Ugrás a tartalomhoz

Oszmán-török nyelv

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oszmán-török
لسان عثمانی
lisân-ı Osmânî
Kiejtésliszánı oszmání
BeszélikOszmán Birodalom, Törökország (1928-ig)
Nyelvcsaládaltaji nyelvcsalád
   török nyelvek
    oguz nyelvek
     oszmán-török nyelv[1]
Írásrendszermódosult arab
Nyelvkódok
ISO 639-2ota
ISO 639-3ota
Az Oszmán Birodalom a 17. században
Az Oszmán Birodalom a 17. században
A Wikimédia Commons tartalmaz لسان عثمانی
lisân-ı Osmânî
témájú médiaállományokat.

Az oszmán-török nyelv ( لسان عثمانی lisân-ı Osmânî, törökül: Osmanlıca vagy Osmanlı Türkçesi, magyarul helyenként oszmanli nyelv) a török nyelv egy változata, melyet az Oszmán Birodalomban használtak adminisztratív, illetve irodalmi nyelvként. Perzsa közvetítéssel arab és perzsa szavakat és nyelvtani elemeket tartalmazott. Ez a keverék meglehetős nehézséget okozott mind a kiejtés, mind az írás terén, mivel a három nyelv különböző nyelvcsaládokba tartozik, a török az altaji, a perzsa az indoeurópai, az arab pedig az afroázsiai nyelvcsaládba, ennek megfelelően pedig az oszmán-török esetében alkalmazott arab írás nem volt képes például a török nyelv egyes hangjainak leképezésére.[2] Mivel az ország lakosságának nagy része írástudatlan volt, az oszmán-törököt csak a felsőbb rétegek és az adminisztratív funkciót betöltő hivatalnokok ismerték, a beszélt nyelv a török maradt.

Az oszmán-török nyelv a perzsa-arab írásrendszer egy változatát használta, egészen 1928-ig.[3]

Magában Szóvégi Közbenső Szókezdő Név Modern török IPA
ﺍﺎ— elifa, e[a], [e]
ﺀ— hemze
ﺏﺐﺒﺑ beb[b]
ﭖﭗﭙﭘ pep[p]
ﺕﺖﺘﺗ tet[t]
ﺙﺚﺜﺛ ses[s]
ﺝﺞﺠﺟ cimc[d͡ʒ]
ﭺﭻﭽﭼ çimç[tʃ]
ﺡﺢﺤﺣ hah[ħ]
ﺥﺦﺨﺧ hıh[x]
ﺩﺪ— dald[d]
ﺫﺬ— zelz[z]
ﺭﺮ— rer[r]
ﺯﺰ— zez[z]
ﮊﮋ— jej[ʒ]
ﺱﺲﺴﺳ sins[s]
ﺵﺶﺸﺷ şınş[ʃ]
ﺹﺺﺼﺻ sads[s]
ﺽﺾﻀﺿ dadd, z[d]
ﻁﻂﻄﻃ tıt[t]
ﻅﻆﻈﻇ zız[z]
ﻉﻊﻌﻋ ayn', h (vagy nem ejtik)[ʕ]
ﻍﻎﻐﻏ gayng, ğ[ʁ]
ﻑﻒﻔﻓ fef[f]
ﻕﻖﻘﻗ kafk[q]
ﻙﻚﻜﻛ kefk, g, ğ, n[k]
ﮒﮓﮕﮔ gef¹ g, ğ[g]
ﯓﯔﯖﯕ nef, sağır kefn[ñ]
ﻝﻞﻠﻟ laml[l]
ﻡﻢﻤﻣ mimm[m]
ﻥﻦﻨﻧ nunn[n]
ﻭﻮ— vavv, o, ö, u, ü[v], [o], [œ], [u], [y]
ﻩﻪﻬﻫ heh, e, a[h], [æ]
ﻯﻰﻴﻳ yey, ı, i[j], [i]


Az oszmán-török nyelvben a kelet-arab számokat használták.[3]

SzámArab számModern török megfelelője
٠0sıfır
۱1bir
۲2iki
٣3üç
٤4dört
٥5beş
٦6altı
٧7yedi
٨8sekiz
٩9dokuz
۱٠10on
  1. ↑ Mivel az oszmán-török csak adminisztratív nyelv volt, így a besorolás az alapját képező török nyelv alapján történt
  2. ↑ Chapin Metz, Helen (szerk.) (1995). "Turkey - Language Reform: From Ottoman to Turkish". Turkey: A Country Study (angol nyelven). GPO for the Library of Congress, Washington. Hozzáférés: 2009. május 9.
  3. 1 2 Omniglot
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ottoman Turkish című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]