Szentpéterszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentpéterszeg
Szentpéterszeg címere
Szentpéterszeg címere
Becenév: Péterszeg
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Berettyóújfalui
Jogállás község
Polgármester Olajos Mihály (független)[1]
Jegyző dr. Vámosi Margit
Irányítószám 4121
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség 1111 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 42,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentpéterszeg (Magyarország)
Szentpéterszeg
Szentpéterszeg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 14′ 19″, k. h. 21° 37′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 19″, k. h. 21° 37′ 02″
Szentpéterszeg (Hajdú-Bihar megye)
Szentpéterszeg
Szentpéterszeg
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Szentpéterszeg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentpéterszeg témájú médiaállományokat.

Szentpéterszeg község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Hajdú-Bihar megyében a Berettyó folyó mellett, Berettyóújfalutól északkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Ez a hely már a honfoglalás korában lakott volt, de a tatárjárást követően elnéptelenedett.

1245-ben Raffain bán, 1311-ben Debreczeni Dósa nádor volt birtokosa. 1411-ben a debreceni uradalom tartozékaként tartották számon. 1450-ben Hunyadi János Oduzudi Mammynevű olasznak adományozta, majd Papa és Bardy Angeló nevű rokonainak a birtokába jutott, akik később felvették a Szentpéterszegi nevet. A korábban Szilágyi Mihály birtokában levő részt Mátyás király a Rozgonyiaknak adományozta, majd a váradi káptalané lett. Szentpéterszeg 1460-ban Szabolcs vármegyéhez tartozott. 1566-ban az erdélyi kincstáré lett. A Szejdi dúlást követően újra lakatlanná vált, és sokáig az is maradt a település. Az 1692. évi összeírás nem is említi.

Az 1700-as években ismét a káptalané a birtok. A településen jellegzetes paraszt-barokk épületeket találunk. A Dózsa György utca 1. szám alatti vert falú zsellérház népi műemlék, 1997 óta tájházként üzemel. Az évente május 1-jén tartott majálisok és a szeptember utolsó szombatjára eső szüreti felvonulás egyaránt sok érdeklődőt vonzó, látványos rendezvény. A községnek van tánccsoportja is (Rozmaring Néptánccsoport), amely már az ország különböző pontjaira elvitte Szentpéterszeg hírét. A faluba látogatók láthatják a barokk stílusban épült Református templomot, ami előtt IV. Béla egész alakos szobra áll.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Ősi egyházát Szent Péter tiszteletére szentelték. Mostani ref. temploma 1790-ben épült, de harangját a rajta lévő felirat szerint a szalontai eklézsia öntette 1699-ben. Ezt a harangot 1927-ben beolvasztották és két másikat készítettek belőle. A toronyban jelenleg három harang található.
  • A Dózsa György utca 1. sz. alatt levő Tájház (vert falú zsellérház), népi bútorokkal, használati tárgyakkal berendezve.
  • IV. Béla egész alakos szobra.
  • Péterszegi Rozmaring Néptánccsoport (1997)

Híres szülöttei[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Cite web hiba: a cím vagy title paramétert mindenképpen meg kell adni!
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Egyéb információk[szerkesztés]