Krasznamihályfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krasznamihályfalva (Mihăieni)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang falu
Községközpont Ákos
Irányítószám 447007
SIRUTA-kód 136740
Népesség
Népesség 485 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 362
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 129 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Krasznamihályfalva (Románia)
Krasznamihályfalva
Krasznamihályfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 33′ 35″, k. h. 22° 43′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 35″, k. h. 22° 43′ 53″

Krasznamihályfalva (románul Mihăieni) település Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szatmár megyében, Erdődtől délnyugatra Gyöngy és Ákos között fekvő település.

Népesség[szerkesztés]

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a magyar Mihály személynévből ered.Román neve a magyarból való.

Története[szerkesztés]

Krasznamihályfalva nevét az oklevelek 1380-ban említették először Mihályfalva, Myhalfalwa néven.

1410-ben Középszolnok megyéhez tartozott és a Kusalyi Jakcsok birtoka volt.

1489 előtt Mihályfalvi György birtokának írták, Mátyás király ekkor iktattatta be a kolozsmonostori konvent által Mihályfalvi György Katalin nevű leányát Bőnyei Jánosnét itteni birtokába.

1555-ben Csire (Chyre) Hedvig, Csaholyi Péter özvegyének és leánytestvérének birtoka volt.

1558-ban Somlyai Báthory Zsigmond erdélyi vajda Eörményesi János és Szepedi Kata Anna leányának Köbölkuthi Jánosnénak nemesi kúriűval együtt birtokrészt adományozott.

1676-ban Perecseni Nagy Andrásnak is volt itt birtoka.

1705-ben Pap Zsigmondot és Lászlót írták itt birtokosnak.

1805-ös összeíráskor adómentes nemesek itt Szentkirályi Miklós, Virág János, Farkas Sándor, Balogh Péter, Szebeni Zsigmond, Récsei József, Balogh Pál, Balogh Imre.

1847-ben 1025 lakosából 11 római katolikus, 156 görög katolikus, 849 református, 9 izraelita.

1890-ben 771 lakosa volt, ebből 667 magyar, 1 tót, 103 oláh, melyből római katolikus 34, görög katolikus 43, evangélikus 1, református 564, izraelita 9.

1910-ben 757 lakosából magyar 696 (91,94%), oláh 61 (8,06%).

A trianoni békeszerződés előtt Krasznamihályfalva Szilágy vármegye tasnádi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • A református templom, mely 1862-1869 között épült Pribék Béla tervei alapján, a korai eklektika kitűnő példája. 1870-ben került sor a felszentelésére. A templom egyik termében dr. Mihályfalvy (Róth) Zsigmond orvos, első világháborús hős és felesége hamvai pihennek, a toronyszobában egyházi könyvtár található. 2005-ben avatták fel a - M.A. de Ruyter Ifjúsági Keresztyén Központot -, mely homlokzatán emléktábla és plakett hirdeti a nagy múltú holland tengernagy tetteit. Erdélyben egyedüli emlékhelye a gályarab lelkipásztorokat kiszabadító admirálisnak.
  • A régi református temetőben nyugszik torboszlai és szentháromsági Beretzky György (Zilah, 1807- Krasznamihályfalva, 1876), ma is áll faragott emlékoszlopa. Beretzky 1848-ban a Szilágyság védelmének megszervezője, töredékben fennmaradt emlékiratai a szabadságharc kevésbé ismert oldalát festik meg, több figyelmet is érdemelne.
  • Görög katolikus (jelenleg ortodox) temploma 1929-ben épült.
  • Termálfürdője az utóbbi évek során épült ki, évről évre bővülő szolgáltatásokkal és nagyobb infrastruktúrával várja az üdülni ill. gyógyulni vágyókat.
  • A falu szélén lévő Degenfeld Sándor-kúria

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. Online elérés
  • Beretzky György Emlékiratából (közli: Beretzky Endre dr.), Zilah, 1913 (a Szilágyság c. lap különnyomata)
  • A krasznamihályfalvi termálfürdő honlapja: http://strandmihaieni.com/index.html