Ősagárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ősagárd
Osagard.jpg
Ősagárd címere
Ősagárd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Rétsági
Jogállás község
Polgármester Agárdi András (független)[1]
Irányítószám 2610
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 296 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 27,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ősagárd (Magyarország)
Ősagárd
Ősagárd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 51′ 36″, k. h. 19° 11′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 36″, k. h. 19° 11′ 26″
Ősagárd (Nógrád megye)
Ősagárd
Ősagárd
Pozíció Nógrád megye térképén
Ősagárd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ősagárd témájú médiaállományokat.

Ősagárd (szlovákul: Agárd) falu Nógrád megye délnyugati részén, a Rétsági járásban.

Nevének eredete[szerkesztés]

A középkorban a királyi vadászatokon alkalmazott agarakat itt tenyésztették, az „ős-” jelzőt 1906-ban kapta megkülönböztetésképpen.

Elhelyezkedés[szerkesztés]

Nógrád megye nyugati részén fekszik, a Naszály hegy lábánál. A terület arculatát a Naszály és a Cserhát dombjai határozzák meg.

A település könnyen megközelíthető a 2-es számú főút nőtincsi leágazásától alig 8 km-re, valamint igen jól megközelíthető még a Rád-Penc-Keszeg útvonalon is.

Budapesttől való távolsága 52 km, Vác városától 21 km valamint Rétság városától 15 km-re található.

Szomszédos települések[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A hely ősidőktől lakott, a község határában őskori kőedény-töredékeket, kőeszközöket találtak.

A falu középkori település. A 15. század elején királyi birtok volt. 1424-ben Zsigmond király feleségének, Borbála királynénak adományozta.

A 15. század végén Szanda várához tartozott.

A 16. században birtokperek folytak a településért, végül Szapolyai János nyerte el, aki 1526-ban Werbőczy Istvánnak adta.

A környék évszázadokon keresztül igen elzárt volt, megőrizte a régi, szlovák hagyományokat. A településen máig sokan beszélik a szlovák nyelvet.

Az evangélikus egyházközség[szerkesztés]

Az ősagárdi evangélikus templom

A ma mintegy 350 lelket számláló község népessége a török hódoltság után Gömör és vármegyékből érkező evangélikus vallásfelekezetű, betelepült szlovákajkú és helybéli református, magyar ajkú családoktól származik. Az evangélikus Egyházközség létezésének első hiteles adata 1735-ből maradt ránk.

Az ellenreformáció alatt templomukat elkoboztatta a nagy hatalmú váci püspökség. Így 67 esztendeig a nézsai, majd nőtincsi katolikus plébániához tartoztak az itt élő evangélikusok. Istentiszteleteken a bánki evangélikus templomban vettek részt. II. József türelmi rendeletének köszönhetően, 1785-ben, Bilszky János evangélikus lelkipásztor vezetésével új templomot épített Agárd népe. Az 1786 októberében felépült templom, természetesen ma már toronnyal együtt, napjainkban is az ősagárdi evangélikusok lelki otthona.

A templomba belépő a mennyezeten az „Old le a te saruidat, mert a hely, amelyen állasz, szent föld.bibliai idézet olvasható. /2 Móz 3,5/ A templom oltárképe 1923-ban készült és a Gecsemáné kertben gyötrődve imádkozó Krisztust ábrázolja. Orgonáját 1818-ban építették. Ennek az orgonának a fémsípjait hadicélokra áldozták 1914-ben. Új orgonát az ősagárdi evangélikusok 1928-ban vásároltak a Rieger cégtől Horeczky Aladár lelkész biztatására.

Az agárdi templom tornya Holéczy Mátyás lelkészi szolgálata alatt, 1824-ben épült. A karcsú torony magassága 22 méter. 1862-ben bádoggal fedték, 1906-ban horganyvaslemez tetőt kapott. Csúcsán csillag van. Az első világháború előtt két ősi harang lakott a toronyban. A nagyobb 312 kg-os, 1835-ből való. Felirata: „Öntötte Schaudt András Pesten 1835.” A kisebbik 1794-ből származó 40 kg-os harangot, a második világháború idején szintén, hadi célokra szolgáltatta be a gyülekezet 1928-ban. A gyülekezet önkéntes adományokból 1921-ben egy új, 106 kg-os harangot vásárolt. Felirata: „Luther Wormsi vallástételének 400 éves emlékére, az Ősagárdi ev. Egyház.” A harangon a magyar címer ékeskedik.

Népcsoportok[szerkesztés]

2011-ben a település lakosságának 56%-a magyar, 42%-a szlovák, és 1%-a szlovén nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Evangélikus templom: Barokk stílusban épült 1785-ben, később átépítették. Tornyot 1824-ben kapott.
  • Násznép-barlang: a néphagyomány szerint egy lakodalmas nép menekült a török elől a barlangba, innen kapta nevét az üreg.
  • Zsömle-barlang: a Násznép-barlangtól keletre található a geológiai ritkasága miatt nevezetes Zsömle-barlang, ami egy körülbelül 2 méter átmérőjű szabályos gömbfülke. A Naszály kiemelkedését megelőző földtörténeti korban, több mint 200 millió évvel ezelőtt keletkezett.
  • A település környezete természeti értékekben gazdag, sok kirándulási lehetőség kínálkozik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ősagárd települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. február 20.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]