Létavértes
| Létavértes | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Derecskei | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Menyhárt Károly (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4281, 4283 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7109 fő (2021. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 60,96 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 116,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Létavértes
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 22′ 57″, k. h. 21° 53′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 57″, k. h. 21° 53′ 31″ | |||
Létavértes
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Létavértes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Létavértes témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Létavértes város az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar vármegye Derecskei járásában, a Derecske-Létavértesi kistérség központja. Nagyléta és Vértes községek egyesítésével jött létre 1970-ben.
Fekvése[szerkesztés]
Debrecentől 24 kilométerre, az Alföldön, a Dél-Nyírség és az Érmelléki löszös hát találkozásánál fekszik. Nagyléta és Vértes községek egyesítésével jött létre, előbbi a település keleti, utóbbi a nyugati felét alkotja. Közigazgatásilag hozzá tartozik még Cserekert is, mely a központjától mintegy 8 kilométerre délre helyezkedik el.
A szomszédos települések: észak felől Újléta (körülbelül 9 kilométerre), északkelet felől Kokad (mintegy 6 kilométerre), dél felől Pocsaj (nagyjából 15 kilométerre), nyugat felől pedig Monostorpályi (8 kilométerre). Délkeleten a határszéle több mint 10 kilométernyi szakaszon egybeesik a magyar–román államhatárral; a legközelebbi települések abban az irányban Székelyhíd (Săcueni), Csokaly (Ciocaia) és Bihardiószeg (Diosig).
Megközelítése[szerkesztés]
Közúton a 47-es főút felől Sárándnál letérve a 4809-es, Debrecen központja felől (Bánk érintésével) a 4814-es, Biharkeresztes–Pocsaj felől a 4808-as, majd a 4807-es, Vámospércs felől pedig ugyancsak a 4807-es úton érhető el. Az északkeleti szomszédságában fekvő, kisebb, határ menti községekkel a 4806-os út köti össze.
Cserekert csak közúton érhető el, a 4807-es útból kelet felé kiágazó 48 111-es számú mellékúton.
Az országhatár a településtől kb. 5 kilométerre található, ahol közúti határátkelő működik.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik.
Vasúton jelenleg nem érhető el. A hazai vasútvonalak közül a MÁV 107-es számú, Debrecen-Létavértes közötti Debrecen–Sáránd–Létavértes-vasútvonala érintette, de a vonalon 2009. december 12-én megszűnt a forgalom. Létavértes vasútállomás a település északi részén helyezkedett el, közvetlenül a 4809-es út mellett, így a közúti elérését az az út tette lehetővé.
Története[szerkesztés]
A környék maga már a kőkorszak óta lakott.
Nagyléta[szerkesztés]
Nagylétát 1291-ben említik először. A középkorban a bolondóci várispánság, majd a gróf Cseszneky család birtoka volt. A török hódoltság idején a szolnoki szandzsákhoz tartozott. 1689-ben elnéptelenedett, de hamarosan újra benépesült. A 18.- 19. században Nagyléta egyike volt Bihar vármegye tizenhét mezővárosának. Báthory Gábortól hajdúi kiváltságokat kapott, valószínűleg 1609-ben. A trianoni békeszerződés megfosztotta a települést termőföldjei 40%-ától és elvágta a térség központjától, Nagyváradtól. 1920 és 1956 között járási székhely volt.
Vértes[szerkesztés]
Vértest, a másik települést már az 1333-as pápai tizedjegyzékben mint egyházas helyet tartották számon.1435-ben templomát is említik.
1436-ban Vértes az álmosdi Csire család birtoka volt.
1552-ben a Szokoly család tagjainak volt itt birtoka.
1732-ben a Nagy család, 1769-ben a Komáromy család, a későbbiekben pedig a Fekete család birtoka volt.
A 18. század második felében és a 19. század első felében több birtokosa is volt: a Frátter, Fényes, Papszász, Csanády, Dersy, Magyari, Balogh, Muraközy és Szilágyi családok.
A 20. század elején Vértes település Dersy Lászlóné, Csanádi Ferenc, Gorove János, Fráter Gyuláné, Kövesdy Imre és Nagy Móricz birtoka volt, kik szép úrilakot is építettek itt.
Vértes két temploma közül a református templom 1815-től 1861-ig épült, a görögkatolikus templom 1870-ben készült el.
A településhez tartozó Reszege dűlő helyén a hagyományok szerint egykor község állt.
Létavértes[szerkesztés]
Létavértes 1970. július 1-jén jött létre Nagyléta és Vértes községek egyesítésével. A település 1996. július 1-jén kapott városi rangot.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,1%-a magyarnak, 3,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,8% románnak mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,6%, református 42,3%, görögkatolikus 19,2%, felekezeten kívüli 11,9% (18,6% nem válaszolt).[3]
Közélete[szerkesztés]
Önkormányzata[szerkesztés]
A települési önkormányzat címe: 4281 Létavértes, Kossuth u. 4., telefonszáma: 52 / 376-101, faxszáma: 52 / 376-345. E-mailes elérhetőségei: letavertes@letavertes.hu, letavertes@yahoo.co.uk, letavertes@freemail.hu, hivatalos honlapja a www.letavertes.hu.
A településen működő nemzetiségi önkormányzatok közül a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat címe: 4281 Létavértes, Táncsics u. 19., telefonszáma: 30/743-59-76; a Román Nemzetiségi Önkormányzat (Consiliul Autoguvernării Minorităţii Române din) címe: 4281 Létavértes, Új u. 54., telefonszáma: 30/207-4270, e-mail címe: letaroman@freemail.hu.
Polgármesterei[szerkesztés]
| Név | Párt | Terminus | Megjegyzés / Források |
|---|---|---|---|
| Szatmári Sándor | független | 1990–2002 | Az 1990-es választásról csak a végeredmény ismert.[4] |
| Az 1994. december 11-én megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így az 1314 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg.[5] | |||
| Az 1998. október 18-án megtartott választáson az 1956 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1147 szavazatot szerzett meg, amivel 58,64 %-os eredményt ért el.[6] | |||
| Kiss Tiborné | független | 2002–2006 | A 2002. október 20-án megtartott választáson a 2287 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 1086 szavazatot szerzett meg, amivel 47,49 %-os eredményt ért el.[7] |
| Menyhárt Károly | független | 2006 óta | A 2006. október 1-jén megtartott választáson a 2400 érvényesen leadott szavazatból, öt jelölt közül 842 szavazatot szerzett meg, amivel 35,08 %-os eredményt ért el.[8] |
| Menyhárt Károly Sándor | A 2010. október 3-án megtartott választáson a 2309 érvényesen leadott szavazatból, öt jelölt közül 799 szavazatot szerzett meg, amivel 35,28 %-os eredményt ért el.[9] | ||
| A 2014. október 12-én megtartott választáson a 2169 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 1133 szavazatot szerzett meg, amivel 52,24 %-os eredményt ért el.[10] | |||
| Menyhárt Károly | A 2019. október 13-án megtartott választáson a 2194 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1102 szavazatot szerzett meg, amivel 50,23 %-os eredményt ért el.[1] |
Egyházi közigazgatás[szerkesztés]
Római katolikus egyház[szerkesztés]
A Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye Berettyóújfalui Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, Hosszúpályi római katolikus plébánia fíliája.
Görögkatolikus egyház[szerkesztés]
A település görögkatolikus vallású lakosai három paróchiához tartoznak. Ezek a következők: Létavértes I., Létavértes II. és Létavértes-Vértes. Mindhárom paróchia a magyar görögkatolikus egyház Hajdúdorogi egyházmegyéjébe tartozik.
Református egyház[szerkesztés]
A településen két református anyaegyházközség is működik: a nagylétai és a vértesi. Mindkettő a Tiszántúli Református Egyházkerület Debreceni Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik.
Evangélikus egyház[szerkesztés]
Az Északi Evangélikus Egyházkerület Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség. A település evangélikus vallású lakosai a Debreceni Evangélikus Egyházközséghez tartoznak.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Nagylétai görögkatolikus (román) templom: 1803-ban épült, klasszicista stílusban. Ikonosztáza munkácsi mester alkotása.
- Nagylétai görögkatolikus (rutén) templom: 1859-ben épült.
- Nagylétai református templom: 1806–1813 között épült, késő barokk stílusban. 1886-ban a külsejét átalakították.
- Vízi vágóhíd (az országban az egyetlen, ami élővíz fölé épült, az 1900-as évek elején).
- Régi csűrök.
- Tájház: Egy 1896-ban épült pajtában rendezték be. A szőlőművelés hagyományos eszközeit mutatja be.
- Szent István-díszkút.
- Kossuth-szobor: 1998-ban készült.
- I-II. világháborús emlékmű.
- Római katolikus kápolna: 1899-ben épült (lebontották 2006-ban).
- Irinyi János mellszobra: 1982-ben készült.
- Irinyi-emlékszoba.
- Vértesi református templom: 1806–1813 között épült. 1863-ban romantikus stílusban átépítették.
- Vértesi görögkatolikus templom: 1870-ben épült. Fő nevezetessége a Tiziano Assuntájának másolatát ábrázoló oltárkép, amelyet Dozsnyai Károly készített 1840-ben.
- Helytörténeti kiállítás: Egy, a XVIII. század végén épült lakóházban rendezték be.
- Leidig-kúria vagy más néven Lédig-kúria.
- Mendel-kúria.
- Móricz-kastély.
Testvérvárosa[szerkesztés]
.svg){kind=small}
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Létavértes települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. április 15.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Létavértes Helységnévtár
- ↑ Létavértes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Létavértes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ Létavértes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Létavértes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Létavértes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2022. április 15.)
- ↑ Létavértes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2022. április 15.)
- ↑ Létavértes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2022. április 15.)
Források[szerkesztés]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
