Körösszakál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Körösszakál
Körösszakál címere
Körösszakál címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Berettyóújfalui
Jogállás község
Polgármester Pálfi Tamás[1]
Irányítószám 4136
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség 833 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 55,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Körösszakál (Magyarország)
Körösszakál
Körösszakál
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 01′ 14″, k. h. 21° 35′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 14″, k. h. 21° 35′ 40″
Körösszakál (Hajdú-Bihar megye)
Körösszakál
Körösszakál
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Körösszakál témájú médiaállományokat.

Körösszakál község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Hajdú-Bihar megye délkeleti peremén, a Sebes-Körös partján, az úgynevezett Kis-Sárréten fekszik Körösszakál község. Területe 1502 ha. Szomszédos települések: Biharugra, Körösnagyharsány, Körösszegapáti és Magyarhomorog. Körösszakál szerencsés helyzetben van, mert két nagyváros, Gyula és Debrecen egyforma távolságra (63 km-re) van tőle.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton[szerkesztés]

Vasúton[szerkesztés]

Jelenleg (2013. áprilisában) nem lehetséges, mert a MÁV 127-es számú (Körösnagyharsány–Vésztő–Dévaványa–Gyoma) vonalán érhető el. A vasútállomás Komádi és Körösnagyharsány között található.[3]

Autóbusszal[szerkesztés]

A Debrecen-Gyula vonalon fekszik. A közlekedés elég jó, óránként járnak a Volán-buszok.

Története[szerkesztés]

Történelméről keveset tudni.A település mai határain belül több középkori község is létezett, például Petlend és Csehi. A települést a Szakali család birtokaként említi egy 1248-as határjáró oklevél, mint Csehi falu határosát. Ekkor Zakal néven volt ismert. Ezt követően Toldi Albert unokáinak birtoka, a későbbiek folyamán többször is felhozzák, mint a Toldiak uradalmának közepén fekvő kis, nemesi birtokosok által lakott települést. ekkor már a Sacal nevet viselte a falu, melynek származása a török eredetű magyar "szakáll" főnévből származik.(Egyes nyelvészek a szláv "szokolya" szóból eredeztetik). Bihar vármegye 1552. évi összeírásában két Szakál nevű helységet is találunk. 1608-ban Komádi fogadta be a törökök elől futó szakáliakat. Az 1740-ig pusztán állott területre 23 református család tér vissza, akik a falu ősi lakóinak tekinthetők.

A falu újabb kori történetében nagy szerepet játszottak a Mártonffy grófi család tagjai, akik egészen a 20. század közepéig birtokoltak itt kisebb-nagyobb területeket. A település ma hivatalosan is kétnyelvű: magyar és román. Bár felekezeti megoszlás szerint mindig is az ortodox vallásúak voltak többségben, az 1930-as népszámlálás jelentős magyar többséget regisztrált. Az ortodox és református vallás mellett jelen van a baptista is. Körösszakál érintetlen természeti környezetben, a Sebes-Körös jobb partján terül el. A folyó, valamint a homokbánya-tavak révén kiváló horgászási lehetőségek várják az idelátogatókat.

Nevezetességei[szerkesztés]

Körösszakáltól délre folyik, mely 209 km hosszú, Romániában az Erdélyi-középhegységben a Réz-hegység és a Király-erdő közötti völgyben ered. Magyarországon a Kettős-Körösbe torkollik. A rajta átívelő híd neve 1945 előtt Tisza István híd volt, később Körös-hídként emlegették. mára újra visszakapta a nevét. A hidat a II. világháború idején felrobbantották az orosz katonák. a falu lakói facölöpökből és deszkákból készítettek hidat, melyet azonban a tavaszi és az őszi áradások idején nem használhattak. Maradványa mai napig látható az új híd mellett. A hídtól 2 km-re található a szivattyútelep, mely a szántóföldi öntözőcsatornák mellett a környéken épült mesterséges halastavak vízellátását is biztosítja. A folyóra több duzzasztógát is épült , az egyik az előbb melített Körösszakáli szivattyúteleptől 100 m-re található, hossza kb: 20 méter, szélessége: 3,5 méter.

  • Homokbánya

A Homokbányát a hatvanas évek végén nyitotta a helyi Kossuth tsz, 1791-ben már egy 30x20 méteres tó volt. Napjainkban a horgásztóként működő tó területe elérte az 5 hektárt. 35 év alatt az eredetileg sivár, homokos tómeder teljesen átalakult, először elhínárosodott, majd fokozatosan elterjedt a sás és a nád. Mindez kiváló élőhelyet biztosít a halaknak. A tó vízellátását a talajvíz biztosítja.

  • Görögkeleti templom

1788-ban épült késő barokk stílusban , Mihály és Gábor arkangyal temploma. Félkörös szentélyzáródással, hajóját szegmensíves dongaboltozat fedi. A kőfal ikonosztázait a 18. század végén készítették, festője ismeretlen. A középen deformált ajtó fölött a timpanonos kapumotívumban az Utolsó vacsora látható. A templomot 1928-ban újították fel a tetőszerkezettel együtt. A zsindelytetőt ekkor bádoglemezekre cserélték. igazi érdekesség a templomban a királyi ajtó melletti Szűz Mária festmény, melyen a festő a gyerek Jézus nélkül ábrázolja Máriát.

  • Református templom

A református gyülekezet igen nagy múltra tekinthet vissza. 1742-ben a hívők közös összefogással sárból, fából építették a templomot, és a tetejét náddal kötötték. Mellé fából tornyot állítottak, mely 1819-ben leégett. 1891-ben építették fel a ma is álló kőtemplomot. először 1960-ban újították fel külsőleg. Mint minden református egyháznak ennek is egyszerű a berendezése. Falai fehérek s citromsárga színűek. A templom különlegessége egy 19. század elejéből fennmaradt és máig is működő pianínó, mely a bécsi mesterek kézügyességét dicséri.

A település közparkjában található, amelynek vize több mint 100 méter mélyről tör a felszínre. Különlegessége, hogy télen nem jéghideg, hanem inkább langyosnak mondható, nyáron pedig hideg. Egy legenda szerint Magyarország 2. legtisztább vize, ezt a tényt mások is tudják, ezért van az, hogy akik átutazók vagy idelátogatnak egyik állomásuk közé tartozik az Ártézi kút.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 72%-a magyar, 18%-a román, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Körösszakál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Körösszakál megszűnt állomás
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]