Oszmán-török nyelv
| Oszmán-török لسان عثمانی lisân-ı Osmânî | |
| Kiejtés | liszánı oszmání |
| Beszélik | Oszmán Birodalom, Törökország (1928-ig) |
| Nyelvcsalád | altaji nyelvcsalád török nyelvek oguz nyelvek oszmán-török nyelv[1] |
| Írásrendszer | módosult arab |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-2 | ota |
| ISO 639-3 | ota |
 | |
| Az Oszmán Birodalom a 17. században | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz لسان عثمانی lisân-ı Osmânî témájú médiaállományokat. | |
Az oszmán-török nyelv ( لسان عثمانی lisân-ı Osmânî, törökül: Osmanlıca vagy Osmanlı Türkçesi, magyarul helyenként oszmanli nyelv) a török nyelv egy változata, melyet az Oszmán Birodalomban használtak adminisztratív, illetve irodalmi nyelvként. Perzsa közvetítéssel arab és perzsa szavakat és nyelvtani elemeket tartalmazott. Ez a keverék meglehetős nehézséget okozott mind a kiejtés, mind az írás terén, mivel a három nyelv különböző nyelvcsaládokba tartozik, a török az altaji, a perzsa az indoeurópai, az arab pedig az afroázsiai nyelvcsaládba, ennek megfelelően pedig az oszmán-török esetében alkalmazott arab írás nem volt képes például a török nyelv egyes hangjainak leképezésére.[2] Mivel az ország lakosságának nagy része írástudatlan volt, az oszmán-törököt csak a felsőbb rétegek és az adminisztratív funkciót betöltő hivatalnokok ismerték, a beszélt nyelv a török maradt.
Írásrendszer
[szerkesztés]Az oszmán-török nyelv a perzsa-arab írásrendszer egy változatát használta, egészen 1928-ig.[3]
Ábécé
[szerkesztés]| Magában | Szóvégi | Közbenső | Szókezdő | Név | Modern török | IPA |
|---|---|---|---|---|---|---|
| ﺍ | ﺎ | — | elif | a, e | [a], [e] | |
| ﺀ | — | hemze | ||||
| ﺏ | ﺐ | ﺒ | ﺑ | be | b | [b] |
| ﭖ | ﭗ | ﭙ | ﭘ | pe | p | [p] |
| ﺕ | ﺖ | ﺘ | ﺗ | te | t | [t] |
| ﺙ | ﺚ | ﺜ | ﺛ | se | s | [s] |
| ﺝ | ﺞ | ﺠ | ﺟ | cim | c | [d͡ʒ] |
| ﭺ | ﭻ | ﭽ | ﭼ | çim | ç | [tʃ] |
| ﺡ | ﺢ | ﺤ | ﺣ | ha | h | [ħ] |
| ﺥ | ﺦ | ﺨ | ﺧ | hı | h | [x] |
| ﺩ | ﺪ | — | dal | d | [d] | |
| ﺫ | ﺬ | — | zel | z | [z] | |
| ﺭ | ﺮ | — | re | r | [r] | |
| ﺯ | ﺰ | — | ze | z | [z] | |
| ﮊ | ﮋ | — | je | j | [ʒ] | |
| ﺱ | ﺲ | ﺴ | ﺳ | sin | s | [s] |
| ﺵ | ﺶ | ﺸ | ﺷ | şın | ş | [ʃ] |
| ﺹ | ﺺ | ﺼ | ﺻ | sad | s | [s] |
| ﺽ | ﺾ | ﻀ | ﺿ | dad | d, z | [d] |
| ﻁ | ﻂ | ﻄ | ﻃ | tı | t | [t] |
| ﻅ | ﻆ | ﻈ | ﻇ | zı | z | [z] |
| ﻉ | ﻊ | ﻌ | ﻋ | ayn | ', h (vagy nem ejtik) | [ʕ] |
| ﻍ | ﻎ | ﻐ | ﻏ | gayn | g, ğ | [ʁ] |
| ﻑ | ﻒ | ﻔ | ﻓ | fe | f | [f] |
| ﻕ | ﻖ | ﻘ | ﻗ | kaf | k | [q] |
| ﻙ | ﻚ | ﻜ | ﻛ | kef | k, g, ğ, n | [k] |
| ﮒ | ﮓ | ﮕ | ﮔ | gef¹ | g, ğ | [g] |
| ﯓ | ﯔ | ﯖ | ﯕ | nef, sağır kef | n | [ñ] |
| ﻝ | ﻞ | ﻠ | ﻟ | lam | l | [l] |
| ﻡ | ﻢ | ﻤ | ﻣ | mim | m | [m] |
| ﻥ | ﻦ | ﻨ | ﻧ | nun | n | [n] |
| ﻭ | ﻮ | — | vav | v, o, ö, u, ü | [v], [o], [œ], [u], [y] | |
| ﻩ | ﻪ | ﻬ | ﻫ | he | h, e, a | [h], [æ] |
| ﻯ | ﻰ | ﻴ | ﻳ | ye | y, ı, i | [j], [i] |
Számok
[szerkesztés]Az oszmán-török nyelvben a kelet-arab számokat használták.[3]
| Szám | Arab szám | Modern török megfelelője |
|---|---|---|
| ٠ | 0 | sıfır |
| ۱ | 1 | bir |
| ۲ | 2 | iki |
| ٣ | 3 | üç |
| ٤ | 4 | dört |
| ٥ | 5 | beş |
| ٦ | 6 | altı |
| ٧ | 7 | yedi |
| ٨ | 8 | sekiz |
| ٩ | 9 | dokuz |
| ۱٠ | 10 | on |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Mivel az oszmán-török csak adminisztratív nyelv volt, így a besorolás az alapját képező török nyelv alapján történt
- ↑ Chapin Metz, Helen (szerk.): Turkey - Language Reform: From Ottoman to Turkish (angol nyelven). Turkey: A Country Study. GPO for the Library of Congress, Washington, 1995. (Hozzáférés: 2009. május 9.)
- ↑ a b Omniglot
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ottoman Turkish című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
