Létavértes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Létavértes
Szent Mihály és Gábor főangyalok-templom, Létavértes légifotó.jpg
Létavértes címere
Létavértes címere
Létavértes zászlaja
Létavértes zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásDerecskei
Jogállás város
Polgármester Menyhárt Károly (független)[1]
Irányítószám 4281, 4283
Körzethívószám 52
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség7061 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség60,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület116,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Létavértes (Magyarország)
Létavértes
Létavértes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 22′ 57″, k. h. 21° 53′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 57″, k. h. 21° 53′ 31″
Létavértes (Hajdú-Bihar megye)
Létavértes
Létavértes
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Létavértes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Létavértes témájú médiaállományokat.

Létavértes (románul: Leta Mare)[3] város az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar megye Derecskei járásában, a Derecske-Létavértesi kistérség központja. Nagyléta és Vértes községek egyesítésével jött létre 1970-ben.

Fekvése[szerkesztés]

Debrecentől 24 kilométerre, az Alföldön, a Dél-Nyírség és az Érmelléki löszös hát találkozásánál fekszik. Nagyléta és Vértes községek egyesítésével jött létre, előbbi a település keleti, utóbbi a nyugati felét alkotja. Közigazgatásilag hozzá tartozik még Cserekert is, mely a központjától mintegy 8 kilométerre délre helyezkedik el.

A szomszédos települések: észak felől Újléta (körülbelül 9 kilométerre), északkelet felől Kokad (mintegy 6 kilométerre), dél felől Pocsaj (nagyjából 15 kilométerre), nyugat felől pedig Monostorpályi (8 kilométerre). Délkeleten a határszéle több mint 10 kilométernyi szakaszon egybeesik a magyarromán államhatárral; a legközelebbi települések abban az irányban Székelyhíd (Săcueni), Csokaly (Ciocaia) és Bihardiószeg (Diosig).

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a 47-es főút felől Sárándnál letérve a 4809-es, Debrecen központja felől (Bánk érintésével) a 4814-es, BiharkeresztesPocsaj felől a 4808-as, majd a 4807-es, Vámospércs felől pedig ugyancsak a 4807-es úton érhető el. Az északkeleti szomszédságában fekvő, kisebb, határ menti községekkel a 4806-os út köti össze.

Cserekert csak közúton érhető el, a 4807-es útból kelet felé kiágazó 48 111-es számú mellékúton.

Az országhatár a településtől kb. 5 kilométerre található, ahol közúti határátkelő működik.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik.

Vasúton jelenleg nem érhető el. A hazai vasútvonalak közül a MÁV 107-es számú, Debrecen-Létavértes közötti Debrecen–Sáránd–Létavértes-vasútvonala érintette, de a vonalon 2009. december 12-én megszűnt a forgalom. Létavértes vasútállomás a település északi részén helyezkedett el, közvetlenül a 4809-es út mellett, így a közúti elérését az az út tette lehetővé.

Története[szerkesztés]

A környék maga már a kőkorszak óta lakott.

Nagyléta[szerkesztés]

Nagylétát 1291-ben említik először. A középkorban a bolondóci várispánság, majd a gróf Cseszneky család birtoka volt. A török hódoltság idején a szolnoki szandzsákhoz tartozott. 1689-ben elnéptelenedett, de hamarosan újra benépesült. A 18.- 19. században Nagyléta egyike volt Bihar vármegye tizenhét mezővárosának. Báthory Gábortól hajdúi kiváltságokat kapott, valószínűleg 1609-ben. A trianoni békeszerződés megfosztotta a települést termőföldjei 40%-ától és elvágta a térség központjától, Nagyváradtól. 1920 és 1956 között járási székhely volt.

Létavértes légifotója

Vértes[szerkesztés]

Vértest, a másik települést már az 1333-as pápai tizedjegyzékben mint egyházas helyet tartották számon.1435-ben templomát is említik.

1436-ban Vértes az álmosdi Csire család birtoka volt.

1552-ben a Szokoly család tagjainak volt itt birtoka.

1732-ben a Nagy család, 1769-ben a Komáromy család, a későbbiekben pedig a Fekete család birtoka volt.

A 18. század második felében és a 19. század első felében több birtokosa is volt: a Frátter, Fényes, Papszász, Csanády, Dersy, Magyari, Balogh, Muraközy és Szilágyi családok.

A 20. század elején Vértes település Dersy Lászlóné, Csanádi Ferenc, Gorove János, Fráter Gyuláné, Kövesdy Imre és Nagy Móricz birtoka volt, kik szép úrilakot is építettek itt.

Vértes két temploma közül a református templom 1815-től 1861-ig épült, a görögkatolikus templom 1870-ben készült el.

A településhez tartozó Reszege dűlő helyén a hagyományok szerint egykor község állt.

Létavértes[szerkesztés]

Létavértes 1970. július 1-jén jött létre Nagyléta és Vértes községek egyesítésével. A település 1996. július 1-jén kapott városi rangot.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,1%-a magyarnak, 3,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,8% románnak mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,6%, református 42,3%, görögkatolikus 19,2%, felekezeten kívüli 11,9% (18,6% nem válaszolt).[4]

Közélete[szerkesztés]

Önkormányzata[szerkesztés]

A települési önkormányzat címe: 4281 Létavértes, Kossuth u. 4., telefonszáma: 52 / 376-101, faxszáma: 52 / 376-345. E-mailes elérhetőségei: letavertes@letavertes.hu, letavertes@yahoo.co.uk, letavertes@freemail.hu, hivatalos honlapja a www.letavertes.hu.

A településen működő nemzetiségi önkormányzatok közül a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat címe: 4281 Létavértes, Táncsics u. 19., telefonszáma: 30/743-59-76; a Román Nemzetiségi Önkormányzat (Consiliul Autoguvernării Minorităţii Române din) címe: 4281 Létavértes, Új u. 54., telefonszáma: 30/207-4270, e-mail címe: letaroman@freemail.hu.

Polgármesterei[szerkesztés]

Név Párt Terminus Megjegyzés / Források
Szatmári Sándor független 19902002 Az 1990-es választásról csak a végeredmény ismert.[5]
Az 1994. december 11-én megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így az 1314 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg.[6]
Az 1998. október 18-án megtartott választáson az 1956 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1147 szavazatot szerzett meg, amivel 58,64 %-os eredményt ért el.[7]
Kiss Tiborné független 20022006 A 2002. október 20-án megtartott választáson a 2287 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 1086 szavazatot szerzett meg, amivel 47,49 %-os eredményt ért el.[8]
Menyhárt Károly független 2006 óta A 2006. október 1-jén megtartott választáson a 2400 érvényesen leadott szavazatból, öt jelölt közül 842 szavazatot szerzett meg, amivel 35,08 %-os eredményt ért el.[9]
Menyhárt Károly Sándor A 2010. október 3-án megtartott választáson a 2309 érvényesen leadott szavazatból, öt jelölt közül 799 szavazatot szerzett meg, amivel 35,28 %-os eredményt ért el.[10]
A 2014. október 12-én megtartott választáson a 2169 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 1133 szavazatot szerzett meg, amivel 52,24 %-os eredményt ért el.[11]
Menyhárt Károly A 2019. október 13-án megtartott választáson a 2194 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1102 szavazatot szerzett meg, amivel 50,23 %-os eredményt ért el.[1]

Egyházi közigazgatás[szerkesztés]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

A Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye Berettyóújfalui Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, Hosszúpályi római katolikus plébánia fíliája.

Görögkatolikus egyház[szerkesztés]

A település görögkatolikus vallású lakosai három paróchiához tartoznak. Ezek a következők: Létavértes I., Létavértes II. és Létavértes-Vértes. Mindhárom paróchia a magyar görögkatolikus egyház Hajdúdorogi egyházmegyéjébe tartozik.

Református egyház[szerkesztés]

A településen két református anyaegyházközség is működik: a nagylétai és a vértesi. Mindkettő a Tiszántúli Református Egyházkerület Debreceni Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség. A település evangélikus vallású lakosai a Debreceni Evangélikus Egyházközséghez tartoznak.

Nevezetességei[szerkesztés]

Testvérvárosa[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Létavértes települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. április 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Comunitatea română din Ungaria (román nyelven). Ambasada României în Ungaria . (Hozzáférés: 2022. június 5.)
  4. Létavértes Helységnévtár
  5. Létavértes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Létavértes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  7. Létavértes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  8. Létavértes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  9. Létavértes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2022. április 15.)
  10. Létavértes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2022. április 15.)
  11. Létavértes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2022. április 15.)

Források[szerkesztés]

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

További információk[szerkesztés]