Nagyszántó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyszántó (Santăul Mare)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Bors
Irányítószám 417076
SIRUTA-kód 27659
Népesség
Népesség 369 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 296
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagyszántó (Románia)
Nagyszántó
Nagyszántó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 10′ 04″, k. h. 21° 50′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 04″, k. h. 21° 50′ 19″

Nagyszántó (Santăul Mare), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyváradtól északnyugatra, az alföldi síkság szélén, Nagykereki és Bihar közt fekvő település.

Népessége[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Nagyszántó, Szántó Árpád-kori település. Nevét már 1219-ben említette oklevél Vnuca de v. Zamtou, Agard de eadem néven.

12911294 között in v.Zanto, ...; in Zanto, 13331335 között Jacobus sacerdos de v. Santo, Michael de v. Zantho, Zanto, 1465-ben Zantho, 1489-ben Nagyzantho, 1913-ban Nagyszántó néven írták.

1219ben három Szántó falubelit említettek, mikor Vnuka vádolta Pált, s ekkor említették Agard nevű poroszlóját is.

12911294 között Szántó falu 10 kepét fizet a püspöknek a második fizetéskor. Papja 1291–4 között 1 unciát fizet a püspöknek.

13331335 között a pápai tizedjegyzék szerint papja évi 7 gs pápai tizedet fizetett.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Nagy-Szántó, Bihar vármegyében, egészen rónaságon, 523 lakossal, kik kevés görög, s még kevesebb római katholikusokat kivéve, mindnyájan reformátusok, református és görög katholikus pappal, s Józsa Péter urnak egy szeszgyárával. Határa 1842 hold, ... Birtokosok: Józsa Péter, Bige Imre, Márton és Károly, özv. Beliczay Jánosné

Kis- és Nagy-Szántót hosszú ideig együtt említették és egyházi szempontból is egymáshoz tartoztak.

Egyik legrégibb birtokosa az Eördög család volt, a község egy darabig Ördög-Szántó néven is szerepelt.

1398-ban a kápolnai pálos rendnek is volt itt birtoka.

1409-ben a Borsy, 1453-ban a Pázmány, 1489-ben a gyaráni Partasi család, 1459-ben a földesi Nagy-család is birtokos volt itt, később pedig a Bajoniak voltak a földesurai.

A 18. század közepe után és a 19. század első felében pedig a Jósa, Péchy, Bige, Ercsey és a Vad családok, a 20. század elején pedig báró Königswarter Herman volt itt a nagyobb birtokos.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református temploma
  • Görög katolikus temploma - 1780-ban épült.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)