Furta
Furta | |||
![]() | |||
Furta központja a Polgármesteri hivatal épületével és a református templommal (2017) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Megye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Berettyóújfalui | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Krucsó Antal (független)[1] | ||
Jegyző | Csák Boglárka | ||
Irányítószám | 4141 | ||
Körzethívószám | 54 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1170 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 27 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 42,85 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 07′ 42″, k. h. 21° 27′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 42″, k. h. 21° 27′ 21″ | |||
Furta weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Furta témájú médiaállományokat. |
Furta község az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar megyében, a Nagy-Sárrét, a Bihari-sík és a Kis-Sárrét kistájak földrajzi találkozáspontján, a Berettyóújfalui járásban. Az Ölyvös-patak mellett fekvő település, mind a mai napig megőrizte a sárréti-bihari falvak jellegzetességeit és arculatát. Nevezetes népművészeti hagyományairól, melyek közül a furtai hímzés a legmeghatározóbb. A lakosság elsősorban mezőgazdasági termelésből él, de magán hordozza a térségre jellemző hátrányos helyzetét. 1990 óta önálló községként működik.[3][4]
Nevének eredete[szerkesztés]
„Többen vannak, kik a Furta nevet őseink által Ázsiából hozott ős személynévnek tartják, ez azonban kétes lévén, róla csak annyit mondhatunk, hogy e község helynév eredete bizonytalan.”
– Osváth Pál [5]
Egyes források szerint V. István Furd nevű tábornokáról nyerhette. Más névetimológiai magyarázatok szerint a Furta helységnevet a latin Furtunatus-ból származó régi magyar Fortunánd személynév magyar névadással történt becéző alakjából ered.[6]
Földrajza[szerkesztés]
Fekvése[szerkesztés]
A település Hajdú-Bihar megye déli részén, Berettyóújfalu vonzáskörzetében, a Debrecent Szegeddel összekötő 47-es számú főútvonal mellett, Debrecentől 50 km-re, Berettyóújfalutól 15 km-re délre, Békéscsabától 82 km-re északkeleti irányban terül el. A falu földrajzi szempontból a Bihari-sík északnyugati vidékén, a Berettyó bal oldalán fekszik.[7] A furtai határ a Bihari-legelő Természetvédelmi Terület nyugati részén terül el. A belterületen áthaladó és nyugati szélét alkotó Györgyös-Szérűsszigeti-csatorna egyben közigazgatási határ is, mely a szomszédos Zsáka külterületétől választja el.
A szomszédos települések észak felől az óramutató járása szerint indulva: északkeletről Berettyóújfalu (Berettyószentmárton), keletről Mezősas, délkeleti irányból Magyarhomorog, nyugatról és északnyugatról pedig Zsáka. Déli irányban a legközelebbi település Komádi, északi irányban pedig Bakonszeg, de a közigazgatási területei e két település egyikével sem határosak.[8]
Éghajlata[szerkesztés]
Éghajlata mérsékelten meleg-száraz. A hőmérséklet évi vegetációs időszaki átlaga 10,2 és 17,2 °C. a legmelegebb nyári napokon mért maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 34,1-34,3 °C, míg a leghidegebb téli minimumoké -17,0 és -17,5 °C közötti. Az évi csapadékmennyiség Furta településen kevéssel 550 mm alatt marad. A hőmérséklet nagyobb szélsőségei, a felhőzet és a csapadék alacsony értékei miatt gyakoriak az aszályok.[8]
Földtani és természeti adottságai[szerkesztés]
Régen a furtai határ jelentős részét mocsár borította. A vízzel borított legelőket kanyargós erek sokasága szabdalta és viszonylag kevés volt az ármentes föld, a művelhető terület. A sárréti falvakat egykor végeláthatatlan nádasok és járhatatlan lápok zárták el a külvilágtól, mert mindegyik víz mellé települt. A Bihari-sík nyugati felén fekvő furtai táj, jellemzően hordalékkúpok és folyóhátak közé zárt, közepes talajvízállású, gyenge lefolyású ártéri síkság, ahol a szikes talajok különböző típusai, az úgynevezett réti szolonyecek jöttek létre. Emiatt a tájrész hasznosításában is sok a gyenge legelőnek használt szikes puszta, de megtalálható itt a kultúrsztyepp is. A szikes talajok aránya Furtán meghaladja az 50%-ot. A furtai földek minősége gyenge, értékük átlagosan 17 aranykorona körül mozog. Természetes növénytakarója a füves puszta, szórványos facsoportokkal. A külterület közel felét szántó, felét gyep-legelő területek foglalják el.Az erdőterületek aránya meglehetősen kicsi.[8]
Természeti értékek[szerkesztés]
A külterületen lévő gyepterületek jelentős része, főként a külterület déli része a Bihari-sík Tájvédelmi Körzethez tartozik. Védett terület továbbá, a belterület északi széléhez csatlakozó gyepterület, a Kossuth utca és Akácfa utca kelet-nyugat irányú egyenes vonala közé beékelődő gyepterület, amely szintén a Bihari-sík Tájvédelmi Körzet része. A belterület közelsége, a táj szépsége lehetőséget adott idegenforgalmi hasznosításra is. Évenként tartanak itt lovasnapokat.[8]
Története[szerkesztés]
A kezdetektől 1552-ig[szerkesztés]

A község létezésére vonatkozó forrás egészen a 16. századig nem lelhető fel így valószínűsíthető, hogy késői településű község.[9] Azonban számos régészeti leletből arra lehet következtetni, hogy a terület már jóval a 16. század előtt is lakott volt. A falu határában előkerült kőszerszámok és sok egyéb feltárt leletanyag azt bizonyítja, hogy ezen a környéken már az újkőkorszak idején is éltek embercsoportok, de hogy pontosan mióta, azt ma sem lehet egyértelműen megállapítani.[10] A furtai határ részeit képező Györgyös, Telek, Vereséri telep és Kordasziget esetében előkerült kerámiák, 9. századi eredetre utalnak.[11] 2010-ben Furta határában a gázvezeték nyomvonalának ásásakor egy avar telep szélét, valamint egy temető részletet is feltártak. De római kori, szarmata leletanyagot is felfedeztek itt.[12] Tény, hogy az ideérkező honfoglaló magyarok nem lakatlan területeket foglaltak el. A keleti rész védelmére, itt a furtai határ keleti oldalán telepedtek meg a Nyék és Megyer törzsbeliek. A Furta-Telek lelőhely 10-14. századi leletei alapján teljes bizonyságot nyert, hogy a tatárjáráskor elpusztult Megyer, az ősrégi magyar faluhoz kapcsolható, melynek emlékét a Furta melletti Pap-Megyer puszta őrzi. A régészeti terepjárások nyomán kiderült, hogy Furta határában négy ismeretlen 10-12. századi település helyét ismerték fel. Az egyik egy Petlend nevű egyházas község, melyet egy 1382. évi oklevél említ. Ezek az ősi helynevek a Váradi Regestrum-ban is szerepelnek.[13][14] A tatárjárás pusztítása hosszú időre megszakította a falu életét, mely feltehetően a 14. században népesült be újra.[15] Furta középkori életére okleveles említések egyáltalán nem maradtak fenn, mert igen korán egyházi birtok lett, s a váradi egyházi levéltárak pusztulásával, múltjának emlékei is elvesztek.[16]
1552–től a 17. század végéig[szerkesztés]
Furta - nevének mai alakjában - az 1552. évi adóösszeírásban fordult elő először. A település eredete mind a mai napig ehhez az évszámhoz kötődik, hiszen innen kezdődik a falu írásos története. A fejedelmek által elrendelt összeírás szerint a Harmadik járás falvai között a 33. sorban Megyer, a 35. sorban Furtha a nagyváradi prépostság tulajdonában volt és Furta esetében 12 portát tartott nyilván. A számítások szerint Furta lakossága ekkor 120 fő lehetett. Miután a váradi kisprépostság elvesztette földesúri jogállását Furtán, a falunak számos birtokosa váltotta egymást:1589 és 1599 között adománybirtokként került Ghiczy Péter kezére, a zsákai vár tartozékaként. 1604 és 1614 között Ghiczy Péter özvegye Kendi Krisztina birtokolta a zsákai várat és a hozzátartozó falvakat, így Furtát is. Mivel Ghiczy Péternek nem születtek utódai, így Ferenc nevű bátyjának fia Ghiczy György örökölte, aki 1616-ban Bethlen Gábornak adta át Zsáka várát és Furtát. A fejedelem pedig 1617-ben Rhédey Ferenc váradi főkapitánynak.[17] A török hódoltság idején egyre többet szenvedett a falu, a mind gyakrabban betörő portyázó csapatoktól, míg 1659 szeptemberében elpusztították Furtát. A megpróbáltatások ellenére, lassan újra virágzó település azonban, az 1678. évi pestis járvány nyomán teljesen elpusztult, maradék lakosai pedig szétszéledtek.[18]
1720-tól a jobbágyfelszabadításig[szerkesztés]
Furta több mint negyven éven át lakatlan, puszta hely volt. A török kiűzése és az Erdélyi Fejedelemség megszűnése után a főpapi birtokok ismét visszakerültek régi gazdáikhoz, így Furta a nagyváradi kispréposthoz. Az 1720-as esztendő sorsfordító volt Furta életében. Ekkor a szomszédos Zsákáról 17 „szabadmenetelű” jobbágy bérbe vette a furtai pusztát a nagyváradi kispréposttól. A többnyire református vallású zsákai parasztok és családjaik pedig új otthont alapítottak. Ez az esemény, a település újra benépesedésének megindulását jelentette.[19] A lélekszám fokozatos gyarapodását és a falu fejlődését az 1738 és 1740 között - országosan is - pusztító újabb pestis járvány törte meg, átmenetileg. Furtán 137 férfi és 155 nő életét oltotta ki, mely a lakosság jelentős hányada volt és ami egy újra benépesülő település esetében hatalmas veszteségnek számított.[20] A járvány elmúltával a falut birtokló, nagyváradi káptalant képviselő Alapi János, tevékenységei nyomán majorságot és az Erdőben[Mj. 1] egy katolikus kápolnát is építtetett. A lakosság létszámának növelése céljából pedig, az 1760-as években különféle kedvezmények juttatásával római katolikus vallású, idegen nemzetiségű, (többnyire német és szláv származásúak)„utóbb megmagyarosodott” lakosokat telepíttetett a falu új telepére, az úgynevezett sorra, ahol eleinte csak egy sor (hat darab) ház állt. A katolikusok betelepítése egy száz évnél is hosszabb folyamat eredménye volt. A két falurész a katolikus sor és a református falu viszonyát, egy meghatározhatatlan eredetű történelmileg öröklődő viszálykodás jellemezte.[21] Az úrbéri rendeletet követően, Furtán 1772. június 16-i dátummal keltezve írta alá Sughó Zsigmond, Bihar vármegye szolgabírája (a prépost megbízottja), a falu adottságai alapján megírt Furta község Urbáriumát, mely a furtai jobbágyság helyzetét szabályozta újra. A furtaiak 87 éven át szolgáltak az Urbáriumban megszabott feltételek mellett.[22] Az 1853-as jobbágyfelszabadítás és az 1859-ben történt önálló határ elkülönítés után, az úrbéres földek állami kárpótlás mellett paraszti tulajdonba mentek át. Ezzel Furtán is megnyílt az út az önálló paraszti gazdálkodás erőteljesebb fejlődése előtt.[23][24]
A 20. század elejétől napjainkig[szerkesztés]

Még a századforduló előtt kialakultak a települést mindmáig jellemző morfológiai jegyek és sajátosságok. Önálló postahivatal, csendőrőrs települt, majd 1906-ban megépült a jelenleg is itt működő Községháza épülete. Országh József főjegyző tevékenysége idején (1917-1944 között), kiépítették a járdahálózatot, artézi kutakat fúrtak, az utcák neveket kaptak és sikerült elérni, hogy a Komádiba vezető kövesút Furtáról induljon. A falusi élet megszokott rendjét és nyugalmát megzavarta az 1930-as évek végétől felerősödő háborús készülődés - és később maga a háború - mert egyre több hadköteles embert hívtak be katonai szolgálatra. A második világháború hadműveletei 1944. október 13-án érték el Furtát: ekkor űzték ki a németeket a Komádi felől érkező szovjet csapatok. A két világháború súlyos emberáldozatokkal járt a település számára. A második világháborúban 61 furtai lakos vesztette életét katonaként vagy a holokauszt vétlen áldozataként.[Mj. 2] 1945-ben a földreformrendelet megszületése után a községben nyomban megalakult a Földigénylő Bizottság, így a földosztás során 2982 katasztrális hold terület került új tulajdonosaikhoz. A Furtán meglehetősen erős Magyar Kommunista Párt, gazdasági szövetkezetek létrehozására ösztönözte a parasztságot, így 1949-ben megalakult az első közös gazdaság a Sallai TSZCS, 1952-ben pedig a Rákóczi TSZCS. A Rákosi-korszak totális diktatúrája Furtát sem kerülhette el így aligha véletlen, hogy 1956 őszére mind a két termelőszövetkezet feloszlott. A következő év márciusában Petőfi néven alakult újra a szövetkezet, majd 1968-ban a falu másik oldalán a „Soron” pedig a Kossuth MGTSZ, amelyek 1965-ben Petőfi MGTSZ néven egyesültek. A felhalmozódott adósságok és más közgazdasági okok miatt 1984-ben a termelőszövetkezet a Földesi Rákóczi MGTSZ igazgatása alá került, majd 1986-ban végleg beleolvadt a nagyobb, földesi üzembe.[25] A rendszerváltás után, sokak számára a fő megélhetési forrás az állattenyésztés volt, s ezek közül is megkülönböztetett jelentőséggel bírt a juhtenyésztés, melynek igen régi hagyománya van Furtán.[26] A község életében jelentős állomás volt az 1990-es év, ekkor kapta vissza ugyanis a társközségi összevonások révén elveszített önállóságát. Azóta ismét önálló községként működik.[27][4][24]
Demográfia[szerkesztés]
A népesség változása[szerkesztés]
Furta népessége a 20. század közepén még 2000 fő körül volt. Az ezt követő 40 év alatt viszont szinte megfeleződött a falu lakossága. A település népességének csökkenését a tartós gazdasági recesszió idézte elő, amely a népesség fokozatos elvándorlásához vezetett. A jelentős mértékű népességszám-csökkenés elsősorban a fiatal munkaképes korú lakosság tömeges méretű elvándorlása miatt következett be.[4]
A következő diagram Furta népességének alakulását mutatja be, az első hivatalos magyarországi népszámlálás óta (1870-től) napjainkig:[28]

Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[29]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 1,8% cigánynak, 1% románnak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17%, református 33%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 30,9% (17,1% nem válaszolt).[30]
Közigazgatás[szerkesztés]
A község jelképei[szerkesztés]
- Címere
« Furta címere egykori jobbágy mivoltával függ össze. A község 1770-ben kelt urbáriumában megtalálható pecsétnyomójának felirata: FURTA FALU 1720. A köriraton belül látható címerképen egy álló férfi alak (heraldikailag) a bal kezében három szál búzakalászt tart, a jobb kezében pedig egy hegyével kifelé néző aratósarlót. Ez az ábrázolás egyértelmű utalás a falu mezőgazdasági jellegére. Ez a pecsétnyomó egészen a 19. század végéig használatban volt.[31] A furtai önkormányzat képviselőtestülete mint hivatkozott címert elfogadta és 1992. február 22-től újfent használja.[32] A mai címer tehát búzakék alapszínű, csücskös címerpajzs aranyszegéllyel. A középen álló férfialak (heraldikailag) a bal kezében három aranyszínű búzakalászt tart, jobb kezében pedig hegyével kifelé néző ezüstszínű aratósarlót.»[33][34] |
- Zászlaja - A település zászlajának alapszíne búzakék, (pontosabban:búzavirágkék), arany rojtozással, közepén a címerrel. A címer alatt arany nagybetűs hímzéssel: a „FURTA” felirat olvasható.
Közigazgatási jogállásai[szerkesztés]
A település közigazgatási jogállásai, a társadalmi és gazdasági fejlődésével a következő táblázat szerint változott:
Furta főbb közigazgatás-történeti adatai 1773 óta [35][24]: | |
---|---|
Rangja | |
1773 - 1876 | pagus azaz falu[Mj. 3] |
1877 - 1881 | község |
1882 - 1949 | nagyközség (1895-től anyakönyvi székhely) |
1950 - 1972 | önálló tanácsú község |
1973 - 1989 | társközség (Zsáka székhellyel, nagyközségi közös tanácsi irányítás alatt) |
1990 óta | önálló község |
Közigazgatási ellátás[szerkesztés]
A közigazgatási reform következményeként a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénye alapján 2013. február 1-jével közös önkormányzati hivatalt hozott létre Furta, Bakonszeg és Vekerd önkormányzatai Furtai Közös Önkormányzati Hivatal néven. Ennek a székhelye Furta, kirendeltsége Bakonszeg és telephelye Vekerd.[36]
Politika[szerkesztés]
A település vezetői[szerkesztés]
- Polgármester: Krucsó Antal
- Alpolgármester: Csordás János
- Jegyző: Csák Boglárka
A képviselő-testület összetétele[szerkesztés]
A települési képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő, 6 fő helyi képviselő és a polgármester.[37]
Polgármesterek (1990 óta)[szerkesztés]
Időszak | Polgármester | Párt |
---|---|---|
1990–1994 | Keszeli István | független[38] |
1994–1998 | független[39] | |
1998–2002 | független[40] | |
2002–2006 | Krucsó Antal | MSZP[41] |
2006–2010 | MSZP-SZDSZ[42] | |
2010–2014 | független[43] | |
2014–2019 | független[44] | |
2019-től | független[1] |
Településrészei[szerkesztés]
A község történelmileg kialakult településrészei, amelyek nevét a hagyomány minden egyéb változás ellenére máig megőrzött: Falu, Gencs, Kocszeg, Heréskert, Erdő, Major, Telek, Sor.[45]
Gazdaság[szerkesztés]
A bihari térségre jellemzően halmozottan hátrányos helyzetű település. Természetföldrajzi adottságainak megfelelően a mezőgazdaság játszik szinte kizárólagos szerepet, ez biztosítja a lakosság megélhetési forrását. A termőterületek minősége általában igen gyenge, a búza viszont kedvező termésátlagokat produkál. Jó minőségű az itt termelt lucerna és a cukorrépa. Mezőgazdaságilag hasznosítható területének nagyobb része legelő. Az állattartók leginkább libaneveléssel, sertéstenyésztéssel és juhtartással foglalkoznak. A legnagyobb foglalkoztató a helyi önkormányzat, 108 fővel (2015), valamint a Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. üzemegysége. A vállalkozások általában néhány főt foglalkoztatnak, sokan ma is ingázóként dolgoznak.[4]
Infrastruktúra[szerkesztés]
A településen 100 %-ban kiépített a vezetékes ivóvíz-, az elektromos áram és a vezetékes gázhálózat. A szilárd és folyékony hulladék elhelyezése is megoldott, a szennyvíz csatornahálózatot az ivóvízzel együtt a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt, a szilárd hulladékot pedig a berettyóújfalui regionális hulladéklerakó fogadja be, melynek központi elszállításáról és ártalmatlanításáról a Bihari Szilárd Hulladékkezelő Kft. gondoskodik. A település úthálózata 95%-os kiépítettségű, a csapadékvíz elvezető rendszere folyamatos felújítás révén 75 %-ban megújult. A kereskedelmi hálózat az alapvető ellátást biztosítja. A településen postahivatal, takarékszövetkezet, művelődési ház és idősek klubja is működik.[4]
Közlekedés[szerkesztés]
Furta településszerkezetének hangsúlyos eleme, a település központján egykor még keresztülvezető, Debrecent-Szeghalmon keresztül Békéscsabával összekötő, 47-es számú országos főút. A települést elkerülő új nyomvonalszakasz számára a Zsáka és Furta között találtak helyet a tervezők. A település központját, illetve belterületének nagyobbik részét tehermentesítő elkerülő nyomvonalát 1995-ben adták át a forgalomnak. A belterületen visszamaradt egykori nyomvonal országos mellékút besorolást kapott, 4253-as útszámozással. A település központjában ágazik ki utóbbiból déli irányban a 4219-es út, mely Komádi felé ad kapcsolódási lehetőséget, onnan tovább Sarkadon át egészen Gyuláig vezet.[46]
Megközelítése[szerkesztés]
Közúton – Közúti kapcsolatai elsősorban a Debrecen-Szeged közötti 47-es főúttal, a 4253-as úttal (régi 47-es út) Zsáka és Berettyóújfalu irányába, és a 4219-es úttal Komádi irányába biztosítottak.
Budapestről leggyorsabban az M3-as autópályán Debrecen felé haladva, Görbeházánál térünk jobbra az M35-ös autópályára, majd Debrecen elkerülésével a 481-es főútról a körforgalom első kijáratánál jobbra rátérünk a 47-es számú főútra és Berettyóújfalu után balra fordulunk, a Furtára bevezető útra. A településen üzemanyagtöltő állomás nincs, és a gépjárművek szervizelésére sincs lehetőség.
Menetrendszerű autóbuszjárattal több irányból is megközelíthető. A települést Debrecen-Szeged viszonylatban napi 10 járatpár, míg a Berettyóújfalu-Szeghalom viszonylatban napi 12 járatpár érinti. Az autóbuszok a 4253-as úton közlekednek és két megállóhelyük van. A helyközi közlekedés üzemeltetője a Volánbusz.
Vasúton - Furta nem rendelkezik közvetlen vasúti kapcsolattal a környező településekkel; a településhez legközelebbi vasútállomás Berettyóújfaluban a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal Berettyóújfalu vasútállomása.
Közszolgáltatás[szerkesztés]
Oktatás[szerkesztés]
Furta Község Önkormányzata 1991-ben hozta létre az Általános Művelődési Központot (ÁMK), amelynek felügyeleti szerve a Polgármesteri Hivatal lett. Tagintézményei a 8 tantermes általános iskola, 130 tanulóval (2015), és az 50 férőhelyes óvoda. Az iskolában 2007 óta román nyelvet és román népismeretet is tanítanak. 2013. január 1-én jött létre a Furta – Darvas – Bakonszeg Mikrotérségi Köznevelési Intézményi Társulás melynek feladat ellátó intézménye a Furtai ÁMK, fenntartója: a berettyóújfalui Tankerületi Központ. Az intézményt ekkortól nevezik Furtai Bessenyei György Általános Iskolának. Intézményvezető: Bihari Csaba [4][47]
Közművelődés[szerkesztés]
A kulturális közművelődési élet színtere a Juhász Erzsébet Művelődési Ház, amely otthont biztosít a különböző szakköri tevékenységeknek, a furtai hímző szakkörnek, és az ugyancsak híres citeraegyüttes próbáinak és fellépéseinek, a területi népdalversenyeknek, a helyi néptánccsoport, valamint amatőr és hivatalos művészegyüttesek és művészek fellépéseinek. A közművelődést szolgálja még a 8000 darabos könyvállományú könyvtár. A mozi 1994 nyarán megszűnt.[4]
Egészségügyi ellátás[szerkesztés]
Önkormányzati feladat ellátási szerződés keretében valósult meg a háziorvosi szolgálat, az egészségügyi ügyeleti ellátás és a védőnői szolgálat is. A fogorvosi alapellátás csak a településsel szomszédos községben érhető el.[4]
Szociális ellátás[szerkesztés]
A szociális alapszolgáltatásokat a település a Dél-Bihar Négycentrum Terület- és Vidékfejlesztési Társulás (székhelye: Komádi) keretében látja el. A társulás szociális alapszolgáltatásai: étkeztetés, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, nappali ellátás.[4]
Kultúra[szerkesztés]
Hímzés[szerkesztés]
Az itt élő emberek hagyományszeretetének köszönhető, hogy a 19. század végére a fonás-szövés köréből kifejlődött, majd általánossá vált a furtai hímzés. Kezdetben szinte kizárólag vásznat, vagy lenféle anyagot használnak,fehér pamuthímzéssel. Az első világháborút követően jelenik meg a fehér alapon piros, majd a kék alapon fehér pamuthímzés. A híres furtai hímzés, mint kulturális örökség bekerült Hajdú-Bihar megye értéktárába.[48][24][49]
Citerazenekar[szerkesztés]
A helyi kulturális élet értékes színfoltja az 1974-ben megalakított citerazenekar. Több mint 1000 fellépéssel országosan ismertté váltak és számos külföldi országban is bemutatkoztak. Részt vettek a televízió Röpülj páva! című vetélkedőjén, volt rádió és tévé felvételük is. Munkájukat kétszer országos arany minősítéssel, kétszer Nívó-díjjal ismerték el. Az alapító tagok célja kettős volt. Az együttzenélés öröme és a népzenei ha¬gyományok felújítása mellett lehetőséget kívántak biztosítani a századfordulóban viselt furtai férfi népviselet népszerűsítéséhez. A furtai hímzés legnagyobb népszerűsítője a mai napig a Furtai Citeregyüttes.[24][46]
Közösségi viszonyok és helyi közélet[szerkesztés]
A község gazdag kulturális értékekben és fontos feladatának tartja a kultúra és a kulturális értékek ápolását, fejlesztését. A településen jelenleg két hivatalosan bejegyzett civil szervezet működik:
- Furta Község Művelődéséért Alapítvány, mely csaknem 20 éve tevékenykedik a településen. Az alapítvány elsődleges célja a község kulturális életének fellendítése és a hagyományőrzés.
- Juhász Erzsébet Néphagyományőrző Egyesület, 2011-ben alakult, amely a furtai népművészet hagyományainak felelevenítését, ápolását, átadását a felnövekvő generációnak és a hagyományok minél szélesebb körben való terjesztését tűzte ki célul. Az egyesület elnöke: Csordás Jánosné. [8]
Helyi önszerveződő közösségek[szerkesztés]
- Csillogó Gyöngyszemek Egyesület
- Együtt Furtáért Egyesület
- Furtai Polgárőr Egyesület
Kulturális rendezvényei[szerkesztés]
- Szüreti felvonulás 1992-ben a hagyományos szüreti mulatságnak teremtettek ismét hagyományt. Azóta az ősz kezdetével minden évben megrendezik a felvonulást a karikáscserregtető versennyel.[24]
- Furtai Lovasnapok, egy szabadidős fogathajtó verseny. A családias hangulatú, közösségépítő eseményen fellépnek a térség hagyományőrzői is.[50]
- Bihari Juhásztalálkozó, az első rendezvény 2018. október 6-án került megrendezésre.[51]
Nevezetességek, látnivalók[szerkesztés]


Műemlékek[szerkesztés]
- Szent László római katolikus templom - 1782 és 1786 között Fáy Ferenc és Kende László kisprépostok építették.A provinciális barokk stílusban épült templom, 1958 óta műemlék.[52]
- Katolikus plébánia – Kende László kisprépost építtette 1776 körül. 2016 óta műemléki védettség alatt áll.[53]
- Furtai református templom - ősrégi építésű neoromán stilusú épület, melyet 1720-ban újítottak meg, 1771-ben pedig átalakították és megnagyobbították.Tornya 1872-ben épült. 2017 óta műemléki érték.[Mj. 4]
- Harsányi kúria - 2018 óta műemléki érték.
Köztéri alkotások[szerkesztés]
- A pesti srác - egész alakos életnagyságú bronzszobor (Juha Richárd alkotása – 2017)
Egyéb látnivalók[szerkesztés]
- Furtai Községháza – 1906-ban épült, melyben jelenleg a Polgármesteri hivatal működik a Petőfi utca 1. szám alatt. A díszteremben állandó kiállításon tekinthetjük meg a híressé vált furtai hímzés legszebb darabjait.
- Gyűjtemények háza – az 1989-benn létrehozott kiállítást, a községházától jobbra, az általános iskola régi épületében helyezték el. A mai is gyarapodó helytörténeti gyűjtemény létrehozásában egy sikeres pályázat mellett nagy szerepet játszott a falu lakosainak adományozása is. Itt betekintést kaphatunk a régi paraszti életbe, így a szövés, fonás, kenyérsütés eszközeit, a paraszti élet szerszámait, eszközeit, konyhájának cserépedényeit tekinthetjük meg.
- Furtai hősök kopjafája - Balázs József alkotása (2018) - megtekinthető a katolikus templom kertjében.[54][55]
- A faluban sétálva megtekinthetők a régi népi építészet emlékei, a Petőfi utcában néhány módosabb paraszti „kűlábas”-porta, a Szabadság utcán magtárral egybeépített zárt kapubejárós házak.
- A furtai határ egy része természetvédelmi terület. Kora reggeli séta alkalmával sok védett állat figyelhető meg.
A község díjazottjai[szerkesztés]
Itt születtek[szerkesztés]
- 1945-ben Lakos László, a Horn-kormány földművelésügyiu minisztere
Furta községért kitüntető cím[szerkesztés]
- Szabó József (1934-2002) – tanár, közoktatási és citeravezetői munkájáért (1999)
- Varga Dánielné Juhász Erzsébet (1923-2001) - a Népművészet Mestere, a furtai hímzésért végzett munkájáért (2000)
A településről eddig megjelent művek[szerkesztés]
- Furta krónikáskönyve (Furta, 1998)
- Furtai ökumenikus süteményeskönyv (Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Budapest, 2001)
Furta értékei[szerkesztés]
Szent László Római katolikus templom • A plébánia épülete • Református templom • Polgármesteri Hivatal épülete • Gyűjtemények Háza • A Furtai hímzés • Varga Dánielné Erzsi néni munkássága • Furtai Citeraegyüttes • Furta Krónikás Könyve • Aranyi Imre citerakészítő munkássága • Juhászat • Furtai méz • Vásári Zoltánné gyékényfonó munkássága • Brill víz • Káposztás murgyé • Furtai babgulyás • Furtai ökumenikus süteményeskönyv • Legelők Furta külterületén • Furtai Lovasnapok.[56]
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ Erdő egy furtai településrész neve
- ↑ Erre 1989. október 29-e óta emlékmű emlékeztet a község temetőjében.
- ↑ Voltaképp azonos jogállásban volt, mint amikor községgé lett.
- ↑ Az Országgyűlés 2015-ben bevezette a műemléki érték fogalmát, amely egy kétlépcsős, fokozatos védetté nyilvántartást tesz lehetővé, így átalakult a korábbi műemléki fogalom is. Más a műemlék, más a műemléki érték és más az épített örökség, illetve építészeti érték fogalma.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Furta települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Furta Krónikáskönyve 1998
- ↑ a b c d e f g h i Furta Önk. 2015
- ↑ Osváth 1875
- ↑ Furta Krónikáskönyve 14. old.
- ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 263. o. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ a b c d e Furta Önk 2015
- ↑ Furta Krónikáskönyve 9. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 10. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 10. old.
- ↑ Avar kori telep- és temetőrészlet feltárása a Hajdú-Bihar megyei Furta határában. Hungaricana.hu
- ↑ Furta Krónikáskönyve 11-12. old.
- ↑ Borovszky
- ↑ Furta Krónikáskönyve 14. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 13. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 15. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 16. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 18. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 23. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 33. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 79. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 33. old.
- ↑ a b c d e f Örökségvédelem
- ↑ Furta Krónikáskönyve 103-108. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 97. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 40. old.
- ↑ Furta népessége. Népesség.com
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]
- ↑ Furta Helységnévtár
- ↑ Furta Krónikáskönyve 18. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 9. old.
- ↑ Furta község címere. Magyar cimerek.hu
- ↑ Hungaricana 55. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 38. old.
- ↑ Furta Önk 2015 21. old.
- ↑ Furta képviselő-testülete 2014-2019.. Városatya.hu. [2018. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 31.)
- ↑ Furta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Furta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Furta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
- ↑ Furta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
- ↑ Furta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
- ↑ Furta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Furta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
- ↑ Furta Krónikáskönyve 38. old.
- ↑ a b Furta Önk. 2005
- ↑ Furtai Bessenyei György Általános Iskola. Furta.sulinet.hu
- ↑ Archivált másolat. [2014. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 30.)
- ↑ Archivált másolat. [2015. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 30.)
- ↑ Falunap és lovasverseny is volt a szombati verőfényes napsütésben. Hajdú Online 2015. [2018. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 31.)
- ↑ I. Bihari Juhásztalálkozó Furtán. Facebook.com
- ↑ Tóth Béla 2006
- ↑ Műemlékké nyilvánították a furtai plébánia épületét. keresztenymagyarorszag.hu. [2018. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 31.)
- ↑ Méltó emleket állítottak Furtán. Hajdú Online 2018
- ↑ Kopjafát állítottak a furtai hősöknek. Magyar Kurír - katolikus hírportál
- ↑ Furtai Értéknaptár. Juhász Erzsébet Néphagyományőrző Egyesület[halott link]
Források[szerkesztés]
- ↑ Borovszky: Vende Aladár: Bihar vármegye községei. (magyar nyelven). Magyarország Vármegyéi és városai. Magyar Elektronikus Könyytár
- ↑ Furta Krónikáskönyve 1998: Dr. Baranyi Béla és Jordán Sándor. Furta Krónikáskönyve. Furta Község Önkormányzata (1998). ISBN 963-03-5976-6
- ↑ Hungaricana: Nyakas Miklós: Furta címere (magyar nyelven). Hajdú-Bihar megye címerei. Hungaricana.hu. (Hozzáférés: 1991)
- ↑ Osváth 1875: Osváth Pál. Bihar vármegye Sárréti járása leírása. Debrecen: Ethnica kiadó (1875, 1996). ISBN 978-9-6347-2071-3
- ↑ Furta Önk. 2005: Furta településrendezési terve 2004 - 2005. Furta Községi Önkormányzata. (Hozzáférés: 2005)
- ↑ Furta Önk. 2015: Furta község helyi esélyegyenlőségi programja. Furta Községi Önkormányzata. (Hozzáférés: 2013)
- ↑ Örökségvédelem: Furta község örökségvédelmi hatástanulmánya
- ↑ Tóth Béla 2006: Tóth Béla: Megújul a furtai Római Katolikus templom. Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye honlapja. (Hozzáférés: 2006. szeptember 25.)
További információk[szerkesztés]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Furta honlapja
- A Juhász Erzsébet Hagyományőrző Egyesület honlapja
- „Furta feliratkozott Magyarország térképére”