Furta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Furta
Furta központja a Polgármesteri hivatal épületével és a református templommal (2017)
Furta központja a Polgármesteri hivatal épületével és a református templommal (2017)
Furta címere
Furta címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállás község
Polgármester Krucsó Antal[1]
Jegyző Csák Boglárka
Irányítószám 4141
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség 1170 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Furta (Magyarország)
Furta
Furta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 42″, k. h. 21° 27′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 42″, k. h. 21° 27′ 21″
Furta (Hajdú-Bihar megye)
Furta
Furta
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Furta weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Furta témájú médiaállományokat.

Furta község az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar megyében, a Nagy-Sárrét, a Bihari-sík és a Kis-Sárrét kistájak földrajzi találkozáspontján, a Berettyóújfalui járásban. Az Ölyvös-patak mellett fekvő település, mind a mai napig megőrizte a sárréti-bihari falvak jellegzetességeit és arculatát. Nevezetes népművészeti hagyományairól, melyek közül a furtai hímzés a legmeghatározóbb. A lakosság elsősorban mezőgazdasági termelésből él, de magán hordozza a térségre jellemző hátrányos helyzetét. 1990 óta önálló községként működik.[3][4]

Nevének eredete[szerkesztés]

Többen vannak, kik a Furta nevet őseink által Ázsiából hozott ős személynévnek tartják, ez azonban kétes lévén, róla csak annyit mondhatunk, hogy e község helynév eredete bizonytalan.

– Osváth Pál [5]

Egyes források szerint V. István Furd nevű tábornokáról nyerhette. Más névetimológiai magyarázatok szerint a Furta helységnevet a latin Furtunatus-ból származó régi magyar Fortunánd személynév magyar névadással történt becéző alakjából ered.[6]

Földrajza[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

A település Hajdú-Bihar megye déli részén, Berettyóújfalu vonzáskörzetében, a Debrecent Szegeddel összekötő 47-es számú főútvonal mellett, Debrecentől 50 km-re, Berettyóújfalutól 15 km-re délre, Békéscsabától 82 km-re északkeleti irányban terül el. A falu a „Berettyó és a Körösök Sárrétjének” területén fekszik, a furtai határ pedig a Bihari-legelő Természetvédelmi Terület nyugati részén terül el. A belterületen áthaladó és nyugati szélét alkotó Györgyös-Szérűsszigeti-csatorna egyben közigazgatási határ is, mely a szomszédos Zsáka külterületétől választja el. A szomszédos települések dél felől indulva Komádi, nyugatról és északról Zsáka, északkeleti irányból Berettyóújfalu, keletről Mezősas, délkeleti irányból pedig Magyarhomorog.[7]

Éghajlata[szerkesztés]

Éghajlata mérsékelten meleg-száraz. A hőmérséklet évi vegetációs időszaki átlaga 10,2  és 17,2 °C. a legmelegebb nyári napokon mért maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 34,1&nbsp -34,3 °C, míg a leghidegebb téli minimumoké -17,0  és -17,5 °C közötti. Az évi csapadékmennyiség Furta településen kevéssel 550 mm alatt marad. A hőmérséklet nagyobb szélsőségei, a felhőzet és a csapadék alacsony értékei miatt gyakoriak az aszályok.[7]

Földtani és természeti adottságai[szerkesztés]

Régen a furtai határ jelentős részét mocsár borította. A vízzel borított legelőket kanyargós erek sokasága szabdalta és viszonylag kevés volt az ármentes föld, a művelhető terület. A sárréti falvakat egykor végeláthatatlan nádasok és járhatatlan lápok zárták el a külvilágtól, mert mindegyik víz mellé települt. A Bihari-sík nyugati felén fekvő furtai táj, jellemzően hordalékkúpok és folyóhátak közé zárt, közepes talajvízállású, gyenge lefolyású ártéri síkság, ahol a szikes talajok különböző típusai, az úgynevezett réti szolonyecek jöttek létre. Emiatt a tájrész hasznosításában is sok a gyenge legelőnek használt szikes puszta, de megtalálható itt a kultúrsztyepp is. A szikes talajok aránya Furtán meghaladja az 50%-ot. A furtai földek minősége gyenge, értékük átlagosan 17 aranykorona körül mozog. Természetes növénytakarója a füves puszta, szórványos facsoportokkal. A külterület közel felét szántó, felét gyep-legelő területek foglalják el.Az erdőterületek aránya meglehetősen kicsi.[7]

Természeti értékek[szerkesztés]

A külterületen lévő gyepterületek jelentős része, főként a külterület déli része a Bihari-sík Tájvédelmi Körzethez tartozik. Védett terület továbbá, a belterület északi széléhez csatlakozó gyepterület, a Kossuth utca és Akácfa utca kelet-nyugat irányú egyenes vonala közé beékelődő gyepterület, amely szintén a Bihari-sík Tájvédelmi Körzet része. A belterület közelsége, a táj szépsége lehetőséget adott idegenforgalmi hasznosításra is. Évenként tartanak itt lovasnapokat.[7]

Története[szerkesztés]

A kezdetektől 1552-ig[szerkesztés]

Magyarország második katonai felmérése (1819–1869) során készített térkép Furta környékéről.

A község létezésére vonatkozó forrás egészen a 16. századig nem lelhető fel így valószínűsíthető, hogy késői településű község.[8] Azonban számos régészeti leletből arra lehet következtetni, hogy a terület már jóval a 16. század előtt is lakott volt. A falu határában előkerült kőszerszámok és sok egyéb feltárt leletanyag azt bizonyítja, hogy ezen a környéken már az újkőkorszak idején is éltek embercsoportok, de hogy pontosan míóta, azt ma sem lehet egyértelműen megállapítani.[9] A furtai határ részeit képező Györgyös, Telek, Vereséri telep és Kordasziget esetében előkerült kerámiák, 9. századi eredetre utalnak.[10] 2010-ben Furta határában a gázvezeték nyomvonalának ásásakor egy avar telep szélét, valamint egy temető részletet is feltártak. De római kori, szarmata leletanyagot is felfedeztek itt.[11] Tény, hogy az ideérkező honfoglaló magyarok nem lakatlan területeket foglaltak el. A keleti rész védelmére, itt a furtai határ keleti oldalán telepedtek meg a Nyék és Megyer törzsbeliek. A Furta-Telek lelőhely 10.-14. századi leletei alapján teljes bizonyságot nyert, hogy a tatárjáráskor elpusztult Megyer, az ősrégi magyar faluhoz kapcsolható, melynek emlékét a Furta melletti Pap-Megyer puszta őrzi. A régészeti terepjárások nyomán kiderült, hogy Furta határában négy ismeretlen 10-12. századi település helyét ismerték fel. Az egyik egy Petlend nevű egyházas község, melyet egy 1382. évi oklevél említ. Ezek az ősi helynevek a Váradi Regestrum-ban is szerepelnek.[12][13] A tatárjárás pusztítása hosszú időre megszakította a falu életét, mely feltehetően a 14. században népesült be újra.[14] Furta középkori életére okleveles említések egyáltalán nem maradtak fenn, mert igen korán egyházi birtok lett, s a váradi egyházi levéltárak pusztulásával, múltjának emlékei is elvesztek.[15]

1552–től a 17. század végéig[szerkesztés]

Furta - nevének mai alakjában - az 1552. évi adóösszeírásban fordult elő először. A település eredete mind a mai napig ehhez az évszámhoz kötődik, hiszen innen kezdődik a falu írásos története. A fejedelmek által elrendelt összeírás szerint a Harmadik járás falvai között a 33. sorban Megyer, a 35. sorban Furtha a nagyváradi prépostság tulajdonában volt és Furta esetében 12 portát tartott nyilván. A számítások szerint Furta lakossága ekkor 120 fő lehetett. Miután a váradi kisprépostság elvesztette földesúri jogállását Furtán, a falunak számos birtokosa váltotta egymást:1589 és 1599 között adománybirtokként került Ghiczy Péter kezére, a zsákai vár tartozékaként. 1604 és 1614 között Ghiczy Péter özvegye Kendi Krisztina birtokolta a zsákai várat és a hozzátartozó falvakat, így Furtát is. Mivel Ghiczy Péternek nem születtek utódai, így Ferenc nevű bátyjának fia Ghiczy Gyögy örökölte, aki 1616-ban Bethlen Gábornak adta át Zsáka várát és Furtát. A fejedelem pedig 1617-ben Rhédey Ferenc váradi főkapitánynak.[16] A török hódoltság idején egyre többet szenvedett a falu, a mind gyakrabban betörő portyázó csapatoktól, míg 1659 szeptemberében elpusztították Furtát. A megpróbáltatások ellenére, lassan újra virágzó település azonban, az 1678. évi pestis járvány nyomán teljesen elpusztult, maradék lakosai pedig szétszéledtek.[17]

1720-tól a jobbágyfelszabadításig[szerkesztés]

Furta Urbáriumának címlapja.

Furta több mint negyven éven át lakatlan, puszta hely volt. A török kiűzése és az Erdélyi Fejedelemség megszűnése után a főpapi birtokok ismét visszakerültek régi gazdáikhoz, így Furta a nagyváradi kispréposthoz. Az 1720-as esztendő sorsfordító volt Furta életében. Ekkor a szomszédos Zsákáról 17 "szabadmenetelű" jobbágy bérbe vette a furtai pusztát a nagyváradi kispréposttól. A többnyire református vallású zsákai parasztok és családjaik pedig új otthont alapítottak. Ez az esemény, a település újra benépesedésének megindulását jelentette.[18] A lélekszám fokozatos gyarapodását és a falu fejlődését az 1738 és 1740 között - országosan is - pusztító újabb pestis járvány törte meg, átmenetileg. Furtán 137 férfi és 155 nő életét oltotta ki, mely a lakosság jelentős hányada volt és ami egy újra benépesülő település esetében hatalmas veszteségnek számított.[19] A járvány elmúltával a falut birtokló, nagyváradi káptalant képviselő Alapi János, tevékenységei nyomán majorságot és az Erdőben[Mj. 1] egy katolikus kápolnát is építtetett. A lakosság létszámának növelése céljából pedig, az 1760-as években különféle kedvezmények juttatásával római katolikus vallású, idegen nemzetiségű, (többnyire német és szláv származásúak)„utóbb megmagyarosodott” lakosokat telepíttetett a falu új telepére, az úgynevezett sorra, ahol eleinte csak egy sor (hat darab) ház állt. A katolikusok betelepítése egy száz évnél is hosszabb folyamat eredménye volt. A két falurész a katolikus sor és a református falu viszonyát, egy meghatározhatatlan eredetű történelmileg öröklődő viszálykodás jellemezte.[20] Az úrbéri rendeletet követően, Furtán 1772. június 16-i dátummal keltezve írta alá Sughó Zsigmond, Bihar vármegye szolgabírája (a prépost megbízottja), a falu adottságai alapján megírt Furta község Urbáriumát, mely a furtai jobbágyság helyzetét szabályozta újra. A furtaiak 87 éven át szolgáltak az Urbáriumban megszabott feltételek mellett.[21] Az 1853-as jobbágyfelszabadítás és az 1859-ben történt önálló határ elkülönítés után, az úrbéres földek állami kárpótlás mellett paraszti tulajdonba mentek át. Ezzel Furtán is megnyílt az út az önálló paraszti gazdálkodás erőteljesebb fejlődése előtt.[22][23]

A 20. század elejétől napjainkig[szerkesztés]

A Furtai Községháza a 20. század elején.
A felújításra váró Harsányi kúria a Kossuth utcában (2017).

Még a századforduló előtt kialakultak a települést mindmáig jellemző morfológiai jegyek és sajátosságok. Önálló postahivatal, csendőrörs települt, majd 1906-ban megépült a jelenleg is itt működő Községháza épülete. Országh József főjegyző tevékenysége idején (1917-1944 között), kiépítették a járdahálózatot, artézi kutakat fúrtak, az utcák neveket kaptak és sikerült elérni, hogy a Komádiba vezető kövesút Furtáról induljon. A falusi élet megszokott rendjét és nyugalmát megzavarta az 1930-as évek végétől felerősödő háborús készülődés - és később maga a háború - mert egyre több hadköteles embert hívtak be katonai szolgálatra. A második világháború hadműveletei 1944. október 13-án érték el Furtát: ekkor űzték ki a németeket a Komádi felől érkező szovjet csapatok. A két világháború súlyos emberáldozatokkal járt a település számára. A második világháborúban 61 furtai lakos vesztette életét katonaként vagy a holokauszt vétlen áldozataként.[Mj. 2] 1945-ben a földreformrendelet megszületése után a községben nyomban megalakult a Földigénylő Bizottság, így a földosztás során 2982 katasztrális hold terület került új tulajdonosaikhoz. A Furtán meglehetősen erős Magyar Kommunista Párt, gazdasági szövetkezetek létrehozására ösztönözte a parasztságot, így 1949-ben megalakult az első közös gazdaság a Sallai TSZCS, 1952-ben pedig a Rákóczi TSZCS. A Rákosi-korszak totális diktatúrája Furtát sem kerülhette el így aligha véletlen, hogy 1956 őszére mind a két termelőszövetkezet feloszlott. A következő év márciusában Petőfi néven alakult újra a szövetkezet, majd 1968-ban a falu másik oldalán a „Soron” pedig a Kossuth MGTSZ, amelyek 1965-ben Petőfi MGTSZ néven egyesültek. A felhalmozódott adósságok és más közgazdasági okok miatt 1984-ben a termelőszövetkezet a Földesi Rákóczi MGTSZ igazgatása alá került, majd 1986-ban végleg beleolvadt a nagyobb, földesi üzembe.[24] A rendszerváltás után, sokak számára a fő megélhetési forrás az állattenyésztés volt, s ezek közül is megkülönböztetett jelentőséggel bírt a juhtenyésztés, melynek igen régi hagyománya van Furtán.[25] A község életében jelentős állomás volt az 1990-es év, ekkor kapta vissza ugyanis a társközségi összevonások révén elveszített önállóságát. Azóta ismét önálló községként működik.[26][4][23]

Demográfia[szerkesztés]

A népesség változása[szerkesztés]

Furta népessége a 20. század közepén még 2000 fő körül volt. Az ezt követő 40 év alatt viszont szinte megfeleződött a falu lakossága. A település népességének csökkenését a tartós gazdasági recesszió idézte elő, amely a népesség fokozatos elvándorlásához vezetett. A jelentős mértékű népességszámcsökkenés elsősorban a fiatal munkaképes korú lakosság tömeges méretű elvándorlása miatt következett be.[4]

A következő diagram Furta népességének alakulását mutatja be, az első hivatalos magyarországi népszámlálás óta (1870-től) napjainkig:[27]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[28]

Közigazgatás[szerkesztés]

A község jelképei[szerkesztés]

  • Címere
HUN Furta COA.jpg
« Furta címere egykori jobbágy mivoltával függ össze. A község 1770-ben kelt urbáriumában megtalálható pecsétnyomójának felirata: FURTA FALU 1720. A köriraton belül látható címerképen egy álló férfi alak (heraldikailag) a bal kezében három szál búzakalászt tart, a jobb kezében pedig egy hegyével kifelé néző aratósarlót. Ez az ábrázolás egyértelmű utalás a falu mezőgazdasági jellegére. Ez a pecsétnyomó egészen a 19. század végéig használatban volt.[29] A furtai önkormányzat képviselőtestülete mint hivatkozott címert elfogadta és 1992. február 22-től újfent használja.[30] A mai címer tehát búzakék alapszínű, csücskös címerpajzs aranyszegéllyel. A középen álló férfialak (heraldikailag) a bal kezében három aranyszínű búzakalászt tart, jobb kezében pedig hegyével kifelé néző ezüstszínű aratósarlót.»[31][32]
  • Zászlaja - A település zászlajának alapszíne búzakék, (pontosabban:búzavirágkék), arany rojtozással, közepén a címerrel. A címer alatt arany nagybetűs hímzéssel: a „FURTA” felirat olvasható.

Közigazgatási jogállásai[szerkesztés]

A település közigazgatási jogállásai, a társadalmi és gazdasági fejlődésével a következő táblázat szerint változott:

Furta főbb közigazgatás-történeti adatai 1773 óta [33][23]:
Rangja
1773 - 1876 pagus azaz falu[Mj. 3]
1877 - 1881 község
1882 - 1949 nagyközség (1895-től anyakönyvi székhely)
1950 - 1972 önálló tanácsú község
1973 - 1989 társközség (Zsáka székhellyel, nagyközségi közös tanácsi irányítás alatt)
1990 óta önálló község

Közigazgatási ellátás[szerkesztés]

A közigazgatási reform következményeként a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénye alapján 2013. február 1-jével közös önkormányzati hivatalt hozott létre Furta, Bakonszeg és Vekerd önkormányzatai Furtai Közös Önkormányzati Hivatal néven. Ennek a székhelye Furta, kirendeltsége Bakonszeg és telephelye Vekerd.[34]

Politika[szerkesztés]

A település vezetői[szerkesztés]

  • Polgármester: Krucsó Antal
  • Alpolgármester: Csordás János
  • Jegyző: Csák Boglárka

A képviselő-testület összetétele[szerkesztés]

A települési képviselőtestület tagjainak száma: 7 fő, 6 fő helyi képviselő és a polgármester.[35]

A Furtai községháza főhomlokzata (2017).

Polgármesterek (1990 óta)[szerkesztés]

Név Hivatali idő Párttagság
Keszeli István 19901994
19941998
19982002
független
Krucsó Antal 20022006
20062010
MSZP
Krucsó Antal 20102014
2014
független

Településrészei[szerkesztés]

A község történelmileg kialakult településrészei, amelyek nevét a hagyomány minden egyéb változás ellenére máig megőrzött: Falu, Gencs, Kocszeg, Heréskert, Erdő, Major, Telek, Sor.[36]

Gazdaság[szerkesztés]

A bihari térségre jellemzően halmozottan hátrányos helyzetű település. Természetföldrajzi adottságainak megfelelően a mezőgazdaság játszik szinte kizárólagos szerepet, ez biztosítja a lakosság megélhetési forrását. A termőterületek minősége általában igen gyenge, a búza viszont kedvező termésátlagokat produkál. Jó minőségű az itt termelt lucerna és a cukorrépa. Mezőgazdaságilag hasznosítható területének nagyobb része legelő. Az állattartók leginkább libaneveléssel, sertéstenyésztéssel és juhtartással foglalkoznak. A legnagyobb foglalkoztató a helyi önkormányzat, 108 fővel (2015), valamint a Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. üzemegysége. A vállalkozások általában néhány főt foglalkoztatnak, sokan ma is ingázóként dolgoznak.[4]

Infrastruktúra[szerkesztés]

A településen 100 %-ban kiépített a vezetékes ivóvíz-, az elektromos áram és a vezetékes gázhálózat. A szilárd és folyékony hulladék elhelyezése is megoldott, a szennyvíz csatornahálózatot az ivóvízzel együtt a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt, a szilárd hulladékot pedig a berettyóújfalui regionális hulladéklerakó fogadja be, melynek központi elszállításáról és ártalmatlanításáról a Bihari Szilárd Hulladékkezelő Kft. gondoskodik. A település úthálózata 95%-os kiépítettségű, a csapadékvíz elvezető rendszere folyamatos felújítás révén 75 %-ban megújult. A kereskedelmi hálózat az alapvető ellátást biztosítja. A településen postahivatal, takarékszövetkezet, művelődési ház és idősek klubja is működik.[4]

Közlekedés[szerkesztés]

Furta településszerkezetének hangsúlyos eleme, a település központján egykor még keresztülvezető, Debrecent-Szeghalmon keresztül Békéscsabával összekötő, 47-es számú országos főút. A települést elkerülő új nyomvonalszakasz számára a Zsáka és Furta között találtak helyet a tervezők. A település központját, illetve belterületének nagyobbik részét tehermentesítő elkerülő nyomvonalát 1995 -ben adták át a forgalomnak. A belterületen visszamaradt egykori nyomvonal országos mellékút besorolást kapott. A település központjában csatlakozik, a déli irányban induló 4219 számú Országos mellékút, mely Komádi felé ad kapcsolódási lehetőséget.[37]

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Menetrendszerű autóbuszjárattal több irányból is megközelíthető. A települést Debrecen-Szeged viszonylatban napi 10 járatpár, míg a Berettyóújfalu-Szeghalom viszonylatban napi 12 járatpár érinti. Az autóbuszok a 4253-as úton közlekednek és két megállóhelyük van. A helyközi közlekedés üzemeltetője Hajdú Volán Zrt, Körös Volán Zrt, Tisza Volán Zrt.

Közszolgáltatás[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

Furta Község Önkormányzata 1991-ben hozta létre az Általános Művelődési Központot (ÁMK), amelynek felügyeleti szerve a Polgármesteri Hivatal lett. Tagintézményei a 8 tantermes általános iskola, 130 tanulóval (2015), és az 50 férőhelyes óvoda. Az iskolában 2007 óta román nyelvet és román népismeretet is tanítanak. 2013. január 1-én jött létre a Furta – DarvasBakonszeg Mikrotérségi Köznevelési Intézményi Társulás melynek feladat ellátó intézménye a Furtai ÁMK', fenntartója: a berettyóújfalui Tankerületi Központ. Az intézményt ekkortól nevezik Furtai Bessenyei György Általános Iskolának. Intézményvezető: Bihari Csaba [4][38]

Közművelődés[szerkesztés]

A kulturális közművelődési élet színtere a Juhász Erzsébet Művelődési Ház, amely otthont biztosít a különböző szakköri tevékenységeknek, a furtai hímző szakkörnek, és az ugyancsak híres citeraegyüttes próbáinak és fellépéseinek, a területi népdalversenyeknek, a helyi néptánccsoport, valamint amatőr és hivatalos művészegyüttesek és művészek fellépéseinek. A közművelődést szolgálja még a 8000 darabos könyvállományú könyvtár. A mozi 1994 nyarán megszűnt.[4]

Egészségügyi ellátás[szerkesztés]

Önkormányzati feladat ellátási szerződés keretében valósult meg a háziorvosi szolgálat, az egészségügyi ügyeleti ellátás és a védőnői szolgálat is. A fogorvosi alapellátás csak a településsel szomszédos községben érhető el.[4]

Szociális ellátás[szerkesztés]

A szociális alapszolgáltatásokat a település a Dél-Bihar Négycentrum Terület- és Vidékfejlesztési Társulás (székhelye: Komádi) keretében látja el. A társulás szociális alapszolgáltatásai: étkeztetés, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, nappali ellátás.[4]

Kultúra[szerkesztés]

Hímzés[szerkesztés]

Az itt élő emberek hagyományszeretetének köszönhető, hogy a 19. század végére a fonás-szövés köréből kifejlődött, majd általánossá vált a furtai hímzés. Kezdetben szinte kizárólag vásznat, vagy lenféle anyagot használnak,fehér pamuthímzéssel. Az első világháborút követően jelenik meg a fehér alapon piros, majd a kék alapon fehér pamuthímzés. A híres furtai hímzés, mint kulturális örökség bekerült Hajdú-Bihar megye értéktárába.[39][23][40]

Citerazenekar[szerkesztés]

A helyi kulturális élet értékes színfoltja az 1974-ben megalakított citerazenekar. Több mint 1000 fellépéssel országosan ismertté váltak és számos külföldi országban is bemutatkoztak. Részt vettek a televízió Röpülj páva! című vetélkedőjén, volt rádió és tévé felvételük is. Munkájukat kétszer országos arany minősítéssel, kétszer Nívó-díjjal ismerték el. Az alapító tagok célja kettős volt. Az együttzenélés öröme és a népzenei ha¬gyományok felújítása mellett lehetőséget kívántak biztosítani a századfordulóban viselt furtai férfi népviselet népszerűsítéséhez. A furtai hímzés legnagyobb népszerűsítője a mai napig a Furtai Citeregyüttes.[23][37]

Közösségi viszonyok és helyi közélet[szerkesztés]

A község gazdag kulturális értékekben és fontos feladatának tartja a kultúra és a kulturális értékek ápolását, fejlesztését. A településen jelenleg két hivatalosan bejegyzett civil szervezet működik:

  • Furta Község Művelődéséért Alapítvány, mely csaknem 20 éve tevékenykedik a településen. Az alapítvány elsődleges célja a község kulturális életének fellendítése és a hagyományőrzés.
  • Juhász Erzsébet Néphagyományőrző Egyesület, 2011-ben alakult, amely a furtai népművészet hagyományainak felelevenítését, ápolását, átadását a felnövekvő generációnak és a hagyományok minél szélesebb körben való terjesztését tűzte ki célul. Az egyesület elnöke: Csordás Jánosné. [7]

Helyi önszerveződő közösségek[szerkesztés]

  • Csillogó Gyöngyszemek Egyesület
  • Együtt Furtáért Egyesület
  • Furtai Polgárőr Egyesület

Kulturális rendezvényei[szerkesztés]

  • Szüreti felvonulás 1992-ben a hagyományos szüreti mulatságnak teremtettek ismét hagyományt. Azóta az ősz kezdetével minden évben megrendezik a felvonulást a karikáscserregtető versennyel.[23]
  • Furtai Lovasnapok, egy szabadidős fogathajtó verseny. A családias hangulatú, közösségépítő eseményen fellépnek a térség hagyományőrzői is.[41]
  • Bihari Juhásztalálkozó, az első rendezvény 2018. október 6-án kerül megrendezésre.[42]

Nevezetességek, látnivalók[szerkesztés]

A Furtai római katolikus templom (2017)
A katolikus plébánia (2017)
A Furtai református templom délnyugati oldala (2017).

Műemlékek[szerkesztés]

Köztéri alkotások[szerkesztés]

Egyéb látnivalók[szerkesztés]

  • Furtai Községháza1906-ban épült, melyben jelenleg a Polgármesteri hivatal működik a Petőfi utca 1. szám alatt. A díszteremben állandó kiállításon tekinthetjük meg a híressé vált furtai hímzés legszebb darabjait.
  • Gyűjtemények háza – az 1989-benn létrehozott kiállítást, a községházától jobbra, az általános iskola régi épületében helyezték el. A mai is gyarapodó helytörténeti gyűjtemény létrehozásában egy sikeres pályázat mellett nagy szerepet játszott a falu lakosainak adományozása is. Itt betekintést kaphatunk a régi paraszti életbe, így a szövés, fonás, kenyérsütés eszközeit, a paraszti élet szerszámait, eszközeit, konyhájának cserépedényeit tekinthetjük meg.
  • Furtai hősök kopjafája - Balázs József alkotása (2018) - megtekinthető a katolikus templom kertjében.[45][46]
  • A faluban sétálva megtekinthetők a régi népi építészet emlékei, a Petőfi utcában néhány módosabb paraszti „kűlábas”-porta, a Szabadság utcán magtárral egybeépített zárt kapubejárós házak.
  • A furtai határ egy része természetvédelmi terület. Kora reggeli séta alkalmával sok védett állat figyelhető meg.

A község díjazottjai[szerkesztés]

Furta községért kitüntető cím:

A településről eddig megjelent művek[szerkesztés]

  • Furta krónikáskönyve (Furta, 1998)
  • Furtai ökumenikus süteményeskönyv (Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Budapest, 2001)

Furta értékei[szerkesztés]

Szent László Római katolikus templom  • A plébánia épülete  •  Református templom  •  Polgármesteri Hivatal épülete  •  Gyűjtemények Háza  •  A Furtai hímzés  •  Varga Dánielné Erzsi néni munkássága  • Furtai Citeraegyüttes  •  Furta Krónikás Könyve  •  Aranyi Imre citerakészítő munkássága  •  Juhászat  •  Furtai méz  •  Vásári Zoltánné gyékényfonó munkássága  •  Brill víz  •  Káposztás murgyé  •  Furtai babgulyás  •  Furtai ökumenikus süteményeskönyv  •  Legelők Furta külterületén  •  Furtai Lovasnapok.[47]

Furta északi része madártávlatból (drónfelvétel)

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Erdő egy furtai településrész neve
  2. Erre 1989. október 29-e óta emlékmű emlékeztet a község temetőjében.
  3. Voltaképp azonos jogállásban volt, mint amikor községgé lett.
  4. Az Országgyűlés 2015-ben bevezette a műemléki érték fogalmát, amely egy kétlépcsős, fokozatos védetté nyilvántartást tesz lehetővé, így átalakult a korábbi műemléki fogalom is. Más a műemlék, más a műemléki érték és más az épített örökség, illetve építészeti érték fogalma.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Furta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Furta Krónikáskönyve 1998
  4. ^ a b c d e f g h i Furta Önk. 2015
  5. Osváth 1875
  6. Furta Krónikáskönyve 14.old.
  7. ^ a b c d e Furta Önk 2015
  8. Furta Krónikáskönyve 9.old.
  9. Furta Krónikáskönyve 10.old.
  10. Furta Krónikáskönyve 10.old.
  11. Avar kori telep- és temetőrészlet feltárása a Hajdú-Bihar megyei Furta határában. Hungaricana.hu
  12. Furta Krónikáskönyve 11-12.old.
  13. Borovszky
  14. Furta Krónikáskönyve 14.old.
  15. Furta Krónikáskönyve 13.old.
  16. Furta Krónikáskönyve 15.old.
  17. Furta Krónikáskönyve 16.old.
  18. Furta Krónikáskönyve 18.old.
  19. Furta Krónikáskönyve 23.old.
  20. Furta Krónikáskönyve 33.old.
  21. Furta Krónikáskönyve 79.old.
  22. Furta Krónikáskönyve 33.old.
  23. ^ a b c d e f Örökségvédelem
  24. Furta Krónikáskönyve 103-108.old.
  25. Furta Krónikáskönyve 97.old.
  26. Furta Krónikáskönyve 40.old.
  27. Furta népessége. Népesség.com
  28. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  29. Furta Krónikáskönyve 18.old.
  30. Furta Krónikáskönyve 9.old.
  31. Furta község címere. Magyar cimerek.hu
  32. Hungaricana 55.old.
  33. Furta Krónikáskönyve 38.old.
  34. Furta Önk 2015 21. old
  35. Furta képviselő testülete 2014-2019.. Városatya.hu
  36. Furta Krónikáskönyve 38.old.
  37. ^ a b Furta Önk. 2005
  38. Furtai Bessenyei György Általános Iskola. Furta.sulinet.hu
  39. http://www.furta.hu/static_content_A_furtai_himzes
  40. http://www.haon.hu/ujraeled-a-furtai-himzes/1871909
  41. Falunap és lovasverseny is volt a szombati verőfényes napsütésben. Hajdú Online 2015
  42. I. Bihari Juhásztalálkozó Furtán. Facebook.com
  43. Tóth Béla 2006
  44. Műemlékké nyilvánították a furtai plébánia épületét. keresztenymagyarorszag.hu
  45. Méltó emleket állítottak Furtán. Hajdú Online 2018
  46. Kopjafát állítottak a furtai hősöknek. Magyar Kurír - katolikus hírportál
  47. Furtai Értéknaptár. Juhász Erzsébet Néphagyományőrző Egyesület

Források[szerkesztés]

  • Furta Krónikáskönyve 1998: Dr. Baranyi Béla és Jordán Sándor. Furta Krónikáskönyve. Furta Község Önkormányzata (1998). ISBN 963-03-5976-6 
  • Hungaricana: Nyakas Miklós: Furta címere (magyar nyelven). Hajdú-Bihar megye címerei. Hungaricana.hu. (Hozzáférés: 1991)

További információk[szerkesztés]