Királydaróc
| Királydaróc (Craidorolț) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Királydaróc |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 447105 |
| Körzethívószám | 0261 |
| SIRUTA-kód | 137452 |
| Népesség | |
| Népesség | 1053 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 422 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 123 m |
| Terület | 93, 52 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 36′ 42″, k. h. 22° 42′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 42″, k. h. 22° 42′ 14″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Királydaróc (románul Craidorolț) falu és községközpont Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Szatmár megyében, Nagymajténytól keletre, a Kraszna partján fekvő település.
Nevének eredete[szerkesztés]
A Drauc (sólyom) szó változott át az idők során magyarosan Darócz alakra.
Története[szerkesztés]
Az Árpád-kori település neve már 1217-ben van említve Solymos' néven, mint a királyi sólymárok birtoka és faluja.
Solymos a tatárjáráskor elpusztult, és területét 1262-ben V. István király Aladár ispánnak (comes) adta. Ekkor "terra Draucariorum Regiorum alakban van jegyezve az oklevelekben.
A 14. században a település birtokosai a Várday és a Daróczy családok.
1385-ben Daróczy Tibold és Kis Várday Domokos Csáky Istvánnak örökáron eladták, aki 1396-ban kap rá királyi adományt.
1489-ben Csáky Benedektől Darócz negyedrészét, s a malmot Drágfi Bertalan kapta meg.
A Drágfiak a bélteki uradalomhoz csatolták a maguk részét, és újabb birtokokat is szereztek benne.
A Drágfy család azonban 1555-ben kihalt, és birtokai a királyi kamarára szálltak vissza.
A 16. század végétől a 17. század végéig a Daróczi uradalmat, melyhez 1634-ben többek között Darócz és rajta kívül még kilenc település is tartozott, a Szatmári vár birtokaihoz csatolták.
1580-ban Szentmártonyi Farkas Pál kapott benne két nemestelket. A települést ekkor Nagydarócznak is írták.
1585-ben Vörös János és Lukács kap új királyi adományt régi birtokaira.
1638-ban birtokosa volt Debreczenyi Tamás is.
Daróczot a szatmári béke után Károlyi Sándor kapta meg, s birtokában is maradt a 18. század végéig.
A gróf Károlyi család mellett volt még itt birtoka Szilágyi, Veres, Fekete, Kiss, Kengyel családoknak is.
Az 1900-as évek elején a gróf Károlyi család, gróf Dégenfeld Sándor és Gerzon Kázmér volt a nagyobb birtokosa.
Szaklyán[szerkesztés]
Szaklyán elpusztult település is Darócz határában feküdt egykor.
1469-ben mikor a település ura a Csáky család volt, Zsáklyán alakban említették az oklevelek, azonban később nyoma veszett, valószínűleg a török időkben pusztult el.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Református templom – A 16. században épült.
- Római katolikus templom – 1828-ban épült.
- Görögkatolikus templom a 18. században épült.
Források[szerkesztés]
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Krasznabéltek
Jegyzetek[szerkesztés]
Szatmár megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
