Rontó
Megjelenés
Ellenőrzött
| Rontó (Rontău) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Váradszentmárton |
| Rang | falu |
| Községközpont | Váradszentmárton |
| Irányítószám | 417502 |
| SIRUTA-kód | 26644 |
| Népesség | |
| Népesség | 1583 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 223 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rontó témájú médiaállományokat. | |

Rontó (Rontău), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagyváradtól délkeletre, Félixfürdőtől északra, Hájó, Váradszentmárton és Alkér közt fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Rontó nevét már a 13. században említették, mint káptalani birtokot, 13 telekkel. Nevét 1552-ben Rontho, 1808-ban és 1913-ban Ronthó néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Rontó, Bihar vármegyében, dombos helyen, 330 óhitü lakossal, anyatemplommal. Itt folyik a Pecze vize, mellyen a földesuraságnak, a váradi deák káptalannak 2 jövedelmes malma van.”
1910-ben 619 lakosából 548 román, 41 magyar volt. Ebből 574 görögkeleti ortodox, 21 református, 14 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Görög keleti ortodox temploma 1868-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.

