Bihartorda
Bihartorda | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Megye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Püspökladányi | ||
Jogállás | község | ||
Irányítószám | 4174 | ||
Körzethívószám | 54 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 941 fő (2015. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 41,87 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 22,38 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 13′ 01″, k. h. 21° 21′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 01″, k. h. 21° 21′ 14″ | |||
Bihartorda weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bihartorda témájú médiaállományokat. |
Bihartorda község Hajdú-Bihar megyében, a Püspökladányi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Hajdú-Bihar megyében, a sárréti tájegységben, Nagyrábétól északra fekvő település.
Története[szerkesztés]
Bihartorda neve már a Váradi Regestrumban feltűnt, egyik lakosával kapcsolatban.
A hagyomány szerint a község nem mostani helyén, hanem a Pusztakovácsihoz tartozó Sebes tanya körül feküdt egykor, de a török világban elpusztult, s akkor telepedtek le lakosai a falu mostani helyére.
1452-ben a Torday család volt a birtokosa, mely itt pallosjogot is nyert.
A település birtokosai a későbbiekben a Nadányi, Fáy családok, majd a kir. kincstár és és Székely Gábor birtoka volt.
1659-ben a törökök a települést feldúlták, de előző helyétől kissé távolabb újratelepült.
Az 1732 évi összeíráskor a faluban a Nadányi, Baranyi, és az Elek családok nevei fordultak elő.
A községben a Fáy családnak szép kúriája is épült az 1800-as évek elején.
Bihartordához tartozott régen Pálfoka puszta is.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]
Nevezetességek[szerkesztés]
- Református temploma - 1790-ben épült.
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Daróczy Zoltán (1938. június 23.) matematikus, az MTA tagja.
Források[szerkesztés]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In szerk. Borovszky Samu – Sziklay János: Magyarország vármegyéi és városai VI. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora