Janicsár aga
A janicsár aga (törökül jenicseri agaszi) katonai rang az Oszmán Birodalomban, a janicsárok főparancsnokát, továbbá janicsárok tartományi egységeinek parancsnokait illette meg.[1]
Kinevezésük, feladatkörük
[szerkesztés]A janicsárok agáját – csakúgy, mint a birodalom összes fontos tisztségviselőjét – az oszmán szultán választotta ki, de nem feltétlenül a janicsárok közül.[1] A seregtest gyakran bizonytalan hűségének biztosítása érdekében II. Bajazid oszmán szultán (uralkodott 1481 és 1512 között) felhagyott a janicsárok soraiból kiemelkedő parancsnokok kinevezésével erre a posztra, ehelyett saját háztartásának egy tagját jelölte a janicsárok agájának.[2] Ők általában, a janicsárokhoz hasonlóan, szintén a devsirme rendszeren keresztül kerültek a szultáni szerájba, de aztán a palotai iskolában tanultak, majd a belső, privát palotaszolgálatban bizonyították képességeiket, mielőtt a palota külső szolgálatában magas rangú posztokra nevezték ki őket.[3]
A janicsárok a nyugati általános felfogástól eltérően nem alkottak monolitikus és mereven szervezett egységet. Az egyes janicsárok lojalitásának fő központja saját ezredük (orta) volt.[4] Az első számú parancsnok kivételével az egyes orták összes tisztjét kizárólag ugyanazon ezred tagjai közül választották ki rangidősség vagy érdem alapján.[5] Így a janicsár agák befolyása az egyes ezredeken belül korlátozott maradt.[4] Ezenkívül a janicsár agának hivatásos katonai törzse, vezérkara nem volt, csak néhány civil tisztviselő segítette munkáját. Amikor a hadtest létszáma a 16. és 17. század folyamán 15 000 fő fölé emelkedett, ez már súlyos gondot jelentett.[6] Az agák, az Oszmán Birodalom többi magas rangú tisztségviselőjéhez hasonlóan, általában csak rövid időt töltöttek posztjukon, horizontális mobilitás keretében rotálta őket a szultán, hogy ne építhessenek ki személyes hatalmi bázist. Ez is gyengítette irányító tevékenységük hatékonyságát.[4]
A janicsár aga az oszmán kormányzat a Porta magas rangú tagja volt, a szultán egyik közeli tanácsadója.[7] Nem volt az államtanács, a díván tagja, de rendkívüli üléseken részt vehetett, a többi katonai vezetőhöz hasonlóan.[8] Hivatala az úgynevezett Aga kapuja (ağa kapısı) épületében volt a kormányzati negyed központjában, a Szulejmán-mecset tőszomszédságában, kilátással az Aranyszarv-öbölre.[7] Saját tanácskozó testületet, dívánt tartott, de köteles volt tájékoztatni a nagyvezírt, mielőtt petíciót intézett a szultánhoz.[9] A janicsár aga ezen kívül részt vett a nagyvezír divánjában is.
A nagyvezírrel együtt volt felelős a közrend fenntartásáért a fővárosban.[7] Fontos ceremoniális, protokoll-feladatai is voltak. Elkísérte a szultánt a mecsetbe a pénteki imára.[10] A hadjáratokban a janicsár aga előtt fehér lófarkas zászlót vittek.[1]
A 16. században a janicsár aga egyike volt a szultánhoz közelálló tizenöt úgynevezett kengyel-agának, akik számára várható volt a tartományi kormányzói kinevezés.[11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Huart 1987, 573. o.
- ↑ Uyar & Erickson 2009, 38. o.
- ↑ İnalcık 2000, 77–82. o.
- ↑ a b c Murphey 2002, 325. o.
- ↑ Uyar & Erickson 2009, 38, 44–45. o.
- ↑ Uyar & Erickson 2009, 40. o.
- ↑ a b c Murphey 2002, 324. o.
- ↑ İnalcık 2000, 94. o.
- ↑ İnalcık 2000, 96. o.
- ↑ Murphey 2002, 327. o.
- ↑ Imber 2002, 191. o.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Agha of the Janissaries című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Janicsár. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
