Márkháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Márkháza
A Rákóczi utca, háttérben a Krisztus király templom.
A Rákóczi utca, háttérben a Krisztus király templom.
Márkháza címere
Márkháza címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállás község
Polgármester Dr. Brenda Péter[1]
Irányítószám 3075
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség255 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség43,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Márkháza (Magyarország)
Márkháza
Márkháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 00′ 59″, k. h. 19° 43′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 59″, k. h. 19° 43′ 18″
Márkháza (Nógrád megye)
Márkháza
Márkháza
Pozíció Nógrád megye térképén
Márkháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Márkháza témájú médiaállományokat.

Márkháza község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Salgótarjántól délnyugatra, Bátonyterenyétől nyugatra fekvő település a Keleti-Cserháthoz tartozó Kakukk-hegy lábánál.

Közúton legegyszerűbben a 21-es főút felől közelíthető meg, amelyről kevéssel a 36. kilométer előtt, Tar külterületén kell letérni északnyugati irányban, a 21 135-ös számú útra. Ez az út áthalad Márkháza közigazgatási területén, de a belterületét illetően a község zsákfalunak tekinthető, mivel csak egy útvonalon, a Nagybárkány területén kelet felé kiágazó, 21 137-es jelzésű mellékúton érhető el. A 21-es főút elágazásától számítva Márkháza központja nagyjából 8 kilométerre található. A 21 135-ös út egyébként Nagybárkány után továbbhalad Salgótarjánig, így Márkháza ugyanezen az úton a megyeszékhely felől is elérhető.

Közeli települések: Nagybárkány 4 kilométerre, Sámsonháza és Nagykeresztúr 4,5-4,5 kilométerre, Kisbárkány és Lucfalva pedig 5 kilométerre. A legközelebbi város, Salgótarján 14 kilométerre található (Bátonyterenye légvonalban közelebb fekszik, de közúton csak hosszabb útvonalon érhető el).

Története[szerkesztés]

Krisztus Király templom

Márkháza a középkorban már fennállt.

1548-as összeírásokban a törökök által teljesen elpusztított helyként szerepelt. A falu csak a 18. század elején települt újból. 1715-ben 5, 1720-ban pedig 6 tót háztartását vették fel az összeírásokba.

1770-ben Jáni László özvegye, Lipthay János és László voltak a település birtokosai, a 19. század elején pedig Michaleczky János és Irsay György birtoka volt.

1897-ben nagy tűzvész pusztított itt, melyben a község negyedrésze leégett.

A 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

1910-ben 303 lakosából 301 magyar volt. Ebből 289 római katolikus, 10 evangélikus, 4 izraelita volt.

2001-ben a település lakosságának 78%-a magyar, 22%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,4%-a magyarnak, 34,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak mondta magát (1,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 86,1%, református 0,8%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 10,7% (2% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Fatemplom
  • Zarándokútvonal
  • Nem messze sárkányrepülők „mekkája”
  • Buddhista teázó, szentély

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Márkháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Márkháza Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]