Biharrósa
| Biharrósa (Roșia) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417425 |
| SIRUTA-kód | 30853 |
| Népesség | |
| Népesség | 1979 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Biharrósa
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 48′ 44″, k. h. 22° 23′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 44″, k. h. 22° 23′ 24″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Biharrósa falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Bihar megyében, a Király-erdő déli oldalán, Biharkaba és Vársonkolyos között fekvő település.
Története[szerkesztés]
A Király-erdő déli oldalán, a Rossia patak mellett fekvő település lakói románok.
Földesura a XX. század elejéig a nagyváradi görögkatolikus püspökség volt.
Az 1800-as évekig a falu határában rézbányák működtek.
Határában, a Rossia patak szurdokvölgyében több kisebb, érdekes barlang található.
Borovszky Samu az 1900-as évek elején írta a településről: "Rossia a hasonnevű patak mellett, Király-erdő alatt fekvő kisközség, túlnyomóan görög keleti vallású oláh lakosokkal. Házainak száma 423, lakosaié 2432. Postája Remete, távírója és vasúti állomása Belényes."
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görög keleti fatemploma - 1895-ben épült.
- Barlangok a Rossia patak szurdokvölgyében.
- Vízimalom - mely még most is működőképes. Bihar megyében Biharrósa községben található az egyetlen, ma is működőképes, fából épült, hagyományos vízimalom, amely a XIX. század végén épült. Az alsó szinten a malom őrlőszerkezete kapott helyet, a felső szinten pedig a molnár szobája. A malom egész nap látogatható, a tulajdonosa, Burtic Gheorghe úr ott is lakik, aki egész életében molnárként dolgozott.
Források[szerkesztés]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
.svg){kind=small}