Mezőterem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőterem (Tiream)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang község
Beosztott falvak Portelek, Vezend
Polgármester Tar Miklos
Irányítószám 447325
Körzethívószám 0261
SIRUTA-kód 139116
Népesség
Népesség 1535 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1142
Község népessége 2226 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 123 m
Terület 55,00 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Mezőterem (Románia)
Mezőterem
Mezőterem
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 36′ 49″, k. h. 22° 28′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 49″, k. h. 22° 28′ 10″

Mezőterem (románul Tiream) falu és községközpont Romániában, Szatmár megyében. A 2011-es részleges népszámlálási adatok alapján 2144 lakosából 711 fő román 1342 fő magyar és 43 fő német anyanyelvű.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykárolytól délre fekvő település. Kb. 8 km-re fekszik a várostól.

Története[szerkesztés]

A település nevét 1357-ben említik először, ekkor Banknetereme néven, 1383-ban Posanetherme, 1431-ben Therem, 1449-ben Gernez al. Therem alakban írták. A 14. században és a 15. században a Kaplon nemzetségből való Vetési, Bagosy, Csomaközy és Károlyi családoké volt.

A 14. században a Vetési családé. 1572-ben Vetési János, Márton, Péter és László az egész helységre új adományt kaptak. Utódaik ettől kezdve a Mezőteremi előnevet használták. 1601-ben Mezőszentmiklósi János is részt kapott benne. 1697-ben pedig Köpösdi Tolvaj Gábor és Károlyi István és Károlyi Sándor az egészet megkapják. Ettől kezdve Károlyi birtok volt a legnagyobb része.

A község hajdan tiszta magyar volt, de Károlyi Sándor a szomszéd községekből svábokat telepített ide. 1716-ban itt hunyt el – felesége megmérgezte – nemes Nyúzó Mihály, Rákóczi ezredeskapitánya. A református templomot 1777-ben foglalták el és szentelték fel a római katolikusok. Az új templomot pedig 1859-ben építették, és a Szent Kereszt felmagasztalására szentelték fel.

1945-ben a településről lakosainak jelentős részét, 295 személyt deportáltak a Szovjetunióba.

Karos[szerkesztés]

Karos helység is Mezőterem határában feküdt. 1456-ban említik először nevét egy határjáró oklevélben. 1486-ban a Márki család birtoka volt, azonban az oklevelekben neve többet nem szerepel. Mellette feküdt Gernyes község is, mellyel egy 1449-es okirat egynek mondja.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Római katolikus templom – 1859-ben építették az ide betelepült svábok
  • A második világháborúban elesettek emlékműve
  • Ortodox templom - 1770-ben épült.
  • Római katolikus kápolna - 1890-ben épült.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]