Hortobágy (település)

	Hortobágy
	A hortobágyi kilenclyukú híd
	; Hortobágy címere
	; Hortobágy címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Hajdú-Bihar
Járás	Balmazújvárosi
Jogállás	község
Polgármester	Jakab Ádám András (független)
Irányítószám	4071
Körzethívószám	52
	Népesség
Teljes népesség	1470 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	5,09 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	284,6 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Hortobágy Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 35′ 01″, k. h. 21° 09′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 01″, k. h. 21° 09′ 07″
	Hortobágy Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
	Hortobágy weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hortobágy témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Hortobágy (egyértelműsítő lap).

Hortobágy (németül: Harbachtal, románul: Hârtibaciu) község Hajdú-Bihar megye Balmazújvárosi járásában; Magyarország legnagyobb területű községe.^[3]

Fekvése[szerkesztés]

Az azonos nevű tájegység központjában, a Tiszántúlnak és a Nagykunságnak is nagyjából a középső részén helyezkedik el, a Hortobágy folyó mellett.

Több külterületi lakott hely is tartozik hozzá, ezek közül a jelentősebbek: Árkus, Halastó, Kónya, Kun György-telep, Máta és Szásztelek.

A közvetlenül határos települések: északkelet és kelet felől Balmazújváros, délkelet felől Nagyhegyes, dél felől Nádudvar, délnyugat felől Nagyiván, nyugat felől Kócsújfalu (Tiszafüred különálló településrésze) és Egyek, északnyugat felől pedig Tiszacsege. Határszéle délen, egy szakaszon érintkezik egy Hajdúszoboszlóhoz tartozó, lakatlan külterülettel is, de az üdülőváros amúgy távol esik tőle.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 33-as főút, ezen érhető el Debrecen és Füzesabony-Tiszafüred felől is. Egyekkel a 3322-es út köti össze. Különálló településrészei közül Máta a 33 114-es, Halastó a 33 115-ös számú mellékúton közelíthető meg, a többi csak önkormányzati utakon érhető el.

A hazai vasútvonalak közül a Debrecen–Füzesabony-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja van itt: Debrecen felől előbb Hortobágy vasútállomás, a településközpont északi felében – ennek közúti elérését a 33 322-es számú mellékút teszi lehetővé –, majd Hortobágyi Halastó megállóhely a névadó településrész, illetve a hortobágyi halastó-rendszer több tóegységének közvetlen közelében. Határszéléhez nagyon közel fekszik még a füzesabonyi vonal Kónya megállóhelye is, amely Kónya nevű településrészét szolgálja ki, de maga a megálló már épp teljes terjedelmével balmazújvárosi területen helyezkedik el.

Hortobágyi Halastó megállóhely különlegessége, hogy egyben egy keskeny nyomtávú vasútvonalnak a végállomása is: innen indul az eredetileg gazdasági célokra létrehozott, de ma már csak turisztikai célokat szolgáló Hortobágy-halastavi Kisvasút. E vonal egyik érdekessége, hogy (végállomásait nem számítva) a közbenső megállóhelyeit ismert ornitológusokról, természetvédőkről nevezték el.

Története[szerkesztés]

1699 nyarán építették meg a hortobágyi csárdát, melynek kocsmárosát Debrecen városa vámszedéssel is megbízta. 1785-ben szekérállást építettek mellé, ebből alakították ki a mai Pásztormúzeum épületét. 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei alapján épült meg a „Hortobágyi Kilenclyukú híd”, amely Közép-Európa mindeddig leghosszabbnak tartott közúti kőhídja. 1891. augusztus 5-én adták át a települést átszelő vasútvonalat, amely növelte az érdeklődést a terület, különösen a nyaranta megrendezett pásztortalálkozó és a hídi vásár iránt.

A mai Hortobágy területe 1952-ig Debrecen határához tartozott, akkor Balmazújvároshoz csatolták, majd 1966-ban alakult önálló községgé.^[4]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Duró László (független)^[5]
1994–1998: Cseri Géza József (SZDSZ)^[6]
1998–2002: Cseri Géza (MSZP-SZDSZ)^[7]
2002–2006: Titi Éva (független)^[8]
2006–2009: Titi Éva (MSZP-SZDSZ)^[9]
2010–2010: Vincze Andrásné (független)^[10]
2010–2014: Vincze Andrásné (független)^[11]
2014–2019: Vincze Andrásné (független)^[12]
2019-től: Jakab Ádám András (független)^[1]

A településen 2010. március 7-én időközi polgármester-választást kellett tartani,^[10] az előző polgármester halála miatt.^[13]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98,8%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát, és 1,2%-a cigánynak.^[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,7%, református 13,8%, görögkatolikus 0,9%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 51,7% (22,8% nem válaszolt).^[15]

Infrastruktúra[szerkesztés]

Hortobágyot érinti a 33-as főútvonal, valamint önálló vasútállomással rendelkezik a 108-as számú vasútvonalon.

A községben óvoda, általános iskola és diákotthon működik, valamint több szálláshely és egy hotel. A község Magyarország egyik legkisebb népsűrűségű települése.

Nevezetességei[szerkesztés]

Hortobágyi Nemzeti Park: a világörökség része a különleges pásztorkultúra
Kilenclyukú híd: Magyarország leghosszabb közúti kőhídja (167,3 m)
Hortobágyi Hídivásár (augusztus 20-án)
Hortobágyi Vadaspark (Pusztaszafari), HNPI
Hortobágyi Nagycsárda (2011 augusztusa óta nyitva van)
Hortobágyi Nemzetközi Lovasnapok (július első hétvégéje)
Hortobágyi Pásztormúzeum
Körszín kézműveskiállítás és bolt
Hortobágyi Alkotótábor (nemzetközi képzőművészeti tábor, február 15. és március 15. között)
Hortobágy Galéria
Tourinform iroda (Petőfi tér 13.) és HNPI Látogatóközpont Természetrajzi kiállítás
Hortobágyi Kézművesudvar és játszótér (HNPI Látogatóközpont)
Millecentenáriumi Kiállítás a Polgármesteri Hivatalban
Pusztai Állatpark
Mátai ménes
Hortobágyi Madárkórház
Hortobágyi Kisvasút - HNPI
Daruünnep (október közepe) - HNPI
Tavaszi télbúcsúztató és tavaszköszöntő kihajtási ünnep
Adventi behajtási ünnepség
Hortobágyi Csillagoségboltpark - A gyakorlatilag fényszennyezésmentes égbolt (HNPI)