Tetétlen

	Tetétlen
	; Tetétlen címere
	; Tetétlen címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Hajdú-Bihar
Járás	Püspökladányi
Jogállás	község
Polgármester	Borbélyné Fülöp Hajnalka (független)
Irányítószám	4184
Körzethívószám	54
	Népesség
Teljes népesség	1416 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	43,6 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	32,11 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Tetétlen Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 18′ 58″, k. h. 21° 18′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 58″, k. h. 21° 18′ 19″
	Tetétlen Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
	Tetétlen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tetétlen témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk Tetétlenről szól. Hasonló címmel lásd még: Dunatetétlen.

Tetétlen község Hajdú-Bihar megyében, a Püspökladányi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megye déli részén helyezkedik el, Püspökladány keleti vonzáskörzetében. A közvetlen szomszédos települések: északkelet felől Hajdúszovát, délkelet felől Földes, délnyugat felől Báránd, északnyugat felől pedig Kaba.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Nádudvar-Kaba és Földes felől is a 3407-es. Határszéleit átszeli (vagy legalább súrolja) még egy-egy rövid szakasz erejéig délen a 42-es főút, északon pedig a 4802-es és a 4805-ös út is, de lakott területeit egyik sem érinti.

Vasútvonal nem érinti; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal Kaba vasútállomása kínálja, mintegy 8 kilométerre északnyugatra.

Története[szerkesztés]

Címer: Pajzs veret, az alapja egy pontig ívelt. A jobb oldalon három búzakalászt, a bal oldalon ezüstös aratósarló visel.

Tetétlen címerének története és adottsága szerint a parasztságra, szántóföldjei termékenységére utalnak. A középkorban ezt az eszközt a gabona betakarításakor használták. Tetétlen címerén archaikusan fogazott sarló, a másik címerábrázoláson pedig a napjainkban használatos sarló látható. A kétféle szerszám kétféle vágási módot feltételez.

A falu neve korai okiratokban nem szerepel, a 14. század végén valószínűleg a Debreceni család birtokához tartozott. A Debreceni család kihalása után a király 1411-ben Lazarevics István szerb despotának adományozta a birtokot. A falu ekkor még a birtok része volt. 1441-ben a Földesi Nagy, Szentmiklósi és Dancsházi kisgazda családok birtokrészeket adományoztak, amelyeket később a Bajoniak kaptak. Bajoni Benedek özvegyének 56 földbirtoka volt a birtokában. 1554-ben ez a falu is török kézre került és súlyosan megrongálódott; 1556-ban a Szabolcs megyei Nádudvarhoz tartozó tizedkerületben mindössze négy báránytizedet fizető háztartást tartottak nyilván. A szolnoki szandzsáki debreceni nahije 1572-es adólajstromában viszont 35 háztartással (családfővel) és egy templommal találjuk.

A 17. század elején a falu a bajomi vár része volt. 1608-ban Báthory Gábor erdélyi fejedelem a birtokot a Szabolcs vármegyéhez tartozó Tetétlen községgel Nagy Heyduck András miskolci kapitánynak, a tragikus véget érő második Heyduck-felkelés híres vezérének adományozta. Az egész falu a birtokhoz tartozott.

A 16. század második felétől Tetétlen a hódoltsági területen terült el, amelynek szintén adót kellett fizetnie a töröknek, és 1618-ban még a török fennhatóság alatt álló települések között szerepel. 1648-ban még lakottnak számít, de továbbra is Szabolcs vármegye déli határ menti községe.

A falu elnéptelenedését valószínűleg Váradot 1660-ban a törökök elfoglalták, a dokumentumok tanúsága szerint sokáig elhagyatott maradt. 1715-ben Károlyi István birtoka volt. 1726-ban a Bajomi család kérvényezte az elhagyatott Tetétlen tulajdonjogát a szepesi kamarától, de elutasították. 1734-ben a birtok Komáromy Györgyé volt, akit Bónis Ferenc követett. Ő volt a felelős a község 1775-ös újranépesítéséért, amely ma is látható a szerkezeten, az úthálózaton és a településrendezésen.

Közvetlenül az új telepesek érkezése után a falu közössége pecsétet készíttetett a következő felirattal: TETETLENI PETSET 1776 (TETETLEN 1776.). Címerében három búzakalász és egy sarló látható, amelyek a mezőgazdaság jelentőségét és a talaj termékenységét jelzik.

A 19. század elején ismét a Komáromiak birtokolták a birtokot, mígnem 1841-ben a Zichy család megvásárolta. Itt élt a híres Zichy Géza, az „egykezes” zongoraművész, költő és zeneszerző is.

A 19. század közepén a falu talaját termékenynek mondták. Szarvasmarháiról és juhairól volt híres. A falubeliek szinte mindegyike református.

Forrás(Angol nyelvről fordítva): http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-tetetlen_en.shtml

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Kulcsár András (független)^[3]
1994–1998: Kulcsár András (független)^[4]
1998–2002: Bernáth László (független)^[5]
2002–2006: Bernáth László (Fidesz)^[6]
2006–2010: Bernáth László (Fidesz)^[7]
2010–2014: Borbélyné Fülöp Hajnalka (független)^[8]
2014–2019: Borbélyné Fülöp Hajnalka (független)^[9]
2019-től: Borbélyné Fülöp Hajnalka (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,2%-a magyarnak, 9,1% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (19,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,8%, református 46,2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 22,1% (25,8% nem válaszolt).^[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Zichy-kastély
Kuruc-halom
Becs-kúria

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ T települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
↑ Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
↑ Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
↑ Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
↑ Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
↑ Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora^{[halott link]}
↑ Tetétlen Helységnévtár