Érolaszi
| Érolaszi (Olosig) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Székelyhíd |
| Irányítószám | 417439 |
| SIRUTA-kód | 30960 |
| Népesség | |
| Népesség | 460 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 468[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 148 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 21′ 01″, k. h. 22° 10′ 51″47.350415°N 22.180827°EKoordináták: é. sz. 47° 21′ 01″, k. h. 22° 10′ 51″47.350415°N 22.180827°E | |
 | |
Érolaszi (románul: Olosig) falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Az érmelléki hegyek egyik fennsíkján, a Nagyvárad-Szilágysomlyó vasútvonal közelében fekvő település.
Közigazgatásilag a tőle 5 km-re fekvő Székelyhídhoz tartozik.
Története
[szerkesztés]Érolaszi 11-12. századi olasz telepítésű falu. Első említése 1215-ből Olazy, majd 1291-1294-ből Eng-Olazi és villa Olozi formában. A 18. században németeket is telepítettek ide, ekkor Sváb-Olaszinak nevezték. Váradolaszi néven is említik.
1282-ben Olaszi lakói a váradi dombon birtokoltak szőlőt egy oklevél szerint. Akkor a váradi püspök birtoka volt. 1325-ben Cyne Péter a település birtokosa, aki Károly Róbert királytól vámszedő jogot nyert, de később elvesztette e jogát. 1332-es pápai tizedjegyzék szerint már egyházas hely volt. Ekkor már jelentős falu lehetett a magas tized miatt. 1466-ban a Csáky család birtoka volt. Érolaszi a Hontpázmány nemzetség birtoka volt, a nemzetség tagjait még 1562-ben is említették.
A török uralom idején a város lakatlan volt (1692). 1828, 1851-ben települt be újra emberekkel.
Az 1800-as évek elején birtokosai voltak a Bernáth, Boronkay, Dráveczky, Bónis, Elek, Okocsányi, Ottlik, Sárossy, Szártóry, Tihanyi családok. A 20. század elején Vásárhelyi Imre birtoka volt.
A település határában feküdt egykor Véd nevű község is, melynek egyházát a fennmaradt oklevelek már 1334-ben említik.
Lakossága
[szerkesztés]1910-ben 769 magyar lakosa volt. 1930-ban már csak 717, míg 1980-ban mindössze 675 a lakosok száma. 1992-ben 574 lelket számoltak.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Református temploma - 1858-ban épült
Itt születtek, itt éltek
[szerkesztés]- Kövessi Ferenc - Növényfiziológus, biológus, egyetemi tanár 1875. március 18-án itt született.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Györffy György: Biharvármegye
- Benedek Zoltán: Érmellék, Helios Kiadó, Orosháza, 1996
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}