Cserháthaláp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cserháthaláp
Cserháthaláp címere
Cserháthaláp címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállás község
Polgármester Dócs Dávid (Mi Hazánk), korábban (Jobbik)[1][2]
Irányítószám 2694
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség339 fő (2015. jan. 1.)[3] +/-
Népsűrűség32,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cserháthaláp (Magyarország)
Cserháthaláp
Cserháthaláp
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 51″, k. h. 19° 22′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 51″, k. h. 19° 22′ 36″
Cserháthaláp (Nógrád megye)
Cserháthaláp
Cserháthaláp
Pozíció Nógrád megye térképén
Cserháthaláp weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserháthaláp témájú médiaállományokat.

Cserháthaláp község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Balassagyarmattól 12 km-re délkeletre, Szécsénytől 15 km-re délnyugatra található.

Története[szerkesztés]

Cserháthaláp, korábban Nagy-Haláp, Haláp Árpád-kori település, de a korai történetére vonatkozó adatok hiányosak. A 13-14. században a Halápi család volt a földesura.

Birtokosának nevét említették 1416-ban is: Halápi János Boszniában esett a török fogságába. Akkor már régebbtől raboskodott; a magyar nemesek Pécsett országos tanácskozást tartottak a foglyok kiváltásáról. A rabokért összesen 65 ezer forintot követelt a török.

Halápi János azonban nem tért haza, a család kihalt. A falu földesura 1542-ben Marczaly Zsigmond volt. Haláp a török időkben elnéptelenedett, de az 1715-ös vármegyei összeírásban már 15 adóköteles háztartással említették. Birtokosai voltak 1754-1755-ben Török Sándor, az 1770-es úrbéri rendezéskor a Beniczky, a Rajcsányi, az Ujonics, 1826-ban a Beniczky és a Tornyos, 1848-ig a Balczer, a Buth, a Bekényi, a Zmeskál, továbbá a Tihanyi és a gróf Degenfeld családok, majd az 1900-as évek elején nagyobb birtokosai Halápi Oszkár és Kohn József voltak.

Korábban két község állt itt: az Ördög-oldal nevű domb alatt Nagyhaláp, Terény-külső tartalom felé, a lapályon pedig Kishaláp terült el. A két falut 1905-ben egyesítették.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

1910-es népszámláláskor Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozó 478 lakosú település. Lakosai közül 434 római katolikus, 43 izraelita volt.

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 4,5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,2%, református 1,4%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 2,8% (13,2% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus templom (Szent Péter és Pál): A község közepén álló templom elődje, egy késő barokk stílusú kápolna a 18. században épült. Mai formáját 1907-ben nyerte el, ekkor készült el a torony is. A Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló főoltárképet 1790 táján festették.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • A történelmi Magyarország atlasza és adattára, 1914, ISBN 963 85683 3 X
  • Borovszky Samu: Nógrád vármegye

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Cserháthaláp települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. augusztus 10. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. https://kuruc.info/r/2/186937/
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Cserháthaláp Helységnévtár

További információk[szerkesztés]