Hajdúhadház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hajdúhadház
Hajdúhadház1.jpg
Hajdúhadház címere
Hajdúhadház címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Hajdúhadházi
Jogállás város
Polgármester Csáfordi Dénes (Fidesz)[1]
Irányítószám 4242
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség 12 724 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 145,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 151 m
Terület 87,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hajdúhadház (Magyarország)
Hajdúhadház
Hajdúhadház
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′, k. h. 21° 40′Koordináták: é. sz. 47° 41′, k. h. 21° 40′
Hajdúhadház (Hajdú-Bihar megye)
Hajdúhadház
Hajdúhadház
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Hajdúhadház weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúhadház témájú médiaállományokat.

Hajdúhadház város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúhadházi járás központja.

Fekvése[szerkesztés]

Debrecen felől a 4-es úton, illetve a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon közelíthető meg.

Hajdúhadház1.jpg

Története[szerkesztés]

Az ásatások tanúsága szerint a rézkor óta lakott. Népvándorláskori szarmata leletek is előkerültek. A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. A honfoglalás idején a kabar törzsek telepedtek meg itt. A települést először 1312-ben említik. A területen kialakult falvak a török megszállás alatt kihaltak.

Bocskai István 1605. december 12-i kiváltságlevele értelmében az őt támogató hajdúk letelepedhettek Hadházon. Az ekkor kapott szabadságjogaikat sikerült is megtartaniuk a következő századokban. 1876-ban Hajdúhadház már rendezett tanácsú város, ekkor lett Hajdú vármegye része. 1891-ben feladta városi rangját, nagyközség lett, 1924 és 1934 között ismét város, majd ismét község.

A rendszerváltás előtt a várostól keletre egy nagy sík területen helyezkedett el az egykori szovjet katonai bázis.

Hajdúhadház és Téglás egyesülése és szétválása[szerkesztés]

Hajdúhadház 1984. január elsején egyesült Téglással Hadháztéglás néven. A két település lakói se az egyesítést, se az elnevezést nem tudták megszokni. Hadházon mozgalom indult a hajdú név visszaszerzéséért, aminek eredményeként 1987. január 1-jétől a település nevét Hajdúhadháztéglásra változtatták. A közel húszezres lakosságú település 1989. március elsejével ezen a néven városi címet is kapott.

A téglásiak azonban 1990-ben kezdeményezték az önálló várossá válásukat, így 1991. május 1-jével a két település ismét önálló lett, és mindkettő városi címet kapott, így 1991. augusztus 6-án ismét városavató ünnepség volt Hajdúhadházon.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3] Itt él Hajdú-Bihar megye legnagyobb roma közössége.

Lakosságszáma[szerkesztés]

A Magyarországra általánosan jellemző hosszú évekig tartó növekedés, majd napjainkra csökkenés figyelhető meg a lakosságszámokon:

  • 1900-ban 8 395 fő
  • 1910-ben 9 821 fő
  • 1920-ban 10 480 fő
  • 1930-ban 11 608 fő
  • 1949-ben 13 026 fő
  • 1993-ban 13 287 fő
  • 2001-ben 12 713 fő

A város épületei[szerkesztés]

  • Városháza: Eredetileg szállodának szánták, a mai városháza épületét. 1912-ben épült és Bocskai szálló volt a neve. Kezdetben az elegáns épület korszerű berendezésével ígéretes vendéglátóhelynek látszott. Éttermében minden este cigányzene szólt. gyönyörű dísztermében nagy vacsorákat, fergeteges bálokat rendeztek. A földszinti részén az utcára nyíló elegáns, nagy kirakatos üzletek kínáltak portékáikat. Ám a szálloda bérlői a vendéglátást nem tudták megfizethetővé tenni a nagyközönség számára, ezért 1915-ben az épület belső vendéglátó-és szállodai részét kereskedelmi célokra bérbe adta az elöljáróság. Többek között hentesüzletet, szabóságot, vaskereskedést nyitottak az épületben. 19651973-ig a tanácsháza emeletén könyvtár is működött. Ez a kezdeményezés sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az üzletek fokozatosan szűntek meg. A tanács határozata értelmében a szálloda épületébe az akkori városházáról hivatalokat költöztettek. Így vette át a városháza szerepet. A tanácsházát sokszor felújították. A felújítások során az épület fokozatosan elvesztette a jellegzetes díszítéseit. 1998-ra a modernizálás jegyében új tetőt és nyílászárókat kapott. Új jellegzetessége lett, ma az élénk színeivel hívja fel magára a figyelmet. A Városháza belseje is teljesen megújult. Mai igényekhez igazodó helyiségeket, modern technikával felszerelt irodákat alakítottak ki. Egyedül a folyosói lépcsőház és a díszterem emlékeztetnek az régebbi időkre. Ma a tükrös díszteremben ülésezik az önkormányzati testület, illetve itt tartják a város reprezentatív ünnepségeit.
  • Református Templom: A főteret az impozáns megjelenésű neoromán stílusú református templom uralja. Skalnitzky Antal tervei szerint, 1872-ben építették. Eredetileg a hadháziak egytornyú templomot terveztek. Ennek 1847-ben el is készült az alapja, de a szabadságharc bukása miatt a további építése abbamaradt. A reformátusok csak a kiegyezés után gondolhattak az elkezdett templom építésének folytatására. Az időközben összegyűlt pénz már egy igényesebb kéttornyú templom építésének lehetőségét vetette fel. 1868-ban Skalnitzky és Koch műegyetemi építészek új, kéttornyú templom terveit készítették el. Az első istentiszteletet 1872. január elsején tartották az új templomban. A templom három harangját Hilzer Ignác bécsújhelyi mester öntötte. Harminc regiszteres orgonáját pedig Kiszel István debreceni orgonaépítő készítette. Az első világháború időszakában elvitték és ágyúnak beöntötték a két legnagyobb harangot. 1922-ben a háború során elvitt harangokat adományokból sikerült újakkal pótolni. A második világháborúban a templom északi tornyát gyújtógránát találta el. Lángba borult a torony tetőszerkezete Egy nap alatt az egész templom teljes berendezésével együtt a tűz martaléka lett. 1948-ban Molnár Zoltán lelkipásztor az állam és a református gyülekezetek anyagi segítségét kérte a templom újjáépítéséhez. A tető elkészítéséhez éppen hozzá tudtak fogni, mert a pénz nem volt elegendő. A toronysisak magassága nyolc méterrel csökkent. A hatvanas évekig a templom teljes külső felújításával anyagiak hiányában várni kellett. Ekkor sárga színűre festették. A következő felújításkor, 1986-ban a templom külső falait fehérre, a toronysisakot pedig előbb szürkére, majd sötétbarnára festették. A templom 1982-ben egy három manuálos, harmincöt regiszteres orgonával gazdagodott. A templom fennállásának 130. évfordulójára megújult a templom belseje is. A templom mai színe sárga, szürke toronysisakkal.
  • Csokonai Művelődési Ház: Egykor a Gazdasági Bank épülete volt. A városházával egy időben, 1912-ben építették. A háború után a bank egy ideig begyűjtőhely, raktár volt, majd az ötvenes évek elején közcélra kezdték használni. Legelőször az egykori irodában népkönyvtárat rendeztek be. 1954-ben hozzákezdtek a nagyterem átalakításához. A pénztárteremből színházterem lett. A Kultúrotthont 1955 februárjában nyitották meg hivatalosan a nagyközönség számára. A Csokonai Művelődési Ház sok színvonalas ismeretterjesztő és művészeti előadásnak, önképző körnek, kiállításnak, politikai rendezvénynek adott helyet.
  • Rendőrkapitányság: A rendőrkapitányság épülete régen pártház volt. A rendszerváltás után a pártbizottság épületébe a rendőrkapitányság költözött. A pártépület erre a célokra szűknek, és funkciójában alkalmatlannak bizonyult. 2003-ban a kapitányság épületét egy új épületszárnnyal bővítették ki. A Bocskai tár egy szép épületegyüttessel lett gazdagabb.
  • Egykori Hajdúsági Áruház: A rendőrkapitányság északi szomszédja. Az áruház a hatvanas évek végén az egykori piactér közepére épült. Az áruház földszintjén háztartási műszaki cikkeket, ajándékokat és papírféleségeket árultak. Az emeleten cipő, textil-és lakástextil osztály volt.
  • Hunyadi utcai üzletház: 1905-ben bank volt. A pénzintézet meggyengült, ezért el kellett adni. Az 1917-ben megalakult Hangya Szövetkezet a takarék épületét megvásárolta, és boltot alakított ki benne. A banképület eredeti homlokzatát az átalakítás során teljesen eltüntették. A sarkát levágták, az ablakok helyére kirakatok kerültek. A Nagyhangyában fűszert és vegyes áruféleséget árultak. A szomszédos épületben volt a Hangya Vendéglő. A háború után jelentősen megváltozott a Hangya. Boltjai Földműves Szövetkezet tulajdonába kerültek. Az épületen még egy ideig fennmaradt a Hangya felirat. A boltok profilja állandóan változott. Hentesüzletből leértékelt áruk boltja, a vendéglőből kocsma lett. Az épület Földi János utcai oldalán háztartási bolt lett. A boltot megnövelték majd önkiszolgáló bolttá alakították. A hadháziak „Önki”-nek hívták. Ma az épület magántulajdonban van, üzlethelyiségeit kereskedők és szolgáltatók bérlik.
  • Földi János Könyvtár, Emlékház, Hajdúhadházi Galéria: Földi János 1791-ben költözött Hajdúhadházra, mert a Hajdúkerület orvosának választották. Földi János halála után a lakóházát a község elöljárósága átengedte a Veszprémy családnak postaház céljára. Az egykori lakóház tetejét egy nagy hóesés összeroppantotta. Helyére 1941-ben új emlékház épült. Az emlékházat a hetvenes években kiállítás céljára felújították. A kilencvenes évek végére az emlékház nagyon rossz állapotban volt. A város önkormányzata 2002-ben leromboltatta. Ma már az új Földi János Emlékház, a könyvtár és kiállító terem épülete áll a helyén. Eredetileg nem könyvtárnak csak múzeumnak és galériának szánták.
  • Vadas Csárda: Egykor a település utolsó épülete volt a Vadas Csárda. Az épületet valamikor az 1700-as évek közepén építhették. Szemben az út túlsó oldalán volt a csárda állása. (ez egy nagy terület lehetett, ahol az utazók etették és pihentették jószágaikat). A város egykori csárdái közül a Vadas az egyedüli, amelyik vendéglátóhely maradt.
  • Égerházi Imre Alkotóház: A festő életében az alkotóház minden érdeklődő előtt nyitva állt. Égerházi Imre munkásságát több kitüntetéssel ismerte el a szülővárosa, majd a művészt díszpolgárává fogadta.
  • dr. Földi János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény: A felső épületét 1896-ban, az alsót pedig 1897-ben a református egyház elemi iskolának építette. A felső épület volt a fiúiskola, az alsó épület pedig a lányiskola. Az alsó épületben, az 1925-26-os tanévben délutáni órákkal kezdte meg működését a polgári iskola. A polgári iskolának cserkészcsapata is volt. A hetvenes években a gyerekek száma megnövekedett, az iskola férőhelye pedig kevésnek bizonyult. A Jókai utcai frontra új, egyemeletes iskolaszárnyat, hozzá tornatermet, konyhát és éttermet építettek. Ebben az évben az iskolaépületet felújították és ezzel együtt az épület egy új szint ráépítésével bővült.1991-ben a felújítási munkálatok alatt a betonbontó légkalapács megrezegtette az épületet és váratlanul a födémszerkezet megrogyott. Az iskola épületet le kellett bontani. Helyére 1992-ben új, nyolc tantermes iskola és tornaterem épült. 1994. szeptember elsején kezdte meg működését a város első gimnáziuma és szakközépiskolája. A középiskola 1996-ban új helyre költözött. A Földi János Általános Iskola pedig birtokba vehette a korszerű épületet.
  • Szilágyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola: Valamikor a Bocskai téren a zsidóknak mikvéjük (rituális fürdőjük) volt. Erre a helyre építették az iskolát. 1996 szeptemberében adták át az iskolát.

Szobrok[szerkesztés]

  • Bocskai mellszobra
  • 1956-os emlékmű
  • Világháborús szobor
  • Testvérvárosi kapcsolat emlékoszlop
  • Múzsaszobor

Nevezetességei[szerkesztés]

Testvérvárosa[szerkesztés]

1996 áprilisában a lublini vajdaság képviselői jártak Hajdú-Bihar megyében. Ekkor látogatott Łęczna város alpolgármestere Hajdúhadházra. Megtetszett neki a város, és viszontlátogatásra hívta a város vezetőségét. Júniusban már a testvérvárosi kapcsolat felvételének szándékával látogattak Łęcznára. A hajdúhadházi testvérvárosi kezdeményezést az ottani közgyűlés elfogadta. A következő évtől a két város fiataljai között rendszeres cseretáborozások indultak.

Források[szerkesztés]

  1. Hajdúhadház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Hadházy Jenő: Hajdúhadház egykor és ma (Kiadja: a hajdúhadházi Önkormányzati Hivatal egyetértésével az Élmény '94. Bt., Hajdúhadház/ készült a Start Vállalat Nyírségi Nyomda üzemében 2005-ben)

További információk[szerkesztés]