Kisbelényes
| Kisbelényes (Beiușele) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Tisztásfalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Tisztásfalva |
| Irányítószám | 417221 |
| SIRUTA-kód | 28969 |
| Népesség | |
| Népesség | 398 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 276 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 43′ 06″, k. h. 22° 27′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 06″, k. h. 22° 27′ 04″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kisbelényes (Beiușele) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Bihar-hegységben, Belényestől északkeletre, a Jád- völgyében, Pócsafalva és Borda közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Kisbelényes nevét 1588-ban említette először oklevél Kys Bellenes néven.
1600-ban Bellenes, 1808-ban Belényes (Kis-), Beinsele, 1913-ban Kisbelényes néven írták. 1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Kis-Belényes, róna helyen, 426 óhitű lakossal, anyatemplommal. Bírja a váradi görög püspök | ” |
A falu Diófás, Rézbánya, Vaskoh és más településekkel együtt a Belényesi-medence magyar szórványai közé tartozott. A település birtokosa a nagyváradi görögkatolikus püspök volt, aki itt még a 20. század elején is birtokos volt. A falu határához tartozik a vadregényes Jád-völgye is. 1910-ben 778 lakosából 29 magyar, 749 román volt. Ebből 14 református, 748 görögkeleti ortodox, 10 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görög keleti temploma - a 19. század elején épült.
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}