Szentpéterszeg
| Szentpéterszeg | |||
| |||
| Becenév: Péterszeg | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Berettyóújfalui | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kiss Gábor Csaba (független)[1] | ||
| Jegyző | Dr. Vámosi Margit | ||
| Irányítószám | 4121 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1091 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 42,73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25,51 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Berettyó–Körös-vidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Berettyó–Kálló köze[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szentpéterszeg
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 14′ 19″, k. h. 21° 37′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 19″, k. h. 21° 37′ 02″ | |||
Szentpéterszeg
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Szentpéterszeg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentpéterszeg témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Szentpéterszeg község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A Berettyó folyó mentén fekszik, közvetlenül Berettyóújfalu északkeleti szomszédságában.
A további szomszédos települések: észak felől Derecske, északkelet felől Konyár, kelet felől Gáborján, dél felől Váncsod, északnyugat felől pedig Tépe.
Megközelítése[szerkesztés]
Csak közúton közelíthető meg, a Berettyóújfalutól Pocsajig vezető 4812-es úton.
Déli határszélét érinti az M4-es autóút is, de annak a határai között nincs csomópontja, a legközelebbi fel- és lehajtási lehetőségek Berettyóújfalu északi, illetve Gáborján keleti külterületei között érhetők el.
A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal Berettyóújfalu vasútállomása kínálja, köüzúton mintegy 10 kilométer távolságra délnyugati irányban.
Története[szerkesztés]
Ez a hely már a honfoglalás korában lakott volt, de a tatárjárást követően elnéptelenedett.
1245-ben Raffain bán, 1311-ben Debreczeni Dósa nádor volt birtokosa. 1411-ben a debreceni uradalom tartozékaként tartották számon. 1450-ben Hunyadi János Oduzudi Mammynevű olasznak adományozta, majd Papa és Bardy Angeló nevű rokonainak a birtokába jutott, akik később felvették a Szentpéterszegi nevet. A korábban Szilágyi Mihály birtokában levő részt Mátyás király a Rozgonyiaknak adományozta, majd a váradi káptalané lett. Szentpéterszeg 1460-ban Szabolcs vármegyéhez tartozott. 1566-ban az erdélyi kincstáré lett. A Szejdi dúlást követően újra lakatlanná vált, és sokáig az is maradt a település. Az 1692. évi összeírás nem is említi.
Az 1700-as években ismét a káptalané a birtok. A településen jellegzetes paraszt-barokk épületeket találunk. A Dózsa György utca 1. szám alatti vert falú zsellérház népi műemlék, 1997 óta tájházként üzemel. Az évente május 1-jén tartott majálisok és a szeptember utolsó szombatjára eső szüreti felvonulás egyaránt sok érdeklődőt vonzó, látványos rendezvény. A községnek van tánccsoportja is (Rozmaring Néptánccsoport), amely már az ország különböző pontjaira elvitte Szentpéterszeg hírét. A faluba látogatók láthatják a barokk stílusban épült Református templomot, ami előtt IV. Béla egész alakos szobra áll.
Közélete[szerkesztés]
Vezetői[szerkesztés]
| Időszak | Név | Párt |
|---|---|---|
| Tanácselnök | ||
| 1970-1985 | Ékes Istvánné | |
| 1985-1989 | Tornyi Lajos | |
| 1989-1990 | Harasztosi Albert | |
| Polgármester | ||
| 1990–1994 | Olajos Mihály | független[4] |
| 1994–1998 | független[5] | |
| 1998–2002 | független[6] | |
| 2002–2006 | független[7] | |
| 2006–2010 | független[8] | |
| 2010–2014 | független[9] | |
| 2014–2019 | független[10] | |
| 2019-től | Kiss Gábor Csaba | független[1] |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Ősi egyházát Szent Péter tiszteletére szentelték. Mostani ref. temploma 1790-ben épült, de harangját a rajta lévő felirat szerint a szalontai eklézsia öntette 1699-ben. Ezt a harangot 1927-ben beolvasztották és két másikat készítettek belőle. A toronyban jelenleg három harang található.
- A Dózsa György utca 1. sz. alatt levő Tájház (vert falú zsellérház), népi bútorokkal, használati tárgyakkal berendezve.
- IV. Béla egész alakos szobra.
- Péterszegi Rozmaring Néptánccsoport (1997)
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Fekete Borbála, festőművész
- Rácz Mihály, városi főjegyző, újságíró, költő
- Tóth Béla, lovassport és öttusa mesteredző
- dr. Matolcsi Lajos, e. docens a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés alelnöke
- dr. S. Nagy László (1931), Kaán Károly-díjas okl. erdőmérnök, okl. tájrendező szakmérnök, a Természetvédelmi Felügyelőség igazgatója. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott igazgató- helyettese. Munkásságár 2016-ban Környezetünkért emlékplakettel ismerte el a Földművelésügyi minisztérium.
- Turzó József, futsal edző (Mezei-Vill. FC Berettyóújfalu, Swietelsky-Haladás VSE Szombathely) a Magyar futsalválogatott szövetségi kapitánya.
- Tornyi Ildikó, színművésznő, a Vígszínház tagja, aki 2006-ban elnyerte A legígéretesebb pályakezdő díjat, 2007-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűt, 2008-ban pedig Junior Prima díjat kapott.
Népesség[szerkesztés]
Szentpéterszeg lakónépességének alakulása (fő)
 |
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 4,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,7% románnak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,4%, református 63,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 18,7% (13,4% nem válaszolt).[12]
Testvértelepülések[szerkesztés]
Partnertelepülések[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Szentpéterszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Szentpéterszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szentpéterszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Szentpéterszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szentpéterszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szentpéterszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szentpéterszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Szentpéterszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Szentpéterszeg Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
|
