Sáránd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sáránd
106-Sáránd1.jpg
Sáránd címere
Sáránd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Derecskei
Kistérség Derecske-Létavértesi
Jogállás község
Polgármester Szántó József
Irányítószám 4272
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség 2225 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 99,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sáránd (Magyarország)
Sáránd
Sáránd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 44″, k. h. 21° 37′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 44″, k. h. 21° 37′ 27″
Sáránd (Hajdú-Bihar megye)
Sáránd
Sáránd
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Sáránd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sáránd témájú médiaállományokat.

Sáránd község az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar megyében, a Derecskei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Sáránd Hajdú-Bihar megye középső részén fekszik. A Dél-Nyírség peremén fekszik, a Debreceni Erdőspuszták szomszédságában. A község Debrecen városkörnyéki településeinek körébe tartozik. Debrecen távolsága (13 km) meghatározta és ma is befolyásolja a település életének alakulását. A közlekedési kapcsolat jó, a kis távolság, megfelelő járatsűrűségű tömegközlekedési hálózat lehetővé tette a Debrecennel való széles körű kapcsolatot.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Közúton a Debrecen-Berettyóújfalu-Békéscsaba-Szeged közötti, 47. számú főútvonal mentén helyezkedik el, Debrecentől déli irányban 13-km-re.

A közúti tömegközlekedést a Hajdú Volán Zrt. autóbuszai végzik.

A település a MÁV 106/107-es számú, Debrecen–Nagykereki/ vasútvonalon megállóhellyel rendelkezik

Önkormányzat[szerkesztés]

  • Cím: 4272 Sáránd, Nagy u. 44.
  • Tel.: 52/374-104
  • Fax: 52/567-209
  • E-mail: sarandph@t-online.hu, sarandpolgarmester@gmail.com
  • Hivatalos honlap: www.sarand.hu
  • A településen Cigány Kisebbségi Önkormányzat működik.

Címer[szerkesztés]

A település címere az egykori hajdúvárosi múltra utal. A címerpajzsban egy támadóvívó állásban elhelyezkedő, jellegzetes hajdúsüveget viselő, kardot tartó hajdú vitéz képe látható, címersisakként pedig három pántos vitézi nyílt sisakot jelenítenek meg. A sisakdísz - a szokásostól eltérően - nem a címerképet ismétli meg, hanem a kor jellegzetes fecskefarkú hadilobogóját. A zászlórúd két oldalán egyenletesen elosztva az 1694-es évszám olvasható.

Története[szerkesztés]

A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

A település nevének első megemlítése, még Sarang formájában 1219-ből való, majd a váradi egyházmegye évkönyvei szerint a XIII. század végén a faluban már szervezett egyház és templom volt.

Első ismert birtokosa Márton úr, később Bakó, akiről sokáig Bakó-Sárángnak is nevezték a helységet.

A XVI. században magánföldesúri birtok, 1552-ben Czibak Imréé és Sárándi Mihály örököseié.

A település a hajdúkiváltságokat a XVII. század elején kapta meg (egyes források szerint 1605-ben Bocskai Istvántól), az azonban biztos, hogy az erdélyi törvénytár (Approbata Constitutiones) 1626-ban már a hajdúvárosok sorában említi. A közeli Nagyvárad török kézre kerülése után a lakosok a törököknek dézsmát és harminc magyar forint cenzust fizettek.

A török kiűzése után a település kiváltságait a bécsi udvar nem ismerte el, és a király a XVIII. század elején a falut az elmaradt nádori fizetés fejében zálogba Eszterházy Pál nádornak adományozta, s ő Sárándot a derecskei uradalmához csatolta. A lakosság azonban nem feledkezett meg városa hajdújogáról, és továbbra is használták a hajdúvárosi múltra utaló pecsétnyomót.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]

Egyházi közigazgatás[szerkesztés]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

A Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye Bihari Főesperességének Berettyóújfalui Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, a település római katolikus vallású lakosai Derecske plébániához tartoznak, mint filia.

Görög katolikus egyház[szerkesztés]

A Hajdúdorogi egyházmegye Székesegyházi Főesperességének Hajdúdorogi Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló parókiával. A település görög katolikus vallású lakosai a Debreceni Szent Anna-parókiához tartoznak, mint filia.

Református egyház[szerkesztés]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Debreceni Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjének Debreceni Evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.

Nevezetességei[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]