Ugrás a tartalomhoz

Ér (folyó)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ér
A befagyott Ér télen Cserekert mellett
A befagyott Ér télen Cserekert mellett
Közigazgatás
Országok Románia,
 Magyarország
Romániai megyékSzatmár és Bihar megye
Magyarországi vármegyékHajdú-Bihar vármegye
Földrajzi adatok
Hossz118 km
ForrásÉrmelléki-hegyek
é. sz. 47° 27′ 07″, k. h. 22° 43′ 05″47.451944°N 22.718056°E
TorkolatBerettyó (Pocsajnál) → Sebes-KörösHármas-KörösTiszaDunaFekete-tenger
é. sz. 47° 16′ 41″, k. h. 21° 47′ 58″47.278056°N 21.799444°E
Elhelyezkedése
Térkép

Ér kiejtése (románul Ier) folyó Romániában és kis részben Magyarországon, a Berettyó jobb oldali mellékvize.

Az Ér a Berettyó legjelentősebb mellékpatakja. Magyarországi szakasza 8,5 km hosszú.

Az Érmelléki-hegyekben ered Szilágy megyében. A folyó völgye a Partium északnyugati részén, a Szilágyságban található. Keleten az Érmelléki-dombvidék határolja és képez átmenetet a Réz-hegység nyúlványai felé, míg nyugati határát a Nyírség homokbuckái és a Nagy-Sárrét alkotják. Vízgyűjtője 15–50 km széles. Szövevényes hálózata a 19. században még inkább egy hatalmas mocsárra hasonlított,[1][2] de vízrendszerének szabályozása során a folyót sok helyen mesterséges mederbe terelték, ahol csak kevés víz folyik, s emiatt a mocsár kiszáradt.

A forrásától Ákosig északkeleti irányban fut. Itt megközelíti a Krasznát. Ákostól Krasznaszentmiklósig északnyugat felé halad, majd délnyugati irányba fordul, és ezt tartja végig. Szalacsnál éri el Bihar megyét, végül a Berettyót Magyarországon Pocsajnál.

Az Ér völgye még a Berettyónál is mélyebben fekszik, a folyó esése Szalacstól Pocsajig km-ként 16 cm.[3]

Települések a folyó mentén

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Zárójelben a román név szerepel.)

  1. Borovszky Samu (1901). Bihar vármegye és Nagyvárad. Budapest,. 2016. március 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. június 18.. {{cite book}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)CS1 karbantartás: extra központozás (link)
  2. Wilhelm Sándor. "Az Ér". Székelyhíd város. Hozzáférés: 2011. június 18..
  3. Korbély József. Bihar vármegye geológiai viszonyai. 2016. március 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. június 18.. {{cite book}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]