Újléta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Újléta
Újléta címere
Újléta címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásNyíradonyi
Jogállás község
Polgármester Szimáné Tóth Erzsébet (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4288
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség1159 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség37,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület30,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újléta (Magyarország)
Újléta
Újléta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 27′ 47″, k. h. 21° 52′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 47″, k. h. 21° 52′ 27″
Újléta (Hajdú-Bihar megye)
Újléta
Újléta
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Újléta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újléta témájú médiaállományokat.

Újléta község Hajdú-Bihar megyében, a Nyíradonyi járásban. Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegyéhez tartozott.

Fekvése[szerkesztés]

Az Észak-Alföld keleti részén fekszik, a megye székhelyétől, Debrecentől légvonalban 19 kilométerre keletre.

A szomszédos települések: észak felől Vámospércs, kelet felől Bagamér, délkelet felől Álmosd és Kokad, dél felől Létavértes, délnyugat felől Monostorpályi, nyugat-északnyugat felől pedig Debrecen.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, a 48-as főút vámospércsi szakaszától Létavértesen át Pocsajig húzódó 4807-es úton. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Debrecen–Nyírábrány-vasútvonal Vámospércs vasútállomása kínálja, pár kilométerre északra.

Története[szerkesztés]

Első okleveles említése IV. Béla királyunktól származik, a tatárjárás idejéről. (Ujleauta) A lakosság akkor még elenyésző volt, de kedvező fekvése miatt a tatárveszedelem múlásával itt próbált meg új települést létrehozni, többek között kunokat és jászokat is hívott ide. A települést sorra érték a nagyobbnál nagyobb csapások, Abd el Rahin Hanan török szpáhi szinte az egész települést kiirtotta, ráadásul a Habsburg és Török Birodalom közötti államrész révén állandó csaták terephelye volt. A faluban értékes leletekre lehet bukkanni a tatárjárás és a Habsburg-török harcok idejéről.

1863-ban alapították a mai falut.

A második világháborúra, boldogfai Farkas Endréné Lenz Klára Mária Hermina úrnő, kocsordosi földbirtokos asszony, Újléta legjelentősebb 459 kataszteri holdas földnek és szőlőnek valamint borospincének a tulajdonosa volt. A kommunizmus bejövetelekor tulajdonaitól örökre megfosztották, és kárpótlást nem kapott ezekért 1990 után.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Szabó Sándor SZDSZ[3]
1994–1998 SZDSZ[4]
1998–2002 SZDSZ[5]
2002–2006 SZDSZ[6]
2006–2010 SZDSZ[7]
2010–2014 független[8]
2014–2019 Szimáné Tóth Erzsébet Fidesz-KDNP[9]
2019-től Fidesz-KDNP[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 17,6% cigánynak, 0,5% románnak mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,8%, református 58,1%, görögkatolikus 3,5%, felekezeten kívüli 19,4% (11% nem válaszolt).[11]

Címerleírás[szerkesztés]

Pajzs alakú, alsó részén zöld felső részén kék mező, álló férfi alak, jobb kezében ásó, felemelt bal kezében 1 szál búzakalász látható, a férfi alak mellett három ágú farönk van, a belőle kinövő új hajtással, a férfi alak fején kócsagtollas föveg van.

Nevezetességei[szerkesztés]

Református templom

"A falut 1863-ben alapították református vallású, Balmazújvárosról származó magyar telepesek,akik a kezdetekben a Kálló folyócska partján tartottak istentiszteletet. Itt korán megszületett az az elhatározás, hogy templomot építsenek Isten dicsőségére. Ennek előkészítése több mint két évtizedig tartott. Balogh Péter tiszántúli püspök engedélyével e célból országos gyűjtést tartottak. Az újlétai presbiterek áldozatos módon településről településre mentek gyűjteni az adományokat. Még Jókai Mór is támogatta a Kapusi János és Katona Mihály által tervezett templom felépítését, amely végül 1892 őszére készült el. A 9,5×20 méteres templomtérben öt padcsoportban a fakarzattal együtt 480 ülőhely található.

A templomot Kapusi János és Katona Mihály Érmihályfalvai építőmesterek tervezték. Az alapkövet 1891. szeptember 1-én helyezték el, a torony alatti fundamentumban. A templomot Szőllősi János építész építette a tornyával együtt. A felszentelés 1892. november 26-án volt, ekkor megtarthatták az első istentiszteletet. A templom észak-déli tengelyű, a torony, a pilaszterek részekre tagolják. A karzaton elhelyezett orgonát Angster József építette be 1907-ben. A 26 méter magas, órapárkányos torony több részre tagolódik. A toronyban két harang lakik, mind a kettőt Walser Ferenc öntötte: a 350 kg-osat 1905-ben, a 250 kg-osat 1892-ben Budapesten. A nagyobb harangon ez a felírat található: “Készítették Isten dicsőségére Újlétai református egyház hívei által. Uram, Te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre”.

A kis harang felirata: “Öntette tekintetes Fényes Sámuel. Készítette Walser Ferencz Pesten”. A harang másik oldalán a magyar címer van ábrázolva. Az épület helyi műemlék védelem alatt áll.

A református gyülekezet lelkipásztora 2019. augusztus 1-től Keresztyén Károly."

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Újléta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Újléta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Újléta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  5. Újléta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  6. Újléta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  7. Újléta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  8. Újléta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  9. Újléta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]
  11. Újléta Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]