Szpáhi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Melchior Lorch (1646) fametszete, eredeti nyomat 1576-ből. (Bibliothèque Nationale, Paris)

A szpáhi vagy régibb kifejezéssel szpahoglán különleges lovaskatona volt az Oszmán Birodalom hadseregében. Az Oszmán-török spâhî szó a perzsa „hadsereg” jelentésű sepâh szóból ered. Az Oszmán-török hadszervezetben és társadalomban a szpáhi kifejezést kétféle értelemben is használták: egyrészt a lovasság különleges előjogokat élvező elitalakulatának tagjaira, másrészt az adománybirtokkal rendelkező hűbéres lovaskatonákra.

Reguláris zsoldos lovasság[szerkesztés]

A szpáhi hadosztályt I. Murád szultán idején szervezték meg. A reguláris zsoldos lovasság kivételezett alakulata volt, magas zsolddal, az átlagnál jobb felszereléssel és fegyverzettel. Egy aga irányította őket.

Adománybirtokos[szerkesztés]

Tímár- vagy ziámetbirtokkal javadalmazott hűbéres lovas. Az egész birodalom területén szétszórva éltek birtokaikon és bármikor hadra foghatók voltak, hogy szolgáikkal és általuk kiállított jól felszerelt lovasokkal (dsebelikkel) hadba vonuljanak. Amikor egy szandzsákban mozgósították őket, akkor minden tizedik szpáhi otthon maradhatott, hogy vigyázzon mindannyiuk rájáira (adóköteles alattvaló).

40 fős szakaszukat az aszker szürüdzsü vagy kirk aga, az ezekből álló századukat a cseri basi irányította, melyek végül ezredekbe szerveződtek. Fegyverzetük: sisak, vékony páncéling, handzsár, rövid kard (szcimitár), dobótőr, könnyű lándzsa, íj, kerek fapajzs. Utóbb néhányuk használt lőfegyvert is.

Később a francia idegenlégió észak-afrikai lovasait is szpáhiknak nevezték.

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Sipahis
A Wikimédia Commons tartalmaz Szpáhi témájú médiaállományokat.