Balmazújváros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balmazújváros
Semsey-kastély
Semsey-kastély
Balmazújváros címere
Balmazújváros címere		 Balmazújváros zászlaja
Balmazújváros zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásBalmazújvárosi
Jogállásváros
PolgármesterHegedüs Péter (független)[1]
Irányítószám4060
Körzethívószám52
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség16 949 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség84,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület205,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 37′, k. h. 21° 21′Koordináták: é. sz. 47° 37′, k. h. 21° 21′
Balmazújváros (Hajdú-Bihar vármegye)
Balmazújváros
Balmazújváros
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Balmazújváros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balmazújváros témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Balmazújváros Hajdú-Bihar vármegye egyik városa, a Balmazújvárosi járás székhelye. A megye negyedik legnépesebb települése.

Fekvése[szerkesztés]

Balmazújváros az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Hajdú-Bihar vármegyében. A nagy kiterjedésű város két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A környező nagyobb városok közül Debrecentől 23, Hajdúböszörménytől 14, Hajdúszoboszlótól 21 kilométerre található.

A város közigazgatási területét két természetes élővíz szeli át, a Hortobágy folyó és a belterületi főgyűjtő vizét befogadó Kadarcs-Karácsonyfok-csatorna. A várostól 3 kilométerre folyik az 1953-ban épített Keleti-főcsatorna.

Megközelítése[szerkesztés]

Kelet-nyugati irányban a 3316-os út halad végig a város közigazgatási területén, beleértve annak központját is; ez az út biztosít összeköttetést a település számára nyugat felé Tiszacsege, kelet felé pedig Debrecen irányába is. A városközpontban az előbbi útból két további négyszámjegyű út is kiágazik, dél-délnyugati irányban, Nagyhegyes–Hajdúszoboszló felé a 3321-es, északkeleti irányban, Hajdúnánás felé pedig a 3323-as. Ez utóbbiból a város külterületén ágazik ki a 3318-as út, amely Hajdúböszörményre vezet. (Határszélét keleten, egy rövid szakaszon érinti még a 3319-es út is.)

Vasúton is elérhető a település a Debrecen–Füzesabony-vasútvonalon; Balmazújváros vasútállomás a központ közelében található, attól kicsit északkeletre; közúti megközelítését a 3323-as útból kelet felé kiágazó 33 321-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története[szerkesztés]

A mai Balmazújváros környéke már ősidők óta lakott terület. Az Árpád-házi királyok idejében több kisebb helység alakult ki a határában, nevüket egy-egy határrész vagy dűlőnév még ma is őrzi (Bakóc, Cucca, Balmaz, Hímes, Darassa, Hort stb.). Az a település, ami a honfoglalás után alakult, a tatárjárás idején teljesen elpusztult. A mai település belterületén keresendő Hímes birtokot a pápai tizedjegyzék először 1332-ben említi. Balmaz nevével – pusztabirtokként – írott forrásokban csak a 15. század elején találkozunk, amikor Zsigmond király (1411-ben) mint Debrecen tartozékát Lázárevics István szerb vajdának adományozta. A település neve 1465-től bizonyosan Újváros. Mátyás király 1465-ben kelt oklevele 3 országos vásár és egy egyheti vásár tartását engedélyezte Újvárosnak. Az oklevél a vásártartási jog mellett mezővárosi jogokkal is felruházta a települést. A Hunyadiak alatt Újváros virágzó mezővárossá fejlődött. Az állandósult hadiállapotok miatt a település 1591 és 1610 között lakatlan volt, majd csak az 1720-as évekre érte el ismét korábbi lélekszámát. Mária Terézia 1753-ban az Andrássy családnak adományozta az egész újvárosi határt. Ők alakították ki a majorsági gazdálkodást. 1773-ban a városi joggal bíró Újvárost ismét robotra kötelezhető faluvá süllyesztették vissza.

A másik nevezetes akciójuk volt a német lakosság Újvárosra telepítése 1766-ban. A falu 1798-ban a Semsey család birtoka lett. A Semseyek telepítettek a faluba Kassa környékéről félszlovák katolikusokat uradalmi cselédnek. A 19. század második felében megindult itt is a kapitalizálódás. A már korábban is differenciált lakosság rétegződése felgyorsult. Újvároson a zsellérek száma mindig az országos átlag felett volt. Emiatt is a magyarországi agrárszocialista szervezkedések és mozgalmak egyik legerősebb bázisa és színhelye lett.

1876-ban megváltozott a település közigazgatási helyzete, Szabolcs vármegyétől az új Hajdú vármegyéhez került,[3] sőt egy járás névadója is lett. A Balmazújvárosi járásnak azonban akkor nem lett székhelye. Az első világháborúban 600 újvárosi ember esett el. A proletárdiktatúra nem hozta meg a kívánt változásokat. A megszálló román csapatok 1919. április 23-án értek ide és csak egy év múltán vonultak ki. 1944.október 22-én ért véget a II. világháború.

Ezt követően a legjelentősebb esemény a földreform volt, a földnélküliséggel sújtott Újvároson. A községben, elsőként az országban, 1945. március 20-án jelentették be a földosztás megkezdését. Az 1950-es évek kényszerű kollektivizálását követően 10 termelőszövetkezet alakult, míg végül két termelőszövetkezet maradt a községben. A Lenin és a Vörös Csillag Termelő Szövetkezetek egészen az 1980-as évek végéig jól működtek, és a település legnagyobb foglalkoztatói voltak.

A járások akkori megszüntetésekor 1984-ben városi jogú nagyközség lett a település, és a nagyközségkörnyék központjává is vált. Balmazújváros 1989. március 15-én ismét városi címet kapott. A kistérségek létezése idején kistérségközpont, majd a járások 2013-as újjáalakulása óta járásszékhely.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Időszak Név Jelölő szervezet Forrás
1990–1994 Dr. Veres Ferenc nem ismert [4]
1994–1998 MSZP-SZDSZ [5]
1998–2002 Gál István SZDSZ [6]
2002–2006 SZDSZ [7]
2006–2010 Dr. Tiba István Fidesz [8]
2010–2014 Fidesz [9]
2014–2018 Dr. Veres Margit független [10]
2018–2019 Hegedüs Péter független [11]
2019-től független [1]

A 2014-es önkormányzati választáson a balmazújvárosi szavazók nagy többséggel, 67%-ot meghaladó szavazati aránnyal a független Veres Margitot választották polgármesterré.[10] Róla azonban 2018. április 17-én sajtónyilvánosságot kapott az a hír, hogy öt év letöltendő szabadságvesztést kapott egy olyan cselekményéért, amit még polgármesterré választása előtt, jegyzői minőségében követett el (a Debreceni Ítélőtábla hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében mondta ki bűnösnek).[12] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2018. augusztus 12-én tartották meg, amikor is a lakosok a szavazatok 53,17%-ával Hegedüs Péter független jelöltet választották polgármesterré.[11]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
17 622
17 496
17 109
17 063
16 994
16 949
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 7,8% cigánynak, 0,9% németnek mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,6%, református 22%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 52,5% (18,6% nem válaszolt).[14]

2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 7,6% cigánynak, 0,9% németnek, 0,1% románnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,5% volt református, 3,8% római katolikus, 0,6% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 47,5% felekezeten kívüli (30,5% nem válaszolt).[15]

Balmazújváros részei

Oktatási intézmények[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Ismert személyek[szerkesztés]

A város szülöttei[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Balmazújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Törvény a megyerendezésről. [2011. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 3.)
  4. ↑ Balmazújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Balmazújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. ↑ Balmazújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  7. ↑ Balmazújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  8. ↑ Balmazújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  9. ↑ Balmazújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  10. ↑ a b Balmazújváros települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. november 4.)
  11. ↑ a b „Balmazújváros időközi polgármester-választás eredménye”, Nemzeti Választási Iroda, 2018. augusztus 12. (Hozzáférés: 2020. február 28.) (magyar nyelvű) 
  12. ↑ Öt év letöltendőt kapott Balmazújváros polgármestere. Hvg.hu, 2018. április 16. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Balmazújváros Helységnévtár
  15. ↑ Balmazújváros Helységnévtár
  16. ↑ 3 A Balmazújvárosi induló a zenekar előadásában. Balmaz TV. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  17. ↑ Publikus lejátszási lista. Balmazújvárosi Veterán Úttörőzenekar. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  18. ↑ Balmazújváros I. világháborús emlékmű. [2016. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 2.)
  19. ↑ 3 méteres túzok a legújabb látványosság a Kastélykertben. Balmaz TV. [2015. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 2.)
  20. ↑ Következő fellépésünk – Balmazújvárosi Veterán Úttörőzenekar (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 13.)[halott link]
  21. ↑ a b c Testvérvárosok. Balmazújváros önkormányzata. (Hozzáférés: 2021. május 18.)
  22. ↑ Testvérváros lett Técső és Balmazújváros. karpataljalap.net , 2015. február 2. (Hozzáférés: 2021. május 18.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balmazújváros&oldid=27030030”