Balmazújváros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Balmazújváros
Balmazújváros - Temples.jpg
Balmazújváros címere
Balmazújváros címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásBalmazújvárosi
Jogállás város
Polgármester Hegedüs Péter (független)
Irányítószám 4060
Körzethívószám 52
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 17 109 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség84,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület205,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balmazújváros (Magyarország)
Balmazújváros
Balmazújváros
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 45″, k. h. 21° 20′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 45″, k. h. 21° 20′ 37″
Balmazújváros (Hajdú-Bihar megye)
Balmazújváros
Balmazújváros
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Balmazújváros weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balmazújváros témájú médiaállományokat.

Balmazújváros egy város Hajdú-Bihar megyében, a Balmazújvárosi járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

Balmazújváros az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Hajdú-Bihar megyében. A nagy kiterjedésű város két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A város közigazgatási területén két természetes élővíz található, a Hortobágy folyó és a belterületi főgyűjtő vizét befogadó Kadarcs-Karácsonyfok-csatorna. A várostól 3 kilométerre folyik az 1953-ban épített Keleti-főcsatorna. Balmazújváros Debrecentől 23 km-re, Hajdúböszörménytől 16 km-re, Hajdúszoboszlótól 21 km-re található.

Vonattal elérhető a Debrecen–Füzesabony-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

A mai Balmazújváros környéke már ősidők óta lakott terület. Az Árpád-házi királyok idejében több kisebb helység alakult ki a határában, nevüket egy-egy határrész vagy dűlőnév még ma is őrzi (Bakóc, Cucca, Balmaz, Hímes, Darassa, Hort stb.). Az a település, ami a honfoglalás után alakult, a tatárjárás idején teljesen elpusztult. A mai település belterületén keresendő Hímes birtokot a pápai tizedjegyzék először 1332-ben említi. Balmaz nevével – pusztabirtokként – írott forrásokban csak a 15. század elején találkozunk, amikor Zsigmond király (1411-ben) mint Debrecen tartozékát Lázárevics István szerb vajdának adományozta. A település neve 1465-től bizonyosan Újváros. Mátyás király 1465-ben kelt oklevele 3 országos vásár és egy egyheti vásár tartását engedélyezte Újvárosnak. Az oklevél a vásártartási jog mellett mezővárosi jogokkal is felruházta a települést. A Hunyadiak alatt Újváros virágzó mezővárossá fejlődött. Az állandósult hadiállapotok miatt a település 1591 és 1610 között lakatlan volt, majd csak az 1720-as évekre érte el ismét korábbi lélekszámát. Mária Terézia 1753-ban az Andrássy családnak adományozta az egész újvárosi határt. Ők alakították ki a majorsági gazdálkodást. Ekkor került sor arra, hogy a városi joggal bíró Újvárost ismét robotra kötelezhető faluvá süllyesztették vissza (1773).

A másik nevezetes akciójuk volt a német lakosság Újvárosra telepítése 1766-ban. A falu 1798-ban a Semsey család birtoka lett. A Semseyek telepítettek a faluba Kassa környékéről félszlovák katolikusokat uradalmi cselédnek. A 19. század második felében megindult itt is a kapitalizálódás. A már korábban is differenciált lakosság rétegződése felgyorsult. Újvároson a zsellérek száma mindig az országos átlag felett volt. Emiatt is a magyarországi agrárszocialista szervezkedések és mozgalmak egyik legerősebb bázisa és színhelye lett.

1877-ben megváltozott a település közigazgatási beosztása, Újváros Szabolcs vármegyétől Hajdú vármegyéhez került és járási székhely lett. Az első világháborúban 600 újvárosi ember esett el. A proletárdiktatúra nem hozta meg a kívánt változásokat. A megszálló román csapatok 1919. április 23-án értek ide és csak egy év múltán vonultak ki. 1944. október 22-én ért véget a II. világháború.

Ezt követően a legjelentősebb esemény a földreform volt, a földnélküliséggel sújtott Újvároson. A községben, elsőként az országban, 1945. március 20-án jelentették be a földosztás megkezdését. Az 1950-es évek kényszerű kollektivizálását követően 10 termelőszövetkezet alakult, míg végül két termelőszövetkezet maradt a községben. A Lenin és a Vörös Csillag Termelő Szövetkezetek egészen az 1980-as évek végéig jól működtek, és a település legnagyobb foglalkoztatói voltak.

Balmazújváros 1989. március 15-én ismét városi címet kapott.

Polgármesterek[szerkesztés]

2018.08.12-én Hegedűs Pétert (független) választották polgármesterré.

2014-ben 67%-os többséggel a független Veress Margitot választották polgármesterré.[2]

A sajtó 2018. április 17-én adta hírül, hogy Veress Margit öt év letöltendő szabadságvesztés büntetést kapott olyan cselekményért, amit még polgármesterré választása előtt, jegyzőként követett el.[3] A 2018. augusztus 12-én megtartott időközi polgármester-választáson a szavazatok 53,17%-ával Hegedüs Péter független jelöltet választották polgármesterré.[4]

Népesség[szerkesztés]

Népességének változása a közelmúltban:

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Balmazújváros részei
A felújított kastély

Oktatási intézmények[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

A város szülöttei[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  2. Balmazújváros települési választás eredményei. Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2014. november 4.)
  3. http://hvg.hu/itthon/20180416_Ot_ev_letoltendot_kapott_Balmazujvaros_polgarmestere
  4. Balmazújváros időközi polgármester-választás eredménye”, Nemzeti Választási Iroda (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 12.) (magyar nyelvű) 
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  6. Balmazújváros I. világháborús emlékmű. (Hozzáférés: 2015. augusztus 2.)
  7. 3 méteres túzok a legújabb látványosság a Kastélykertben. Balmaz TV. (Hozzáférés: 2015. augusztus 2.)

További információk[szerkesztés]