Felsőderna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőderna (Derna)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségFelsőderna
Rang községközpont
Irányítószám 417230
Körzethívószám 0259
SIRUTA-kód 29047
Népesség
Népesség764 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság131 [1]
Népsűrűség15,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
Terület49,21 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 12′, k. h. 22° 18′Koordináták: é. sz. 47° 12′, k. h. 22° 18′
Felsőderna weboldala
SablonWikidataSegítség

Felsőderna (románul Derna) falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A település Bihar megye északkeleti részén, Nagyváradtól északkeletre, Élesdtől északnyugatra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a Derna-patakról kapta, melynek neve szláv eredetű és jelentése "gyepes". Felső- előtagját a szomszédos Alsódernától való megkülönböztetésül kapta.

Története[szerkesztés]

Területe már ősidők óta lakott. Határában a dákok várat építettek, valamint a középkorban a közigazgatásilag Felsődernához tartozó Újsástelek határában egy földvár állt, amelyek maradványa ma is megvan.

A települést 1406-ban említi először írott forrás, Oláhdarna néven. Jelenlegi neve először 1472-ben említik, Felsewdarna néven. Az 1880-as években elkezdődött az aszfalt bányászata és feldolgozása a településen. A bányát az 1990-es évek elején bezárták.

A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Margittai járásához tartozott. A második bécsi döntés értelmében újra visszakerült Magyarországhoz, de 1944-ben a szovjetek szállták meg, majd újra Románia része lett.

Népesség[szerkesztés]

A települést 1880-ban még csak 199 fő, ebből 172 román, 7 magyar (3,5%), 11 német, 9 egyéb nemzetiségű lakta. A gyáripar fejlődése miatt azonban a lakosság száma is rohamosan megnőtt. 1910-ben már 1302 lakosa volt a településnek, melyből 826 magyar (63,4%), 347 román, 44 német, 31 szlovák és 54 cigány volt.

2002-ben 1020 lakosa volt, közülük 558 fő (54,7%) román, 288 (28,2%) szlovák, 165 (16,2%) magyar, 7 (0,7%) cigány és 2 (0,2%) német.

Jelenleg a faluban 5 óvoda és 5 általános iskola működik. A lakosok többsége a gyáriparban dolgozik, vagy földműveléssel és állattenyésztéssel keresi meg kenyerét.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]