Újnémet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újnémet (Unimăt)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang falu
Beosztott falvak Ákos
Irányítószám 447008
SIRUTA-kód 136759
Népesség
Népesség 408 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 3
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 155 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Újnémet (Románia)
Újnémet
Újnémet
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 30′ 18″, k. h. 22° 44′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 18″, k. h. 22° 44′ 43″

Újnémet falu Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szatmár megyében, Ákostól délnyugatra, Érszakácsi és Krasznamihályfalva között fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét német ajkú lakosairól kapta.

Története[szerkesztés]

Újnémet nevét az oklevelek 1460-ban említették először Ujnemethi néven.

1462-ben Wynemeth, 1475-ben Wynemethy, 1559-ben Új nemethy, 1716-ban Ujj németh néven írták nevét.

1460-ban neve egy perrel kapcsolatban került említésre, amikor birtokosa az Újnémethy család volt. 1462-ben Ramocsa Albert is részbirtokot szerzett itt.

1545-ben a birtokrészen Bőnyei Gergely Köbölkúti Annától, Köbölkúti János leányától való gyermekei osztozkodtak.

1590-ben Ladmóczi Horváth Jánost is beiktatták egy itteni birtokrészbe, majd 1613-ban Lugasi János kap királyi adományt egy újnémeti részbirtokba.

1638-ban Felsőnémeti Némethy Kristóf újnémeti részeit Ibrányi Mihály váradi kapitánynak szerette volna elzálogosítani, de ez ellen Gencsi Anna örökösei tiltakoztak.

1641-ben az Új Németi birtokon egyenlően osztozott meg néhai Érszentkirályi István felesége: Dobai Judit 3 gyermeke.

1699-ben özv. Medgyesi Sámuelné Kovács Katalin újnémeti részbirtokát zálogba adta Szécsi Guthi asszonynak és gyermekeinek, Pap Zsigmondnak és nejének Tyukodi Nagy Zsófia asszonynak és Pap Lászlónak.

1717-ben Pap Sándor és Szomoldi István itteni részeiket elzálogosították Nagy Andrásnak.

1778-ban Bölöni Sándorné Török Krisztina gyermekei osztozkodtak az itteni birtokon.

1779-ben Tasnád mezőváros tartozéka, melyet 6 évre bérbevettek Vajai Lászlótól Reviczki József, Szotyori Kerekes József és neje,

Az 1797-es összeíráskor kisebb birtokosai többek között: gróf Kemény Farkas, gróf Andrássy Károly, báró Wesselényi Farkas.

1847-ben 924 lakosából 2 római katolikus, 913 görög katolikus, 9 izraelita.

1900-ban 930 lakosából 26 magyar, 58 németh, 841 oláh, 5 egyéb nyelvű volt, ebből 2 római katolikus, 847 görög katolikus, 21 református, 60 izraelita. A házak száma ekkor 175 volt.

A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 722–731. o. Online elérés