Nagyszántó

Nagyszántó (Santăul Mare)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Bors
Rang	falu
Községközpont	Bors
Irányítószám	417076
SIRUTA-kód	27659
Népesség
Népesség	396 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	291
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 10′ 10″, k. h. 21° 50′ 16″47.169411, 21.837692
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszántó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyszántó (Santăul Mare), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

Nagyváradtól északnyugatra, az alföldi síkság szélén, Nagykereki és Bihar közt fekvő település.

Népessége

2011	369
2021	396

Története

Nagyszántó, Szántó Árpád-kori település. Nevét már 1219-ben említette oklevél Vnuca de v. Zamtou, Agard de eadem néven.

1291–1294 között in v.Zanto, ...; in Zanto, 1333–1335 között Jacobus sacerdos de v. Santo, Michael de v. Zantho, Zanto, 1465-ben Zantho, 1489-ben Nagyzantho, 1913-ban Nagyszántó néven írták.

1219-ben három Szántó falubelit említettek, mikor Vnuka vádolta Pált, s ekkor említették Agard nevű poroszlóját is.

1291–1294 között Szántó falu 10 kepét fizet a püspöknek a második fizetéskor. Papja 1291–4 között 1 unciát fizet a püspöknek.

1333–1335 között a pápai tizedjegyzék szerint papja évi 7 gs pápai tizedet fizetett.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Nagy-Szántó, Bihar vármegyében, egészen rónaságon, 523 lakossal, kik kevés görög, s még kevesebb római katholikusokat kivéve, mindnyájan reformátusok, református és görög katholikus pappal, s Józsa Péter urnak egy szeszgyárával. Határa 1842 hold, ... Birtokosok: Józsa Péter, Bige Imre, Márton és Károly, özv. Beliczay Jánosné

Kis- és Nagy-Szántót hosszú ideig együtt említették és egyházi szempontból is egymáshoz tartoztak.

Egyik legrégibb birtokosa az Eördög család volt, a község egy darabig Ördög-Szántó néven is szerepelt.

1398-ban a kápolnai pálos rendnek is volt itt birtoka.

1409-ben a Borsy, 1453-ban a Pázmány, 1489-ben a gyaráni Partasi család, 1459-ben a földesi Nagy család is birtokos volt itt, később pedig a Bajoniak voltak a földesurai.

A 18. század közepe után és a 19. század első felében pedig a Jósa, Péchy, Bige, Ercsey és a Vad családok, a 20. század elején pedig báró Königswarter Herman volt itt a nagyobb birtokos.

Nevezetességek

• Református temploma
• Görögkatolikus temploma - 1780-ban épült.

Források

• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára
• Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai VI., Bihar vármegye és Nagyvárad, 1901 (online hozzáférés)

Külső hivatkozások

• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 2. kötet.