Márkháza
| Márkháza | |||
 | |||
| A Rákóczi utca, háttérben a Krisztus király templom. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Nógrád | ||
| Járás | Salgótarjáni | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Brenda Péter[1] | ||
| Irányítószám | 3075 | ||
| Körzethívószám | 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 255 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 43,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,31 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Márkháza
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 00′ 59″, k. h. 19° 43′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 59″, k. h. 19° 43′ 18″ | |||
Márkháza
Pozíció Nógrád megye térképén
| |||
| Márkháza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Márkháza témájú médiaállományokat. | |||
Márkháza község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Salgótarjántól délnyugatra, Bátonyterenyétől nyugatra fekvő település a Keleti-Cserháthoz tartozó Kakukk-hegy lábánál.
Közúton legegyszerűbben a 21-es főút felől közelíthető meg, amelyről kevéssel a 36. kilométer előtt, Tar külterületén kell letérni északnyugati irányban, a 21 135-ös számú útra. Ez az út áthalad Márkháza közigazgatási területén, de a belterületét illetően a község zsákfalunak tekinthető, mivel csak egy útvonalon, a Nagybárkány területén kelet felé kiágazó, 21 137-es jelzésű mellékúton érhető el. A 21-es főút elágazásától számítva Márkháza központja nagyjából 8 kilométerre található. A 21 135-ös út egyébként Nagybárkány után továbbhalad Salgótarjánig, így Márkháza ugyanezen az úton a megyeszékhely felől is elérhető.
Közeli települések: Nagybárkány 4 kilométerre, Sámsonháza és Nagykeresztúr 4,5-4,5 kilométerre, Kisbárkány és Lucfalva pedig 5 kilométerre. A legközelebbi város, Salgótarján 14 kilométerre található (Bátonyterenye légvonalban közelebb fekszik, de közúton csak hosszabb útvonalon érhető el).
Története[szerkesztés]
Márkháza a középkorban már fennállt.
1548-as összeírásokban a törökök által teljesen elpusztított helyként szerepelt. A falu csak a 18. század elején települt újból. 1715-ben 5, 1720-ban pedig 6 tót háztartását vették fel az összeírásokba.
1770-ben Jáni László özvegye, Lipthay János és László voltak a település birtokosai, a 19. század elején pedig Michaleczky János és Irsay György birtoka volt.
1897-ben nagy tűzvész pusztított itt, melyben a község negyedrésze leégett.
A 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
1910-ben 303 lakosából 301 magyar volt. Ebből 289 római katolikus, 10 evangélikus, 4 izraelita volt.
2001-ben a település lakosságának 78%-a magyar, 22%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,4%-a magyarnak, 34,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak mondta magát (1,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 86,1%, református 0,8%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 10,7% (2% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Fatemplom
- Zarándokútvonal
- Nem messze sárkányrepülők „mekkája”
- Buddhista teázó, szentély
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Nógrád vármegye
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Márkháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Márkháza Helységnévtár
