Szátok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szátok
Szátok, a faluközpont látképe a temetői buszmegálló felől
Szátok, a faluközpont látképe a temetői buszmegálló felől
Szátok címere
Szátok címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállás község
Polgármester Pacsa Szilvia
Irányítószám 2656
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség595 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség68,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szátok (Magyarország)
Szátok
Szátok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 28″, k. h. 19° 13′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 28″, k. h. 19° 13′ 51″
Szátok (Nógrád megye)
Szátok
Szátok
Pozíció Nógrád megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Szátok témájú médiaállományokat.

Szátok község Nógrád megyében, a Rétsági járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Cserhát nyugati részén, Tereske és Romhány között elterülő település. Főutcája az Érsekvadkerttől Romhány felé vezető 2117-es közút, utóbbiba a község temetője közelében torkollik be, déli irányból a főváros felől valamivel egyszerűbb megközelítést biztosító, Tereskén átvezető 21 126-os számú mellékút.

Története[szerkesztés]

A település első ismert okleveles említése 1255-ből maradt fent, ekkor Zatuc néven jegyezték fel a nevét. Az egykori Felső-Szátok a 14. században is lakott hely volt. 1383-ban két Szátok helységről is megemlékeznek az oklevelek. 1423-ban Kis-Szátokról van adatunk. A két Szátok közül az egyik a középkorban az esztergomi érsek birtoka volt. 1433-ban Kis-Szátok a Rhédei és a Felsőromhányi családok birtoka volt. A 16. század közepén a török hódoltsághoz tartozott és 1562-63-ban a nógrádi szandzsák községei között sorolták fel 10, 1579-ben pedig 8 adóköteles házzal. Ebben az évben a korábban még önálló Kis-Szátok települést a Alsó-Szátok néven, de már pusztaként említik, mint Juszuf bin Abdulah hűbérbirtokát.

A török hódoltság után 1848-ig az esztergomi káptalan birtoka volt. A Rákóczi-szabadságharc utolsó időszakának egyik nevezetes ütközete volt a romhányi csata, melynek hadmozdulatai Szátok határára is kiterjedtek. Emiatt Rákóczinak több emléke is él a községben, van a falu határában Rákóczi-forrás és még a kuruc világból maradt fenn az itteni Rákóczi-kút is; a hagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc ásatta. Az 1715-ös összeíráskor kilenc magyar és öt tót, 1720-ban pedig 12 magyar, két német és 10 tót háztartást írtak itt össze.

A község régi kúriáját még Révay Gusztáv építtette a XVIII. században; a XIX. században jelentősen átépítették, későbbi tulajdonosainak egyike, László Imre népszerű nótaénekes volt. Az épületben a 20. században iskolát és diákotthont alakítottak ki. A 20. század elején a településhez tartoztak még Haragos-, Kacsicska- és Rákóczi-puszták is.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994:
  • 1994-1998:
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014:
  • 2014-2019: Dóbiás Tibor[2]
  • 2019-től: Pacsa Szilvia

Nevének eredete[szerkesztés]

A Szátok név eredete bizonytalan, egyes kutatók a Szatta településnévvel rokonítják, mely feltételezhetően egy Zot nevű, ótörök eredetű személynévből származhat. Utóbbinak a jelentése "elad, árusít".

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 19%-a magyar, 80%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg szlovén) nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,6%-a magyarnak, 26,7% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% szlovák mondta magát (2,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,1%, református 1,4%, evangélikus 1,9%, felekezeten kívüli 9% (12,6% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma XV. századi építésű, Mindenszentek tiszteletére szentelték fel; sekrestyéjében Nepomuki Szent Jánost ábrázoló kép található.
  • Főterén, a községháza közelében áll Szent Flórián szobra, amelyet 1993-ban állítottak fel Miskédi György bánki szobrász alkotásaként, és amely egy korábban itt állt hasonló szobor pótlására készült, annak tönkremenetele után.
  • Szátok az egyik (legnyugatabbi fekvésű) állomása a Nyugat-Cserháti Zöldútnak, amely a térség hat települését kapcsolja össze, a természeti és épített örökségek helyszíneit összekötő turisztikai útvonalként.
  • A községhatár Szente felőli részén van a Rákóczi-forrás, a hagyomány szerint Rákóczi Ferenc itt itatta lovait a romhányi csatát megelőzően és innen figyelte a csatamezőt.

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Szátok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. április 6.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Szátok Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]