Szátok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szátok
Szátok, a faluközpont látképe a temetői buszmegálló felől
Szátok, a faluközpont látképe a temetői buszmegálló felől
Szátok címere
Szátok címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Rétsági
Jogállás község
Polgármester Dóbiás Tibor[1]
Irányítószám 2656
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 595 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 68,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szátok (Magyarország)
Szátok
Szátok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 28″, k. h. 19° 13′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 28″, k. h. 19° 13′ 51″
Szátok (Nógrád megye)
Szátok
Szátok
Pozíció Nógrád megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szátok témájú médiaállományokat.

Szátok község Nógrád megyében, a Rétsági járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Cserhát nyugati részén, Tereske és Romhány között elterülő település.

Története[szerkesztés]

A település első ismert okleveles említése 1255-ből maradt fent, ekkor Zatuc néven jegyezték fel a nevét. Az egykori Felső-Szátok a 14. században is lakott hely volt. 1383-ban két Szátok helységről is megemlékeznek az oklevelek. 1423-ban Kis-Szátokról van adatunk. A két Szátok közül az egyik a középkorban az esztergomi érsek birtoka volt. 1433-ban Kis-Szátok a Rhédei és a Felsőromhányi családok birtoka volt. A 16. század közepén a török hódoltsághoz tartozott és 1562-63-ban a nógrádi szandzsák községei között sorolták fel 10, 1579-ben pedig 8 adóköteles házzal. Ebben az évben a korábban még önálló Kis-Szátok települést a Alsó-Szátok néven, de már pusztaként említik, mint Juszuf bin Abdulah hűbérbirtokát.

A török hódoltság után 1848-ig az esztergomi káptalan birtoka volt. A Rákóczi-szabadságharc utolsó időszakának egyik nevezetes ütközete volt a romhányi csata, melynek hadmozdulatai Szátok határára is kiterjedtek. Emiatt Rákóczinak több emléke is él a községben, van a falu határában Rákóczi-forrás és még a kuruc világból maradt fenn az itteni Rákóczi-kút is; a hagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc ásatta. Az 1715-ös összeíráskor kilenc magyar és öt tót, 1720-ban pedig 12 magyar, két német és 10 tót háztartást írtak itt össze.

A község régi kúriáját még Révay Gusztáv építtette a XVIII. században; a XIX. században jelentősen átépítették, későbbi tulajdonosainak egyike, László Imre népszerű nótaénekes volt. Az épületben a 20. században iskolát és diákotthont alakítottak ki. A 20. század elején a településhez tartoztak még Haragos-, Kacsicska- és Rákóczi-puszták is.

Nevének eredete[szerkesztés]

A Szátok név eredete bizonytalan, egyes kutatók a Szatta településnévvel rokonítják, mely feltételezhetően egy Zot nevű, ótörök eredetű személynévből származhat. Utóbbinak a jelentése "elad, árusít".

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 19%-a magyar, 80%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg szlovén) nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma XV. századi építésű, Mindenszentek tiszteletére szentelték fel; sekrestyéjében Nepomuki Szent Jánost ábrázoló kép található.
  • Főterén, a községháza közelében áll Szent Flórián szobra, amelyet 1993-ban állítottak fel Miskédi György bánki szobrász alkotásaként, és amely egy korábban itt állt hasonló szobor pótlására készült, annak tönkremenetele után.
  • Szátok az egyik (legnyugatabbi fekvésű) állomása a Nyugat-Cserháti Zöldútnak, amely a térség hat települését kapcsolja össze, a természeti és épített örökségek helyszíneit összekötő turisztikai útvonalként.
  • A községhatár Szente felőli részén van a Rákóczi-forrás, a hagyomány szerint Rákóczi Ferenc itt itatta lovait a romhányi csatát megelőzően és innen figyelte a csatamezőt.

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szátok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. április 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]