Szentpéterszeg
| Szentpéterszeg | |||
|
|||
| Becenév: Péterszeg | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Berettyóújfalui | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Olajos Mihály (független)[1] | ||
| Jegyző | dr. Vámosi Margit | ||
| Irányítószám | 4121 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1111 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 42,73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25,51 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szentpéterszeg
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 47° 14′ 19″, k. h. 21° 37′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 19″, k. h. 21° 37′ 02″ | |||
Szentpéterszeg
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
|
|||
| Szentpéterszeg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentpéterszeg témájú médiaállományokat.
|
|||
Szentpéterszeg község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Hajdú-Bihar megyében a Berettyó folyó mellett, Berettyóújfalutól északkeletre fekvő település.
Története[szerkesztés]
Ez a hely már a honfoglalás korában lakott volt, de a tatárjárást követően elnéptelenedett.
1245-ben Raffain bán, 1311-ben Debreczeni Dósa nádor volt birtokosa. 1411-ben a debreceni uradalom tartozékaként tartották számon. 1450-ben Hunyadi János Oduzudi Mammynevű olasznak adományozta, majd Papa és Bardy Angeló nevű rokonainak a birtokába jutott, akik később felvették a Szentpéterszegi nevet. A korábban Szilágyi Mihály birtokában levő részt Mátyás király a Rozgonyiaknak adományozta, majd a váradi káptalané lett. Szentpéterszeg 1460-ban Szabolcs vármegyéhez tartozott. 1566-ban az erdélyi kincstáré lett. A Szejdi dúlást követően újra lakatlanná vált, és sokáig az is maradt a település. Az 1692. évi összeírás nem is említi.
Az 1700-as években ismét a káptalané a birtok. A településen jellegzetes paraszt-barokk épületeket találunk. A Dózsa György utca 1. szám alatti vert falú zsellérház népi műemlék, 1997 óta tájházként üzemel. Az évente május 1-jén tartott majálisok és a szeptember utolsó szombatjára eső szüreti felvonulás egyaránt sok érdeklődőt vonzó, látványos rendezvény. A községnek van tánccsoportja is (Rozmaring Néptánccsoport), amely már az ország különböző pontjaira elvitte Szentpéterszeg hírét. A faluba látogatók láthatják a barokk stílusban épült Református templomot, ami előtt IV. Béla egész alakos szobra áll.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Ősi egyházát Szent Péter tiszteletére szentelték. Mostani ref. temploma 1790-ben épült, de harangját a rajta lévő felirat szerint a szalontai eklézsia öntette 1699-ben. Ezt a harangot 1927-ben beolvasztották és két másikat készítettek belőle. A toronyban jelenleg három harang található.
- A Dózsa György utca 1. sz. alatt levő Tájház (vert falú zsellérház), népi bútorokkal, használati tárgyakkal berendezve.
- IV. Béla egész alakos szobra.
- Péterszegi Rozmaring Néptánccsoport (1997)
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Fekete Borbála, festőművész
- Rácz Mihály, író, költő, újságíró
- Tornyi Ildikó, színművésznő, a Vígszínház tagja, aki 2006-ban A legígéretesebb pályakezdő díjat, 2007-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűt, 2008-ban pedig Junior Prima díjat kapott.
- Tóth Béla, lovassport és öttusa mesteredző
- Turzó József, futsal edző (Mezei-Vill. FC Berettyóújfalu, Swietelsky-Haladás VSE Szombathely)
Testvértelepülések[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In szerk. Borovszky Samu – Sziklay János: Magyarország vármegyéi és városai VI. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Cite web hiba: a cím vagy title paramétert mindenképpen meg kell adni!
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
