés]

A 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott.

1956. október 27 vagy 28:

Zsélyi István gépkocsivezető egy kisebb csoporttal körbejárta a környező községeket, terjesztve a forradalmi eszmélyét, majd ezt követően (vagy talán már ezt megelőzően) megalakult a faluban a forradalmi tanács, amelynek tagjai volt többek között Garamvölgyi Kornél is.

Személyi adattár.

Garamvölgyi (Mucsina) Kornél: Márkházán született 1907. február 4-én. Anyja neve Mikuska Teréz. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása földműves. Tagja volt a márkházai forradalmi tanácsnak, amiért közbiztonsági őrizetbe vették. (Bátyja volt dr. Garamvölgyi Antalnak, a megyei nemzeti bizottság elnökségi tagjának.)[5]

Márkháza elnevezésének változása[szerkesztés]

Markhaza (1439); Markháza (1728); Marokháza/Marocasa (1785); Marokház (1815); Marokház (1863); Marokház (1882); Tót- Marokháza (1892); Márkháza (1906-) [6]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

1715-ben 5, 1720-ban pedig 6 tót háztartását vették fel az összeírásokba. 1785-re az itt lakók száma már elérte a 229 főt, ugyanakkor az 1828-as évre megcsappant a lakosság száma, ami annak tudható be, hogy a szomszédos településekre költöztek. 1850-es évektől az 1880-as évekig növekszik a község népessége, ugyanakkor a kolera járvány itt is szedte az áldozatait így a falu népessége megcsappant. Az 1880-as évektől 1941-ig növekedett a község és elérte a legnagyobb népsségszámát, ekkor 346-an éltek itt. A későbbi megcsappanást annak tudható be, hogy több család elköltözött vagy kitelepítették őket, viszont ez megkérdőjelezhető, mivel a népszámlálásnál a község lakosságának egésze magyarnak vallotta magát. Valószínűleg az elkoltözötte közül sokan szlovák nyelvterületre költöztek. A falu népessége ettől fogva csökkenni kezdett.

1910-ben 303 lakosából 301 magyar volt. Ebből 289 római katolikus, 10 evangélikus, 4 izraelita volt.

2001-ben a település lakosságának 78%-a magyar, 22%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[7]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,4%-a magyarnak, 34,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak mondta magát (1,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 86,1%, református 0,8%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 10,7% (2% nem nyilatkozott).[8]

Krisztus Király templom

Nevezetességei[szerkesztés]

Krisztus Király templom[szerkesztés]

Zarándokútvonal[szerkesztés]

A községből kiinduló turista utak egyike a Márkháza-Mátraverebély Szentkút zarándok hely között erdei úton lehet áthaladni, ahol egy ősborókás erdő is található.[9]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Dr. Brenda Péter (független)[10]
  • 1994–1998: Dr. Brenda Péter (független)[11]
  • 1998–2002: Dr. Brenda Péter (független)[12]
  • 2002–2006: Dr. Brenda Péter (független)[13]
  • 2006–2010: Dr. Brenda Péter (független)[14]
  • 2010–2014: Dr. Brenda Péter (független)[15]
  • 2014–2019: Ipolyi János Lajos (független)[16]
  • 2019-től: Ipolyi János Lajos (független)[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Márkháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Márkháza | Üdvözöljük Márkháza Község Önkormányzatának honlapján!. www.markhaza.hu. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
  4. MAROKHÁZA. | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
  5. 1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2020. december 13.)
  6. Magyarország történeti statisztikai helységnévtára – 17. Nógrád megye (2000) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
  7. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  8. Márkháza Helységnévtár
  9. Márkháza | Üdvözöljük Márkháza Község Önkormányzatának honlapján!. www.markhaza.hu. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
  10. Márkháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  11. Márkháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  12. Márkháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  13. Márkháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  14. Márkháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  15. Márkháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  16. Márkháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 22.)

Források[szerkesztés]

  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Nógrád vármegye. Országos Monografia Társaság. 1896–1914. (http://mek.niif.hu/09500/09536/html/0013/13.html - 2020.12.11.)
  • Fényes Elek: Magyarországnak, s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. I–VI. Pest. 1836–1841.
  • KSH történeti helységnévtárak (https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/MoTortHelysegnevt - 2020.12.11.)
  • Vályi András: Magyar országnak leírása. I–III. Pest. 1796–1799.

További információk[szerkesztés]