Hegyközcsatár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegyközcsatár (Cetariu)
Hegyközcsatár címere
Hegyközcsatár címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang községközpont
Beosztott falvak Hegyköztóttelek, Siter, Sitervölgy
Irányítószám 417165
SIRUTA-kód 28424
Népesség
Népesség 1055 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1023
Község népessége 2165 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 65,34 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Hegyközcsatár (Románia)
Hegyközcsatár
Hegyközcsatár
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 08′ 34″, k. h. 21° 59′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 34″, k. h. 21° 59′ 54″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyközcsatár témájú médiaállományokat.

Hegyközcsatár (románul: Cetariu) község Bihar megyében, Romániában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyváradtól 15 km-re északkeletre, Hegyköztóttelek és Hegyközújlak között fekvő település.

Földrajza[szerkesztés]

A Réz-hegységhez nyugatról csatlakozó Hegyköz dombvidék a tengerszint felett 211 méteren fekszik. Kis patakja dél-délnyugat felé haladva a falu alatt folyó Kösmő (Tábor) patakkal egyesül. A Kösmő, amely előbb nyugatra, majd északi irányba folyik, Paptamási (Tamaseu) felett a Berettyó bal oldalába ömlik. Északon a Morcó, mögötte a Nagy-Latabár erdő, északkeletre a Kis-Latabár erdő, keletre a Bihari (volt: Uradalmi) erdő nevű határrészek húzódnak. Ez utóbbin az Ágoston tető (249-2,6) emelkedik, dél, délkeleten a Hajnal hegy (196-1), körülötte pedig a Csipkés nevű határrész található. Délnyugaton a Nagyrét nevű határrész terül el, nyugaton pedig az Őrhegy (214-2,9). Ugyancsak nyugaton fekszik a Nagy hegy (227-1,6), és az Őrhegytető nevű dombvidéki határrész (200–230 m közötti magaslatokkal). Végül északnyugaton a Hegyalja nevű határrész húzódik.

Hegyközcsatár magas dombtetőre épült település, mely az égtájak mind a négy irányában terjeszkedett a völgyek felé. A községközpontban található a református és tőle néhány száz méterre délkeleti irányban a katolikus templom, mely szomszédságában a Község Háza (része a Polgármesteri Hivatal, Rendőrség). Vele átellenben két emeletes tömbház, alatta üzletsor, az épület mellett található a Kultúrotthon, mely különböző rendezvényeknek és kulturális eseményeknek ad otthont, valamikor magába foglalta a község Könyvtárát is. Sík vidékein mezőgazdasági területek, míg domboldalain szőlőtermesztés alakult ki. Gazdag legelőin állattartás, legeltetés folyik. A község keleti határában erdőség húzódik, mely öt falu között összekötő kapocs. A község határait képezi még: északon Szalárd község (Sălard), északnyugaton Hegyközkovácsi (Cauaceu), nyugaton Bihar község (Biharea), délen és délkeleten Hegyközpályi (Paleu) község és Hegyközszáldobágy (Saldabagiu de Munte).

Nevének eredete[szerkesztés]

  • 1:

Rácz Anita szerint Csatár neve személynévből is kialakulhatott. 1138-ban (ÁSz.199) a Citar személynév szerepel a feljegyzésekben. 1211-ben (ÁSz.179) már Chatar személynévként is említik.

  • 2:

Nevének Csatár utótagját valószínűleg a váradi püspök itt élő lovas nemeseiről (csatárairól) kapta. Mivel a település magas dombok között fekszik, ezeknek a domboknak az oldalain szőlőtermesztés alakult ki. A helyi lakosok ezeket a dombokat szőlőhegynek nevezték el, innen ered a helységnevek elé helyezett hegyköz kifejezés (Bunyitai Vince műve alapján).

  • 3:

Pesty Frigyes változata szerint: Csatár hajdan több pusztát is magáénak mondhatott és igen gazdag hely volt. A községben számtalan búzával töltött vermet hoztak létre, melyeknek ásatáskor még most is látszanak a nyomai. A település vermeiben összegyűjtött és tárolt gabona a vidék tárházaként szolgált, innen kaphatta a Csaktár elnevezést, melyből később, rövidített formaként alakult ki a Csatár elnevezés.

  • 4:

Anonymus feljegyzései alapján: Szulta - aki Zolta, Árpád legkisebbik fia volt - menyegzője után a második évben Bihar dukátusa (latin dux „herceg, vezér” szóból ered) lett. Mén-Marót - Bihari vezér - fiú utód nélkül halt meg és uradalmát teljes egészében vejére, Szultára hagyta. Árpád fejedelem később úgy rendelkezett, hogy legkisebb fia - Szulta - kövesse őt a fejedelmi székben, ezért Magyarország főurait és vitézeit megesketve, vezérré emeltette őt. Ettől kezdve neve Szaltár ~ Csalt ár (úr), később Csolt ár (úr) lett. A fennmaradt legrégebbi adatok alapján (1213) Hegyközcsatár még villa Catar-ként szerepel. Névetimológiai kutatások szerint épp ezért valószínűsíthető, hogy Caltar-ból lett Catar. Ebből kifolyólag nevének legvalószínűbb eredete a Csalt ár (Csolt úr) nevével hozható kapcsolatba.

Története[szerkesztés]

A település nevét az oklevelek 1213-ban villa Catar néven jegyzik először, majd 1291-1294 között Scathar volt a neve, ezt követően 1294-től Chathar néven említik, 1332-ben Thatar, majd 1335-ben sacerdos de villa Thatar néven jegyezték, 1569-ben Czÿatar-ként említik, 1581-ben Chatariensis a neve, 1587-ben Chyathar, 1588-ban Chyatthar, 1598-ban Chiator-ként jegyzik, 1599-ben Chyatharh, 1600-tól pedig már Chatar a neve, majd 1851-ben Csatár, 1913-tól pedig Hegyközcsatár (rom. Cetariu) néven szerepel.

Az 1200-as évek elején Chepán nádor birtoka volt, aki II. András király megerősítő levele szerint a templomos rendnek adományozta. Később a település a váradi püspökség birtoka volt, és - a hagyomány szerint - a püspök lovas nemesei (csatárai) lakták.

1466-ban a püspökségen kívül a Zólyomiak is szereztek itt birtokrészt, majd a Zólyomiak és rokonságuk révén a Mikófalviak is.

Az 1552- es adóösszeírás szerint püspöki birtok volt, ez év után nemsokkal lakói reformátusok lettek.

1659-ben a faluban nagy tűzvész pusztított.

1674-ben a Wesselényi összeesküvés bukása után itt gyűltek össze a bujdosó kurucpárti magyar urak Forgách Miklós és Orlay Miklós elnöklete alatt és választották vezérükké Wesselényi Pált.

1688-ban itt volt a hadak téli szállása.

1691-ben a település birtokosának a Baranyi, 1740-ben pedig a Dobozy családot írták.

1809-ben tűz pusztítja ezután újjá építették.

1839-1873- között az Osztrák–Magyar Monarchia részeként Bihar vármegye Váradi-járásához tartozik, majd 1873-1880- között a Szalárdi-járás része.

1880-1920 Csatár néven a Nagyváradi Papi Püspökséghez tartozik.

A XIX. században lakosai közt virágzott a fazekas ipar. Az iparosok valószínűleg az egykori szomszédos Latobár településről származtak.

1913-ban kapta a Hegyközcsatár nevet, melyet a mai napig visel.

1920-1941 rom. Satul Cetariu (Hegyközcsatár) néven szerepel, Románia része.

1941-1947. február 10-ig ismét Magyarország része, Bihar vármegyében a Szalárdi-járásban.

1947-1956 rom. Satul Cetariu néven újra Romániához csatolják.

1956-ban községi rangot kap - rom. Comuna Cetariu (Hegyközcsatár község)

Hegyközcsatár ősi püspökségi birtok volt[szerkesztés]

A középkorban kizárólag püspöki lovasnemesek, harcképes szabadosok lakták, akiknek a későbbi leszármazottai, a Szeles, Bihari, Bereczki, Győri, Hegedüs stb. nemzetségek. E nemzetségeket a XVI. század végén már dokumentumokban is rögzítették. A község nevét a hadi rendeltetésének köszönhette. Várad püspökeinek gondoskodása révén a község és az egyház is előnyösen kifejlődött. mindenkori papja a XIII. század végétől egy fertó szeretetadományt kellett beszolgáljon a Püspökség számára. Jakab nevű lelkésze 1332–1337 között tizedszedés ideje alatt hol húsz, hol tizenhat garast fizetett évenként. A XIV-ik században Váradon 10–15 káptalani és több püspöki nemes is lakott, akik az egyháztól örökbe kapott földjeikért katonai szolgálattal tartoztak. E háborús idők miatt Bihar, Püspöki, Csatár stb. egyházi nemesei is velük tartottak. Szent László vitézeinek nevezték őket, öltözetüket páncél, sisak, mellvért, pajzs és lándzsa egészítette ki. Csatár egykori temploma az utcával merőlegesen épült, hogy ős keresztény szokás szerint szentélyével napkelet felé nézzen. Valamikor erős kőépület lehetett, de ma már csak a déli oldalfal legnyugatibb részlete maradt fent egy ablakkal, melyen az újítás mellett is még felismerhető a félköríves jelleg. Tornyának nyugati oldalán, a harangok magasságának megfelelő helyen felirat látható, az évszámot 1007-nek olvasható. Az évszám magas helyzete miatt közelről megtekinteni nagyon nehéz, de a felirat magyar szavai, a betűk latin, s a számjegyek arab idomai arra utalnak, hogy a két 00 helyett 66-ot, vagyis 1667-et kell olvasnunk. Ez egyház egyik oltára a Tízezer vértanú tiszteletére volt felszentelve és külön jövedelemmel rendelkezett, amit Perényi Ferenc püspök 1525-ben még szaporított is. Hozzá csatolt egy házat, amely a benne lakó Balogh Sebestyén halálával üresen maradt. Az oltárigazgatóság oltárigazgatót is feltételezett Hegyközcsatárban, így ebben a korban már legalább két egyházi férfi is működött a vallásosság s a népnevelés területén. Ennek az ősi egyháznak a helyén áll ma a református templom, melynek átalakításánál a már említett régi falrészletet meghagyták és beépítették. A csatári római katolikus templom 1809-ben épült. A lakosok községi hitelszövetkezetet és olvasó-kört tartottak fenn és itt volt a szalárdi járás egyik körjegyzősége is. A településhez tartozott Latabár puszta is, mely IV. László király alatt egyházzal is rendelkező község volt, földesura ekkor Miklós vajda.

Latobár - Lathabar[szerkesztés]

Ez az erdők és dombok közé szorult kis település, a XIII-ik század végén tizenöt kepe püspöki tizedet fizet a nagyváradi Püspökségnek. Temploma téglaépítésű. Lakói egy része tégla és cserépedények égetésével foglalkozik és ezek eladásából él, mások földművelésből, erdőgazdálkodásból tengetik életüket. A település nevében a Latibor személynév van megörökítve, mely a középkorban igencsak divatos. Első ismert birtokosa - a IV. László korából ismert Miklós vajda fia, Pál. 1264-ben a Csanád nemzetség-beli László és Tamás, János fiai - a körösi vám fele Bertény alatt ekkor már az övék, ezen felül Adorján várát, Szalárdot és Latabárt is ők bírják - perbe keverednek Miklós vajdával az említett birtokok eltulajdonítása miatt. A vajda hatalmaskodásai miatt a király egyéb Bihar megyei birtokaival együtt elkobozza tőle az említett birtokrészeket, majd az okozott károkért ezen részeket a váradi püspöknek és káptalannak ítéli oda. Így jut Latobár is a váradi püspök birtokába, hol 1557-ig meg is marad. Egy fennmaradt okirat szerint 1576-ban a kis község, bírája Konczos Pál, lakosai között pedig megemlítik, Barabás Mátyást és Konya Gergelyt is. 1589. április 25-én, Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem adománylevelet állíttat ki Kereki váráról és Latabár faluról, melyet Kismária-i Bocskai István - ekkor még, mint vajda - a fejedelem iránti hűsége jeléül kap örökül. A kereki uradalomhoz ekkor a következő helységek tartoznak: Bedes, Furta, Konyár, Pályi és Latobár falu. A következő évben 1590-ben Latabár már a kereki uradalomhoz tartozik. Bocskai István Bihar vármegye főispánja, később 1605 és 1606 között Erdély fejedelme lesz. Bocskai ekkor már a három részre szakadt Magyarország egyik jelentős hadvezére, az Erdélyi Fejedelemség további jövőjét meghatározó politikai vezetője. Bocskai magva-szakadtával a település még mindig a kereki vár birtokrészeként 1616-ban Kerekes Péter kereki várkapitány és leszármazottai birtokába kerül. Később - igaz csak rövid időre - Ibrányi Mihály tulajdona lesz. Kerekes János halálával neje Szőleösy Rebeka úrasszony férje egykori birtokát visszapereli az ibrányiaktól. Mivel azok nem jelennek meg a Nagyváradon megrendezett bírósági tárgyaláson a birtok újra a kerekes utódokra száll vissza. A Bihari hegyköz falvainak többsége ekkor a nagyváradi Püspökség birtokát képezik, kivétel ez alól Szalárd, Adorján, Adorján-vár, Siter, Latobár és néha-néha Tóttelek. Latobár település a XIX. századtól végül a nagyváradi Püspökséghez birtokába kerül. Elnéptelenedését követően Csatár részévé válik. A területen élő hat család Csatárba települ át, ezzel egyidejűleg a Püspökség területeit az említett településhez csatolja. Az egykori Nagy Latobár erdőt ezt követően teljesen kiirtják, majd a lecsupaszított földterületeket felszántják és termőföldé alakítják át. Bunyitai Vince Bihar vármegye legfőbb ismerője gyakran jár-kel ezen a területen Szalárdra, Szentimrére, Szentjobbra és egyéb településekre kalauzolva az egykori történészeket. A XIX. sz. végén egy szekéren megtett utazása során megemlíti az elpusztult Latobár települést is, melynek téglából épült templomromja és az egykori kertek fái akkor még jól kivehetőek a Szalárdra vezető földút jobb oldalán. Ma már híre-hamva sincs az egykori településnek. Területén szántóföldek, elburjánzott bokrok, kevés erdő és egy halastó árválkodik. Ma a határ-menti Bihor-megyében található, Románia részeként.

Egy XVI-ik sz.-i térképvázlat Bihar megye településeiről

Földvár Csatárban a Kösmő patak szomszédságában[szerkesztés]

Foldvar.jpg

A Sebes-Körös vidékéhez tartoznak a bihari és a csatári földvárak. Az utóbbi Bihartól keletre és mind a kettő a Kösmő patakon uralkodott. A Berettyó vidékén Molnos-Petri határában egyszerre három földvár nyomaira akadunk. A Berettyó partján még Félegyháza, Kis-Marja, Gáborján helységek határaiban is találunk némi földvár-maradványokat.


Hallá kend, Bácsi,
van-e még jó messze Kovácsi?
Szent Pál sánta lova még mehet arra, tova.
Erre Bihar; menjen, de elébb lova jól kipihenjen,
Merre diófa-határ láttatik, arra Csatár.
A hegyek aljában… ….gázolja magában,
Erre kövesse szagát: várja Kovácsi magát.


(Forrás: Csokonai Vitéz Mihály - Verstöredék - Sig. Kovácsi d. 28a Decembris 1792)

Bortermelés[szerkesztés]

A XIX. század első felében három vidékre osztható a vármegye területét:

  • a szorosabb értelemben vett Érmellékre, hová Vajda, Szent-Imre, Diószeg, Kóly, Jankafalva, Kis- és Nagy-Kágya, Székelyhíd, Asszonyvására, Szunyogd, Kereki;
  • a váradi dombvidékre, hova Terje, Tóti, Telegd, Örvénd, Hegyközcsatár, Bihar, Hegyközkovácsi, Hegyközpályi, Hegyközszáldobágy, Vásárhely helységek határában fekvő szőlőhegyek tartoznak;
  • a szőlőskertek vidékére, melyek a Debrecen, Hosszú- és Monostor-Pályi, Sámson, Nagy-Léta, Bagamér, Berettyó-Újfalu, stb. helységekben terültek el;

Nevezetességek[szerkesztés]

Halastó:

Romániában, Nagyvárad mellett, Hegyközcsatár peremén (Cetariu) van egy remek (boilis) tó. C&R horgászatra kiválóan alkalmas. Engedélyezve van a csónakkal etetés és a visszaengedés.

Sok pontyot és amurt foghatnak itt a horgászok. Még új a tó és a legnagyobb halak kb. 10–15 kg-ok. Amiből a legtöbbet lehet fogni a 6-8–10 kg-ak. A tó kb. 90 hektáron fekszik festői környezetben a tölgyes erdő szélén és könnyen megközelíthető személygépkocsival is. Kiválóan alkalmas sátortáborozásra is a vidék.

Tölgyfaerdő - Kitűnő kirándulóhelyek, erdészházakkal, faasztalokkal, padokkal, tűzhelyekkel stb.

Csat templ.jpg
Kat.templom.jpg

Kultúra[szerkesztés]

  • Hegyközcsatár szülötte

Szilágyi Károly a világhírű operaénekes bariton.

  • Hegyközi Napok

2001-ben pattant ki az ötlet a szervezők fejéből. Az ekkor készült tv-felvételek a hazai csatornákon kívül, a CNN híradójába is bekerültek.
2002-ben került megrendezésre a fesztivál keretén belül az első Bihar megyei motoros találkozó is, ahol kicsik és nagyok egyaránt motorra szállhattak.
2003-ban a terrorizmus, háború, erőszak ellen törtek dárdát a rendezvény szervezői. Példaértékű üzenet volt ez az erőszak ellen.
2004-ben világcsúcs kísérletet tettek a körcsárdás kategóriában. Motorostalálkozót és felvonulást is tartottak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]