Szentpéterszeg

	Szentpéterszeg
	; Szentpéterszeg címere
	; Szentpéterszeg címere
	Becenév: Péterszeg
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Hajdú-Bihar
Járás	Berettyóújfalui
Jogállás	község
Polgármester	Kiss Gábor Csaba (független)
Jegyző	dr. Vámosi Margit
Irányítószám	4121
Körzethívószám	54
	Népesség
Teljes népesség	1111 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	42,73 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	25,51 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Szentpéterszeg Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 14′ 19″, k. h. 21° 37′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 19″, k. h. 21° 37′ 02″
	Szentpéterszeg Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
	Szentpéterszeg weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szentpéterszeg témájú médiaállományokat.

Szentpéterszeg község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Hajdú-Bihar megyében a Berettyó folyó mellett, Berettyóújfalutól északkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Szentpéterszeg az 1780–1784 között készített jozefiniánus topográfiai térképen

Ez a hely már a honfoglalás korában lakott volt, de a tatárjárást követően elnéptelenedett.

1245-ben Raffain bán, 1311-ben Debreczeni Dósa nádor volt birtokosa. 1411-ben a debreceni uradalom tartozékaként tartották számon. 1450-ben Hunyadi János Oduzudi Mammynevű olasznak adományozta, majd Papa és Bardy Angeló nevű rokonainak a birtokába jutott, akik később felvették a Szentpéterszegi nevet. A korábban Szilágyi Mihály birtokában levő részt Mátyás király a Rozgonyiaknak adományozta, majd a váradi káptalané lett. Szentpéterszeg 1460-ban Szabolcs vármegyéhez tartozott. 1566-ban az erdélyi kincstáré lett. A Szejdi dúlást követően újra lakatlanná vált, és sokáig az is maradt a település. Az 1692. évi összeírás nem is említi.

Az 1700-as években ismét a káptalané a birtok. A településen jellegzetes paraszt-barokk épületeket találunk. A Dózsa György utca 1. szám alatti vert falú zsellérház népi műemlék, 1997 óta tájházként üzemel. Az évente május 1-jén tartott majálisok és a szeptember utolsó szombatjára eső szüreti felvonulás egyaránt sok érdeklődőt vonzó, látványos rendezvény. A községnek van tánccsoportja is (Rozmaring Néptánccsoport), amely már az ország különböző pontjaira elvitte Szentpéterszeg hírét. A faluba látogatók láthatják a barokk stílusban épült Református templomot, ami előtt IV. Béla egész alakos szobra áll.

Szentpéterszeg az 1806–1869 között készített franciskánus topográfiai térképen.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.^[2]

Nevezetességei[szerkesztés]

Ősi egyházát Szent Péter tiszteletére szentelték. Mostani ref. temploma 1790-ben épült, de harangját a rajta lévő felirat szerint a szalontai eklézsia öntette 1699-ben. Ezt a harangot 1927-ben beolvasztották és két másikat készítettek belőle. A toronyban jelenleg három harang található.
A Dózsa György utca 1. sz. alatt levő Tájház (vert falú zsellérház), népi bútorokkal, használati tárgyakkal berendezve.
IV. Béla egész alakos szobra.
Péterszegi Rozmaring Néptánccsoport (1997)

Híres szülöttei[szerkesztés]

Fekete Borbála, festőművész
Rácz Mihály, író, költő, újságíró
Tóth Béla, lovassport és öttusa mesteredző
dr. S. Nagy László, Kaán Károly-díjas okl. erdőmérnök, okl. tájrendező szakmérnök, a Természetvédelmi Felügyelőség igazgatója. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott igazgató- helyettese. Munkásságár 2016-ban Környezetünkért emlékplakettel ismerte el a Földművelésügyi minisztérium.
Turzó József, futsal edző (Mezei-Vill. FC Berettyóújfalu, Swietelsky-Haladás VSE Szombathely) a Magyar futsalválogatott szövetségi kapitánya.
Tornyi Ildikó, színművésznő, a Vígszínház tagja, aki 2006-ban A legígéretesebb pályakezdő díjat, 2007-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűt, 2008-ban pedig Junior Prima díjat kapott.

Népesség[szerkesztés]

Szentpéterszeg lakónépességének alakulása (fő)

Testvértelepülések[szerkesztés]

Kémer, Románia
Szentjobb, Románia

Források[szerkesztés]

Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.