Királydaróc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Királydaróc (Craidorolț)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang község
Beosztott falvak Érkisfalu, Érszentkirály, Kőröstelep, Krasznacégény
Polgármester Balogh Dániel
Irányítószám 447105
Körzethívószám 0261
SIRUTA-kód 137452
Népesség
Népesség 1063 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 422
Község népessége 2215 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 123 m
Terület 93, 52 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Királydaróc (Románia)
Királydaróc
Királydaróc
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 37′ 04″, k. h. 22° 42′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 04″, k. h. 22° 42′ 42″

Királydaróc (románul Craidorolț) falu és községközpont Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szatmár megyében, Nagymajténytól keletre, a Kraszna partján fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

A Drauc (sólyom) szó változott át az idők során magyarosan Darócz alakra.

Története[szerkesztés]

Az Árpád-kori település neve már 1217-ben van említve Solymos' néven, mint a királyi sólymárok birtoka és faluja.

Solymos a tatárjáráskor elpusztult, és területét 1262-ben V. István király Aladár ispánnak (comes) adta. Ekkor "terra Draucariorum Regiorum alakban van jegyezve az oklevelekben.

A 14. században a település birtokosai a Várday és a Daróczy családok.

1385-ben Daróczy Tibold és Kis Várday Domokos Csáky Istvánnak örökáron eladták, aki 1396-ban kap rá királyi adományt.

1489-ben Csáky Benedektől Darócz negyedrészét, s a malmot Drágfi Bertalan kapta meg.

A Drágfiak a bélteki uradalomhoz csatolták a maguk részét, és újabb birtokokat is szereztek benne.

A Drágfy család azonban 1555-ben kihalt, és birtokai a királyi kamarára szálltak vissza.

A 16. század végétől a 17. század végéig a Daróczi uradalmat, melyhez 1634-ben többek között Darócz és rajta kívül még kilenc település is tartozott, a Szatmári vár birtokaihoz csatolták.

1580-ban Szentmártonyi Farkas Pál kapott benne két nemestelket. A települést ekkor Nagydarócznak is írták.

1585-ben Vörös János és Lukács kap új királyi adományt régi birtokaira.

1638-ban birtokosa volt Debreczenyi Tamás is.

Daróczot a szatmári béke után Károlyi Sándor kapta meg, s birtokában is maradt a 18. század végéig.

A gróf Károlyi család mellett volt még itt birtoka Szilágyi, Veres, Fekete, Kiss, Kengyel családoknak is.

Az 1900-as évek elején a gróf Károlyi család, gróf Dégenfeld Sándor és Gerzon Kázmér volt a nagyobb birtokosa.

Szaklyán[szerkesztés]

Szaklyán elpusztult település is Darócz határában feküdt egykor.

1469-ben mikor a település ura a Csáky család volt, Zsáklyán alakban említették az oklevelek, azonban később nyoma veszett, valószínűleg a török időkben pusztult el.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református templom - A 16. században épült.
  • Római katolikus templom - 1828-ban épült.
  • Görög katolikus templom a 18. században épült.

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)