Furta
| Furta | |||
 |
|||
| A római katolikus templom délnyugati oldala | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Berettyóújfalui | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Krucsó Antal[1] | ||
| Irányítószám | 4141 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1170 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 42,85 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Furta
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 47° 07′ 42″, k. h. 21° 27′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 42″, k. h. 21° 27′ 21″ | |||
Furta
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
|
|||
| Furta weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Furta témájú médiaállományokat.
|
|||
Furta község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Zsákától keletre, az Ölyvös-patak mellett fekvő település. Közúton elérhető a 47-es főúton.
Története[szerkesztés]
Furta neve a 13. század elején a Váradi Regestrum-ban már szerepel.
A 16. században földesura a váradi előhegyi prépostság volt. Ekkor a község még csak 13 házhelyből állt.
1615-ben Kende Krisztinának volt itt birtoka, egy évvel később pedig már Géczy Gábor a birtokos itt, utána pedig Bethlen Gábor fejedelemé lett.
A 20. század elején a debreceni kisprépostot írják birtokosául.
Furta településhez tartozott Peres puszta és Plebánus puszta is.
A falu határában feküdt egykor Petlend község is, mely egyházas hely volt.
Egy 1382-ben kelt oklevél Petlendet mintPetlendy Mihály fiainak Péter-nek és István-nak birtokát említi.
A település Telek nevű dűlője az ugyancsak elpusztult Papmegyer nevű falu emlékét őrzi.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református temploma ősrégi építésű, melyet 1720-ban újítottak meg, 1771-ben pedig átalakították és megnagyobbították. Tornya 1872-ben épült.
- Katolikus templomát 1782 és 1786 között Fáy Ferenc és Kende László kisprépostok építették.
- A furtai hímzés híres jellegzetes varró technikájáról.[4][5][6] Megtekinthetők egyes hímzett darabok a furtai községházán.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Furta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ http://www.furta.hu/static_content_A_furtai_himzes
- ↑ http://www.haon.hu/ujraeled-a-furtai-himzes/1871909
- ↑ http://falvedohagyomanyok.network.hu/kepek/himzes/furtai_himzes
Források[szerkesztés]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In szerk. Borovszky Samu – Sziklay János: Magyarország vármegyéi és városai VI. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
További információk[szerkesztés]
Galéria[szerkesztés]
-
Katolikus templom
-
Református templom
