Várasfenes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Várasfenes (Finiș)
Bélavár romjai
Bélavár romjai
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang községközpont
Beosztott falvak Belényessonkolyos, Füzegy, Körösjánosfalva, Papkútfürdő
Polgármester Man Ioan
Irányítószám 417265
Körzethívószám 0259
SIRUTA-kód 29412
Népesség
Népesség 1674 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 969
Község népessége 3680 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 104,70 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Várasfenes (Románia)
Várasfenes
Várasfenes
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 38′ 49″, k. h. 22° 18′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 49″, k. h. 22° 18′ 47″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Várasfenes témájú médiaállományokat.

Várasfenes (1899-ig Fenes, románul Finiș) falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Belényestől 3 km-re délnyugatra a Fekete-Körös túlpartján fekszik. Dombok közt terül el.

Története[szerkesztés]

Községközpont, amelyhez Belényessonkolyos, Papkútfürdő, Füzegy és Körösjánosfalva tartozik.

Fenes (Várasfenes) nevét 1291–1294 között említette oklevél castrum nostrum [ep-i] Fenes; in castro = (Gy) formában, az ekkori számadás szerint a püspök ide hordatott 504 köböl gabonát ..., 400 db sót.

További névváltozatai: 1294-ben Fenes vára (Er I. 528). 1332–1337között Benedictus sacerdos de v. Fenes, Fabianus sacerdos de =. A váradi püspök vára. 1808-ban arx Bélavára h., 1808-ban Fenes aliis Fényes h., Fenis val., 1913-ban Várasfenes.

A falutól délnyugatra fekvő várát a hagyomány szerint IV. Béla még hercegként kezdte építeni, de valószínűbb, hogy a váradi püspök emeltette a püspöki ezüstbányákhoz vezető út védelmére, a Geregye nemzetségbeli Miklós lázadása (1277) után.

1294 májusában a Borsa nemzetségbeli Roland vajda megostromolta a várat, és kiéheztetéssel elfoglalta. A várat Benedek püspök testvére Jakab, valamint Benedek fia László és Csatári Pál vezetésével védelmezte az őrség.

A pápai tizedjegyzék szerint papja 1332-ben 14, 1333-ban 13, 1334-ben 13, 1335-ben 12, 1336-ban 12, 1337-ben 12 garas pápai tizedet adott (Gy 1: 617).

1711-ben a fellázadt parasztoktól foglalták el a császáriak, majd a 18. században lerombolták.


1851-ben Fényes Elek írta a településről:

...Bihar vármegyében, a hegyek közé szorított lapályban 7 katolikus, 739 református, 316 görög katolikus lakossal, két anyatemplommal. Földei meglehetősök; erdeje van. A helység közepén folyó patakon az elpusztult papirosmalom helyébe fürészmalom épült. A határ délnyugati végén pedig egy csúcsos hegyen látszanak romjai a hajdani Béla várnak. Bírja a váradi görög püspök.


A falunak 1910-ben 1949, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 3683 lakosából 1977 román, 1579 magyar, 125 cigány és 2 német volt.

Látnivalók[szerkesztés]

A falu feletti várhegyen láthatók Bélavár romjai.

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  • Castrum Bene Egyesület: Erdélyi várak. [1]
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)