Szamoskóród
| Szamoskóród (Corod) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Kolcs |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagykolcs |
| Irányítószám | 447118 |
| SIRUTA-kód | 137586 |
| Népesség | |
| Népesség | 453 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 231 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 128 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 45′ 47″, k. h. 23° 00′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 47″, k. h. 23° 00′ 46″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szamoskóród falu Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Szatmárnémetitől keletre, a Szamos folyó partján fekszik, Kiskolcstól nyugatra található település.
A Szamos bal partján terül-el, a falu szerkezete a kezdetektől a folyó kanyarulatát követte, ezt a formáját jelenleg is őrzi. Magyarország első katonai felmérése alkalmával készített térképen és az ezt követőkön is alig változik szerkezetileg és területileg a település.
Története[szerkesztés]
Szamoskóród nevét a korabeli oklevelek 1344-ben említik először Korog néven, majd később Korogyként. A település ősi birtokosai a Korogi család tagjai voltak.
1389-ben Korogi István a birtokot eladta Daraiaknak 50 gyra-ért.
1419-ben Petneházy Jakab és Miklós kapta meg a birtok egynegyedét.
1480-ban Egry Miklós is kap belőle egy részt.
1520-ban a Bazini Dobaiaké lett, majd 1539-ben Egry Péter és Dobai Jó Demeter lett birtokosa.
1544-től az évszázad második feléig több birtokos is osztozott rajta: Pettyeni Demeter leányai, Horváth György, Fekete Balogh János a részbirtokosa, majd Egry Kelemen 1583-as török fogságba esésekor birtokát 600 forintért eladta Salgay Bálint-nak, a váltsága végett. Salgay Bálint leányát Perényi Gábor vette nőül, örökölve vele a birtokot.
1594-ben a Pethő család is kapott benne királyi adományként részt, s ők maradtak birtokosai a XVII. század végéig.
1717 után Kóród már tekintélyes községnek számított. Ekkor a Csabay és Zoltáncsaládok birtoka volt. A század végén még mellettük birtoka volt itt Péchy, Csabay, Marecz, Végh, Dobsa, Cseh, Rétsey családoknak is.
Az 1800-as évek közepéig a Darvay, Botka, Virágh, Nagy, Chemel, Mándy és Katona családok voltak birtokosai.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Református templom – 1753-ban épült. 1836-ban fatornyot is állítottak hozzá.
- Az első és második világháború Szamoskóródi Áldozatainak Emlékműve [1]
- Szamos mentén 2016-ban kijelölt Natura 2000-es védett terület (ROSCI 0436 Alsó Szamos)[2]
Természeti látnivalók[szerkesztés]
A Szamos folyó még őrzi részlegesen a természetes kanyarulatait, a holtágait, homok és kavicspadjait.
Számos védett halfajnak (pl. a Német bucó, Magyar bucó stb.), emlősfajnak (pl. Eurázsiai hód, Mezei hörcsög, Európai vidra, Vadmacska stb.), madárfajnak, kétéltű, hüllő és rovarfajnak nyújt otthont.
A falu határában található legelőn még hagyományos legeltetés folyik szarvasmarhákkal. A mezőgazdaság habár gépiesített, de a hagyományos kis-parcellás földművelést folytatják a helyiek.
Források[szerkesztés]
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- https://muvelodes.net/enciklopedia/a-balajthy-fiuk-a-katonahosok-emlekoszlopan
- https://www.facebook.com/szamoskorod/
Jegyzetek[szerkesztés]
Szatmár megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
