Ugrás a tartalomhoz

4814-es mellékút (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
4814-es mellékút
Úttípusösszekötő út
Hossza33,4 km
Ország Magyarország
TartományokHajdú-Bihar vármegye
Az út elejeDebrecen,
Az út végeÁlmosd, országhatár

A 4814-es mellékút egy bő 33 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Hajdú-Bihar vármegye területén; Debrecen központjától húzódik Létavértesen át az álmosdi határátkelőhelyig.

Nyomvonala

[szerkesztés]

A 4-es főútból ágazik ki, annak a 225+150-es kilométerszelvénye közelében; ez a Debrecen belvárosát körülölelő körgyűrű délkeleti szakaszát jelenti. Vágúhíd utca néven indul, és alig több mint 300 méter után felüljárón áthalad a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal és a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonal közös szakaszának vágányai felett. Jobbára ipari-kereskedelmi jellegű létesítmények, telephelyek közt, majd 1,7 kilométer után egy közel derékszögű irányváltással dél-délnyugati irányba kanyarodik és Diószegi út lesz a neve. Pár száz méterrel arrébb áthalad egy körforgalmon, majd visszatér a korábban követett délkeleti irányához, változatlan néven. Onnan már egyre inkább kertes, üdülőövezeti jellegű városrészek között húzódik, bő 6,5 kilométer után pedig ki is lép a lakott területek közül. A nyolcadik kilométerénél egy számozatlan önkormányzati út, a Debrecen keleti külterületeit összekötő Panoráma út keresztezi; a 9. és 11. kilométerei között a különálló Bánk városrész déli széle mellett halad el, és csak ezután, majdnem pontosan a 15. kilométerénél lép ki Debrecen határai közül.

Egy rövidke szakaszán Hosszúpályi lakatlan külterületeit is érinti, de alig 300 méter után már Monostorpályi határai között folytatódik; lakott területeket ott se nagyon érint, csak néhány tanyás jellegű lakott hely mellett vezet el. A 19. kilométerétől Létavértes külterületei közt húzódik, a település Vértes nevű részét kevéssel a 23. kilométere előtt éri el, rögtön azután, hogy (szintben, nyílt vonali szakaszon) keresztezte a Debrecen–Sáránd–Létavértes-vasútvonal nyomvonalát. Vértes házai között a Szél utca nevet viseli, így keresztezi – nagyjából 24,6 kilométer után – a 4809-es utat, amely Sárándtól Nagyléta északi széle felé húzódva, itt 19,3 kilométer megtételén van túl. 25,5 kilométer után már a 4814-es út is Nagyléta házai közé ér, ahol a Debreceni utca nevet veszi fel; a központban, 26,5 kilométer után pedig keresztezi a Vámospércs-Pocsaj közti 4807-es utat. Onnan már Kossuth utca néven halad a belterület keleti széléig, amit nagyjából 28,3 kilométer után ér el. Még a 29. kilométere előtt egy újabb elágazása következik: ott a 4806-os út torkollik bele északról; ez Vámospércstől a térség határmenti falvain, Bagaméren, Álmosdon és Kokadon át húzódik idáig.

30,3 kilométer után az út eléri Kokad déli határszélét, majd egy rövid szakaszon e község területén folytatódik, a 31+750-es kilométerszelvényétől pedig álmosdi területen folytatódik, de egyes szakaszain alig pár méterre az országhatártól. Az álmosdi határátkelőhelynél véget is ér; folytatása Románia területén a 19D útszámozást viseli, Székelyhíd (Săcueni) központjáig.

Teljes hossza, az országos közutak térképes nyilvántartását szolgáló kira.kozut.hu adatbázisa szerint 33,438 kilométer.

Története

[szerkesztés]

1988 szeptemberében kezdték el építeni a Bánk és Létavértes közötti szilárd burkolatú útszakaszt, ami 1989 decemberére készült el. A beruházás 46,5 millió forintba került. Az új úttal Debrecen és Létavértes távolsága közúton hat kilométerrel lett rövidebb.[1]

A Kartográfiai Vállalat 1990-ben megjelentetett Magyarország autóatlasza a Debrecen-Bánk közti szakaszát kiépített, pormentes útként szerepeltette, folytatását Vértesig – a fentebb írottak ellenére – még akkor is csak földútként jelölte, onnan tovább az országhatárig jobbára portalanított útként tüntette fel.

2004 júliusában átadták a Létavértes–Székelyhíd határátkelőhelyet.[2] Ezzel a két település közötti távolság kb. 100 km-rel lett rövidebb.[3]

Települések az út mentén

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. „Sóút” Debrecen-Bánk és Létavértes között. Hajdú-Bihari Napló, XLVI. évf. 291. sz. (1989. december 8.) 1. o.
  2. Röviden. Hajdú-Bihari Napló, LXI. évf. 155. sz. (2004. július 5.) 5. o.
  3. Történelmi megbékélés. Hajdú-Bihari Napló, LXI. évf. 156. sz. (2004. július 6.) 6. o.