Éradony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Éradony (Adoni)
Éradony, Romai-Katolikus templom
Éradony, Romai-Katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Értarcsa
Irányítószám 417571
SIRUTA-kód 31583
Népesség
Népesség 756 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 700
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 100 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Éradony (Románia)
Éradony
Éradony
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 25′ 57″, k. h. 22° 10′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 57″, k. h. 22° 10′ 33″
Éradony weboldala
Éradony, Református templom

Éradony (románul Adoni) falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Közigazgatásilag a tőle 3 km-re fekvő Értarcsához tartozik. Érmihályfalvától 10 km-re délkeletre található.

Története[szerkesztés]

Először 1237-ben említik terra Odum néven. Valószínű, hogy Odon Ivánka fiától kapta a nevét, aki a 13. században első birtokosa volt.[2] Odon néven is előfordul.[3] A tatárjárás előtt a Johannita keresztes lovagok birtoka volt, akik egy kis várat építettek az Ér eme szigetére.[2] A falu szélén ma is látható a vár helye.

Névváltozatai villa Odun (1291-1294), sacerdos de villa Adon (1332), Oden (1335), Earadon (1408), Eradon (1587, 1599), Ear A Thon (1692), Ér-Adony (1828, 1851). A 19. században az Érmelléki- illetve az Érmihályfalvi járáshoz tartozott.

1262-ben a Gutkeled nemzetség birtoka volt.

A 13. század végén Kereki János comes volt a település birtokosa.

1337-ben Nagyveszelyi Ivánka fia Miklós, később pedig Korpady Kelemen pozsegai prépost, utána Éberhardt zágrábi püspök, de vele egy időben a Jankafalvy és a Vetésy család is birtokos volt itt.

A 15. század elejétől rajtuk kívül az Adonyi, Szepessy és az Upory családoknak is volt itt részbirtokuk.

1465-ben egy Hunyadi Mátyás korabeli oklevél Szatmár vármegyéhez tartozónak írta.

Az 1800-as évek elején a Szilágyi, gr. Haller, Fényes és Okolicsányi család birtoka volt. Az Okolicsányi családtól Dobozy Miklós, majd tőle örökség útján került Szilassy Ottó birtokába, kinek itt szép úrilaka is volt, mely mára teljesen elpusztult.

A község határában hajdan vár is állt, egészen a 16. századig, mára azonban nyoma is alig látható.

Éradony-hoz tartoztak Asztaghely, Halom és Bélye puszták is.

Lakossága[szerkesztés]

1886-ban 716 lakosa volt. 1910-ben 965 lakosra nőtt a település[4] Az 1992-es 855, míg a 2002-es népszámlálás 784 lelket számított.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - 1786-ban épült.
  • Görög katolikus templom - 1790-ben készült el.
  • Református temploma - A 18. század közepén épült.

Híres személyiségek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. ^ a b Benedek, 284 old.
  3. Éradony története
  4. Révai nagy lexikona, 6. kötet, Éradony, 569 old.

Forrás[szerkesztés]