Tetétlen
| Tetétlen | |||
 | |||
| A Zichy-kastély egy 1880 körül készült képen | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Püspökladányi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bőr Ferenc Attiláné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4184 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1231 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 43,6 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 32,11 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 18′ 58″, k. h. 21° 18′ 19″47.316061°N 21.305169°EKoordináták: é. sz. 47° 18′ 58″, k. h. 21° 18′ 19″47.316061°N 21.305169°E | |||
 Tetétlen
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Tetétlen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tetétlen témájú médiaállományokat. | |||
Tetétlen község Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A vármegye déli részén helyezkedik el, Püspökladány keleti vonzáskörzetében. A közvetlen szomszédos települések: északkelet felől Hajdúszovát, délkelet felől Földes, délnyugat felől Báránd, északnyugat felől pedig Kaba.
Megközelítése
[szerkesztés]Csak közúton érhető el, Nádudvar-Kaba és Földes felől is a 3407-es. Határszéleit átszeli (vagy legalább súrolja) még egy-egy rövid szakasz erejéig délen a 42-es főút, északon pedig a 4802-es és a 4805-ös út is, de lakott területeit egyik sem érinti.
Vasútvonal nem érinti; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Budapest–Záhony-vasútvonal Kaba vasútállomása kínálja, mintegy 8 kilométerre északnyugatra.
Története
[szerkesztés]Címerének formája pajzs-veret, az alapja egy pontig ívelt. Zöld alapon a heraldikai jobb oldalon három búzakalászt, a bal oldalon ezüstös aratósarló visel.
Tetétlen címerének története és adottsága szerint a parasztságra, szántóföldjei termékenységére utalnak. A középkorban ezt az eszközt a gabona betakarításakor használták. Tetétlen címerén archaikusan fogazott sarló, a másik címerábrázoláson pedig a napjainkban használatos sarló látható. A kétféle szerszám kétféle vágási módot feltételez.[3] Nevének eredete a tetőtlen (tető nélküli) szóból származik, amely esetleg a krónikákban feljegyzet tűzvészekre utal (három alkalommal is felperzselték).[4]
A falut korai okiratokban nem említik, a 14. század végén valószínűleg a Debreceni család birtokához tartozott. A család kihalása után a király 1411-ben Lazarevics István szerb despotának adományozta a birtokot. A falu ekkor még a birtok része volt. 1441-ben a Földesi Nagy, Szentmiklósi és Dancsházi kisgazda családok birtokrészeket adományoztak, amelyeket később a Bajoniak kaptak. Bajoni Benedek özvegyének 56 földbirtoka volt a birtokában. 1554-ben ez a falu is török kézre került és súlyosan megrongálódott; 1556-ban a Szabolcs vármegyei Nádudvarhoz tartozó tizedkerületben mindössze négy báránytizedet fizető háztartást tartottak nyilván. A szolnoki szandzsáki debreceni nahije 1572-es adólajstromában viszont 35 háztartással (családfővel) és egy templommal találjuk.
A 17. század elején a falu a bajomi vár része volt. 1608-ban Báthory Gábor erdélyi fejedelem a birtokot a Szabolcs vármegyéhez tartozó Tetétlen községgel Nagy Heyduck András miskolci kapitánynak, a tragikus véget érő második Heyduck-felkelés híres vezérének adományozta. Az egész falu a birtokhoz tartozott.
A 16. század második felétől Tetétlen a hódoltsági területen terült el, amelynek szintén adót kellett fizetnie a töröknek, és 1618-ban még a török fennhatóság alatt álló települések között szerepel. 1648-ban még lakottnak számít, de továbbra is Szabolcs vármegye déli határ menti községe.
A falu elnéptelenedését valószínűleg Váradot 1660-ban a törökök elfoglalták, a dokumentumok tanúsága szerint sokáig elhagyatott maradt. 1715-ben Károlyi István birtoka volt. 1726-ban a Bajomi család kérvényezte az elhagyatott Tetétlen tulajdonjogát a szepesi kamarától, de elutasították. 1734-ben a birtok Komáromy Györgyé volt, akit Bónis Ferenc követett. Ő volt a felelős a község 1775-ös újranépesítésért, amely ma is látható a szerkezeten, az úthálózaton és a település elrendezésén.
Közvetlenül az új telepesek érkezése után a falu közössége pecsétet készíttetett a következő felirattal: TETETLENI PETSET 1776 (TETETLEN 1776.). A 19. század elején ismét a Komáromiak birtokolták a birtokot, mígnem 1841-ben a Zichy család megvásárolta. Itt élt a híres Zichy Géza, az „egykezes” zongoraművész, költő és zeneszerző is.
A 19. század közepén a falu talaját termékenynek mondták, a címerében látható búzakalász és sarló is a mezőgazdaság jelentőségére és a talaj termékenységére utal. Szarvasmarháiról és juhairól volt híres. A falubeliek szinte mindegyike református volt akkoriban.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]| Időszak | Név | Jelölő szervezet(ek) | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Kulcsár András | független[5] | |
| 1994–1998 | független[6] | ||
| 1998–2002 | Bernáth László | független[7] | |
| 2002–2006 | Fidesz[8] | ||
| 2006–2010 | Fidesz[9] | ||
| 2010–2014 | Borbélyné Fülöp Hajnalka | független[10] | |
| 2014–2019 | független[11] | ||
| 2019–2024 | független[12] | ||
| 2024– | Bőr Ferenc Attiláné | független[1] |
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1422 | 1442 | 1416 | 1320 | 1270 | 1245 | 1236 | 1231 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,2%-a magyarnak, 9,1% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (19,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,8%, református 46,2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 22,1% (25,8% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 94,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% cigánynak, 0,6% örménynek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1% németnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,2% volt református, 1,3% római katolikus, 1,4% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 24,4% felekezeten kívüli (38,3% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Zichy-kastély[4]
- Kuruc-halom
- Becs-kúria
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
- ↑ Tetétlen község címere, nemzetijelkepek.hu
- ↑ a b Zichy-kastély, kitervezte.hu
- ↑ T települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
- ↑ Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Tetétlen Helységnévtár
- ↑ Tetétlen KSH: Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]- Tetétlen község honlapja Archiválva 2017. január 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Tetétlen az utazom.com honlapján
