Felsőderna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőderna (Derna)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang községközpont
Beosztott falvak Alsóderna, Sástelek, Terje, Újsástelek
Polgármester Filip Victor
Irányítószám 417230
Körzethívószám 0259
SIRUTA-kód 29047
Népesség
Népesség 912 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 165
Község népessége 2616 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 200 m
Terület 49,21 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Felsőderna (Románia)
Felsőderna
Felsőderna
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 12′ 08″, k. h. 22° 18′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 08″, k. h. 22° 18′ 50″
Felsőderna weboldala

Felsőderna (románul Derna) falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A település Bihar megye északkeleti részén, Nagyváradtól északkeletre, Élesdtől északnyugatra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a Derna-patakról kapta, melynek neve szláv eredetű és jelentése "gyepes". Felső- előtagját a szomszédos Alsódernától való megkülönböztetésül kapta.

Története[szerkesztés]

Területe már ősidők óta lakott. Határában a dákok várat építettek, valamint a középkorban a közigazgatásilag Felsődernához tartozó Újsástelek határában egy földvár állt, amelyek maradványa ma is megvan.

A települést 1406-ban említi először írott forrás, Oláhdarna néven. Jelenlegi neve először 1472-ben említik, Felsewdarna néven. Az 1880-as években elkezdődött az aszfalt bányászata és feldolgozása a településen. A bányát az 1990-es évek elején bezárták.

A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Margittai járásához tartozott. A II. bécsi döntés értelmében újra visszakerült Magyarországhoz, de 1944-ben a szovjetek szállták meg, majd újra Románia része lett.

Népesség[szerkesztés]

A települést 1880-ban még csak 199 fő, ebből 172 román, 7 magyar (3,5%), 11 német, 9 egyéb nemzetiségű lakta. A gyáripar fejlődése miatt azonban a lakosság száma is rohamosan megnőtt. 1910-ben már 1302 lakosa volt a településnek, melyből 826 magyar (63,4%), 347 román, 44 német, 31 szlovák és 54 cigány volt.

2002-ben 1020 lakosa volt, közülük 558 fő (54,7%) román, 288 (28,2%) szlovák, 165 (16,2%) magyar, 7 (0,7%) cigány és 2 (0,2%) német.

Jelenleg a faluban 5 óvoda és 5 általános iskola működik. A lakosok többsége a gyáriparban dolgozik, vagy földműveléssel és állattenyésztéssel keresi meg kenyerét.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]