Létavértes
| Létavértes | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Derecskei | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Menyhárt Károly Sándor[1] | ||
| Irányítószám | 4281 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7061 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 60,96 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 116,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Létavértes
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 22′ 57″, k. h. 21° 53′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 57″, k. h. 21° 53′ 31″ | |||
Létavértes
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
| |||
| Létavértes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Létavértes témájú médiaállományokat. | |||
Létavértes város az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar megye Derecskei járásában, a Derecske-Létavértesi kistérség központja. Nagyléta és Vértes községek egyesítésével jött létre 1970-ben.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Debrecentől 24 km-re, az Alföldön, a Dél-Nyírség és az Érmelléki Löszös Hát találkozásánál fekszik. Szomszédos települések: Kokad (kb. 6 km), Újléta (kb. 9 km), Pocsaj (kb. 15 km), Monostorpályi (kb. 8 km). Közigazgatásilag hozzá tartozik Cserekert is.
Megközelíthetősége[szerkesztés]
Közúton a 47-es főút felől Sárándnál letérve, illetve Debrecenből, Biharkeresztes - Pocsaj felől, Berettyóújfalu - Pocsaj felől vagy Vámospércs felől érhető el. A magyar - román országhatár kb. 5 km-re található a településtől, ahol közúti határátkelő működik.
A közúti tömegközlekedést a Hajdú Volán Zrt. autóbuszai végzik.
Vasúton jelenleg nem érhető el. A MÁV 107-es számú, Debrecen - Létavértes közötti vonalán található, de itt 2009. december 12-én megszűnt a forgalom.
Önkormányzat[szerkesztés]
- Cím: 4281 Létavértes, Kossuth u. 4.
- Tel.: 52 / 376-101
- Fax: 52 / 376-345
- E-mail: letavertes@letavertes.hu, letavertes@yahoo.co.uk, letavertes@freemail.hu
- Hivatalos honlap: www.letavertes.hu
Cigány Kisebbségi Önkormányzat[szerkesztés]
- Cím: 4281 Létavértes, Táncsics u. 19.
- Tel.: 30/743-59-76
Román Kisebbségi Önkormányzat[szerkesztés]
(Consiliul Autoguvernării Minorităţii Române din)
- Cím: 4281 Létavértes, Új u. 54.
- Tel.: 30/207-4270
- E-mail: letaroman@freemail.hu
Polgármester[szerkesztés]
- Jelenleg Menyhárt Károly, 2006 óta
- 2002 és 2006 között Kiss Tiborné
- 1990 és 2002 között Szatmári Sándor
Önkormányzati választások[szerkesztés]
1990-ben Szatmári Sándort választották polgármesterré.[3]
| Önkormányzati választási alapadatok (1994-2014)[4] | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Lakók[5] | Polgármesteri tisztség | Képviselő-testület[6] | |||
| száma | +/– | jelöltek száma |
a hivatalban lévő indult? |
testület létszáma |
jelöltek száma | |
| 1994 | 7 147 | –137 
|
1 | ✓ | 13 | 31 |
| 1998 | 7 158 | +11 
|
3 | ✓ | 13 | 42 |
| 2002 | 7 275 | +117
|
4 | ✗ | 13 | 38 |
| 2006 | 7 328 | +53
|
5 | ✓ | 13 | 46 |
| 2010 | 7 309 | –19
|
5 | ✓ | 8 | 34 |
| 2014 | 7 438 | +129
|
4 | ✓ | 8 | 24 |
| Részvétel az önkormányzati választásokon (1994-2014)[4][7] | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Választó- jogosult |
Szavazó | Érvényes szavazat |
Érvény- telen | ||
| fő | % | |||||
| 1994 | 5 265 | 1 431 | 27,2% | 1 314 | 8,2% | |
| 1998 | 5 286 | 1 985 | 37,6% | 1 956 | 1,5% | |
| 2002 | 5 324 | 2 321 | 43,6% | 2 287 | 1,5% | |
| 2006 | 5 366 | 2 437 | 45,4% | 2 400 | 1,5% | |
| 2010 | 5 458 | 2 309 | 42,3% | 2 265 | 1,9% | |
| 2014 | 5 702 | 2 206 | 38,7% | 2 169 | 1,7% | |
| Év | Megválasztott polgármester | Szavazat | Előny a 2. előtt (%p) | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| név | szervezet | db | jogosultak arányában |
szavazók arányában |
érvényes szavazatok arányában | ||
| 1994 | Szatmári Sándor | független | 1 314 | 25,0% | 91,8% | 100,0% | - |
| 1998 | Szatmári Sándor | független | 1 147 | 21,7% | 57,8% | 58,6% | 21,6 |
| 2002 | Kiss Tiborné | független | 1 086 | 20,4% | 46,8% | 47,5% | 13,8 |
| 2006 | Menyhárt Károly | független | 842 | 15,7% | 34,6% | 35,1% | 9,4 |
| 2010 | Menyhárt Károly | független | 799 | 14,6% | 34,6% | 35,3% | 7,2 |
| 2014 | Menyhárt Károly | független | 1 133 | 19,9% | 51,4% | 52,2% | 21,3 |
Története[szerkesztés]
A környék maga már a kőkorszak óta lakott.
Nagyléta[szerkesztés]
Nagylétát 1291-ben említik először. A középkorban a bolondóci várispánság, majd a gróf Cseszneky család birtoka volt. A török hódoltság idején a szolnoki szandzsákhoz tartozott. 1689-ben elnéptelenedett, de hamarosan újra benépesült. A 18.- 19. században Nagyléta egyike volt Bihar vármegye tizenhét mezővárosának. Báthory Gábortól hajdúi kiváltságokat kapott, valószínűleg 1609-ben. A trianoni békeszerződés megfosztotta a települést termőföldjei 40%-ától és elvágta a térség központjától, Nagyváradtól. 1920 és 1956 között járási székhely volt.
Vértes[szerkesztés]
Vértest, a másik települést már az 1333-as pápai tizedjegyzékben mint egyházas helyet tartották számon.1435-ben templomát is említik.
1436-ban Vértes az álmosdi Csire család birtoka volt.
1552-ben a Szokoly család tagjainak volt itt birtoka.
1732-ben a Nagy család, 1769-ben a Komáromy család, a későbbiekben pedig a Fekete család birtoka volt.
A 18. század második felében és a 19. század első felében több birtokosa is volt: a Frátter, Fényes, Papszász, Csanády, Dersy, Magyari, Balogh, Muraközy és Szilágyi családok.
A 20. század elején Vértes település Dersy Lászlóné, Csanádi Ferenc, Gorove János, Fráter Gyuláné, Kövesdy Imre és Nagy Móricz birtoka volt, kik szép úrilakot is építettek itt. Vértes két temploma közül a református templom 1815-től 1861-ig épült, a görögkatolikus templom 1870-ben készült el.
A településhez tartozó Reszege dűlő helyén a hagyományok szerint egykor község állt.
Létavértes[szerkesztés]
Létavértes 1970. július 1-jén jött létre Nagyléta és Vértes községek egyesítésével. A település 1996. július 1-jén kapott városi rangot.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a város lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[8]
Egyházi közigazgatás[szerkesztés]
Római katolikus egyház[szerkesztés]
A Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye Berettyóújfalui Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, Hosszúpályi római katolikus plébánia fíliája.
Görögkatolikus egyház[szerkesztés]
A település görögkatolikus vallású lakosai három paróchiához tartoznak. Ezek a következők: Létavértes I., Létavértes II. és Létavértes-Vértes. Mindhárom paróchia a magyar görögkatolikus egyház Hajdúdorogi egyházmegyéjébe tartozik.
Református egyház[szerkesztés]
A településen két református anyaegyházközség is működik: a nagylétai és a vértesi. Mindkettő a Tiszántúli Református Egyházkerület Debreceni Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik.
Evangélikus egyház[szerkesztés]
Az Északi Evangélikus Egyházkerület Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség. A település evangélikus vallású lakosai a Debreceni Evangélikus Egyházközséghez tartoznak.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Nagylétai görögkatolikus (román) templom: 1803-ban épült, klasszicista stílusban. Ikonosztáza munkácsi mester alkotása.
- Nagylétai görögkatolikus (rutén) templom: 1859-ben épült.
- Nagylétai református templom: 1806–1813 között épült, késő barokk stílusban. 1886-ban a külsejét átalakították.
- Vízi vágóhíd (az országban az egyetlen, ami élővíz fölé épült, az 1900-as évek elején).
- Régi csűrök.
- Tájház: Egy 1896-ban épült pajtában rendezték be. A szőlőművelés hagyományos eszközeit mutatja be.
- Szent István-díszkút.
- Kossuth-szobor: 1998-ban készült.
- I-II. világháborús emlékmű.
- Római katolikus kápolna: 1899-ben épült (lebontották 2006-ban).
- Irinyi János mellszobra: 1982-ben készült.
- Irinyi-emlékszoba.
- Vértesi református templom: 1806–1813 között épült. 1863-ban romantikus stílusban átépítették.
- Vértesi görögkatolikus templom: 1870-ben épült. Fő nevezetessége a Tiziano Assuntájának másolatát ábrázoló oltárkép, amelyet Dozsnyai Károly készített 1840-ben.
- Helytörténeti kiállítás: Egy, a XVIII. század végén épült lakóházban rendezték be.
- Leidig-kúria vagy más néven Lédig-kúria.
- Mendel-kúria.
- Móricz-kastély.
Testvérvárosa[szerkesztés]
.svg){kind=small}
Források és jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Létavértes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Korábbi önkormányzati képviselők. Létavértes. (Hozzáférés: 2018. június 9.)
- ↑ a b c Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 7.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014
- ↑ A lakók száma az egyes években: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014 – Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 7.)
- ↑ A képviselő-testület adatai az egyes években: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014 – Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 7.)
- ↑ A részvételi adatok a polgármester-választási adatokból származnak. (Némi eltérés elképzelhető a képviselő-választások adataihoz képest.) Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az "érvénytelen / hiányzó" rovat a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg. A 2006-os jegyzőkönyvek esetében a válaszójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E), az érvényesen szavazatok száma az (I) mezőben szerepel. A 2010-es jegyzőkönyvben sorrendben ugyanezek az adatok a (C), (E) és (H), a 2014-es jegyzőkönyvekben az (A), (B) és (G) mezőknek felelnek meg.
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In szerk. Borovszky Samu – Sziklay János: Magyarország vármegyéi és városai VI. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
