Tetétlen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tetétlen
Tetétlen címere
Tetétlen címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásPüspökladányi
Jogállás község
Polgármester Borbélyné Fülöp Hajnalka (független)[1]
Irányítószám 4184
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség1416 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség43,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tetétlen (Magyarország)
Tetétlen
Tetétlen
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 18′ 58″, k. h. 21° 18′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 58″, k. h. 21° 18′ 19″
Tetétlen (Hajdú-Bihar megye)
Tetétlen
Tetétlen
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Tetétlen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tetétlen témájú médiaállományokat.

Tetétlen község Hajdú-Bihar megyében, a Püspökladányi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megye déli részén helyezkedik el, Püspökladány keleti vonzáskörzetében. A közvetlen szomszédos települések: északkelet felől Hajdúszovát, délkelet felől Földes, délnyugat felől Báránd, északnyugat felől pedig Kaba.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Nádudvar-Kaba és Földes felől is a 3407-es. Határszéleit átszeli (vagy legalább súrolja) még egy-egy rövid szakasz erejéig délen a 42-es főút, északon pedig a 4802-es és a 4805-ös út is, de lakott területeit egyik sem érinti.

Vasútvonal nem érinti; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal Kaba vasútállomása kínálja, mintegy 8 kilométerre északnyugatra.

Története[szerkesztés]

Címer: Pajzs veret, az alapja egy pontig ívelt.  A jobb oldalon három búzakalászt, a bal oldalon ezüstös aratósarló visel.

Tetétlen címerének története és adottsága szerint a parasztságra, szántóföldjei termékenységére utalnak.  A középkorban ezt az eszközt a gabona betakarításakor használták.  Tetétlen címerén archaikusan fogazott sarló, a másik címerábrázoláson pedig a napjainkban használatos sarló látható.  A kétféle szerszám kétféle vágási módot feltételez.

A falu neve korai okiratokban nem szerepel, a 14. század végén valószínűleg a Debreceni család birtokához tartozott.  A Debreceni család kihalása után a király 1411-ben Lazarevics István szerb despotának adományozta a birtokot. A falu ekkor még a birtok része volt.  1441-ben a Földesi Nagy, Szentmiklósi és Dancsházi kisgazda családok birtokrészeket adományoztak, amelyeket később a Bajoniak kaptak.  Bajoni Benedek özvegyének 56 földbirtoka volt a birtokában.  1554-ben ez a falu is török kézre került és súlyosan megrongálódott;  1556-ban a Szabolcs megyei Nádudvarhoz tartozó tizedkerületben mindössze négy báránytizedet fizető háztartást tartottak nyilván.  A szolnoki szandzsáki debreceni nahije 1572-es adólajstromában viszont 35 háztartással (családfővel) és egy templommal találjuk.

A 17. század elején a falu a bajomi vár része volt.  1608-ban Báthory Gábor erdélyi fejedelem a birtokot a Szabolcs vármegyéhez tartozó Tetétlen községgel Nagy Heyduck András miskolci kapitánynak, a tragikus véget érő második Heyduck-felkelés híres vezérének adományozta.  Az egész falu a birtokhoz tartozott.

A 16. század második felétől Tetétlen a hódoltsági területen terült el, amelynek szintén adót kellett fizetnie a töröknek, és 1618-ban még a török fennhatóság alatt álló települések között szerepel.  1648-ban még lakottnak számít, de továbbra is Szabolcs vármegye déli határ menti községe.

A falu elnéptelenedését valószínűleg Váradot 1660-ban a törökök elfoglalták, a dokumentumok tanúsága szerint sokáig elhagyatott maradt.  1715-ben Károlyi István birtoka volt.  1726-ban a Bajomi család kérvényezte az elhagyatott Tetétlen tulajdonjogát a szepesi kamarától, de elutasították.  1734-ben a birtok Komáromy Györgyé volt, akit Bónis Ferenc követett.  Ő volt a felelős a község 1775-ös újranépesítéséért, amely ma is látható a szerkezeten, az úthálózaton és a településrendezésen.

Közvetlenül az új telepesek érkezése után a falu közössége pecsétet készíttetett a következő felirattal: TETETLENI PETSET 1776 (TETETLEN 1776.).  Címerében három búzakalász és egy sarló látható, amelyek a mezőgazdaság jelentőségét és a talaj termékenységét jelzik.

A 19. század elején ismét a Komáromiak birtokolták a birtokot, mígnem 1841-ben a Zichy család megvásárolta. Itt élt a híres Zichy Géza, az „egykezes” zongoraművész, költő és zeneszerző is.

A 19. század közepén a falu talaját termékenynek mondták.  Szarvasmarháiról és juhairól volt híres.  A falubeliek szinte mindegyike református.

Forrás(Angol nyelvről fordítva): http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-tetetlen_en.shtml

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kulcsár András (független)[3]
  • 1994–1998: Kulcsár András (független)[4]
  • 1998–2002: Bernáth László (független)[5]
  • 2002–2006: Bernáth László (Fidesz)[6]
  • 2006–2010: Bernáth László (Fidesz)[7]
  • 2010–2014: Borbélyné Fülöp Hajnalka (független)[8]
  • 2014–2019: Borbélyné Fülöp Hajnalka (független)[9]
  • 2019-től: Borbélyné Fülöp Hajnalka (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,2%-a magyarnak, 9,1% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (19,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,8%, református 46,2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 22,1% (25,8% nem válaszolt).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. T települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  9. Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]
  11. Tetétlen Helységnévtár

További információk[szerkesztés]