Német bucó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Német bucó
Akváriumi példányok
Akváriumi példányok
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei)
Öregcsalád: Percoidea
Család: Sügérfélék (Percidae)
Alcsalád: Luciopercinae
Nem: Bucó (Zingel)
Cloquet, 1817
Faj: Z. streber
Tudományos név
Zingel streber
(Siebold, 1863)
Szinonimák
  • Asper verus (Schaeffer, 1761)
  • Aspro streber (Siebold, 1863)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Német bucó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Német bucó témájú kategóriát.

A német bucó (Zingel streber) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó védett faj.[1]

Kisméretű halfaj, mely gazdasági szempontból nem bír jelentőséggel, de nagy természeti értéket képvisel. Szűk területen élő, nagyon ritka bennszülött halunk. A veszélyeztetett fajok közé tartozik, mivel a folyókon épülő vízlépcsők hatására élettere egyre szűkül.

Elnevezései[szerkesztés]

Horgászok körében reszelő néven volt ismert, de orsóhalnak is nevezték. További elnevezései: Apáczafúró, Arsóhal, Buczó, Buczok, Durbancs, Kerékszeg, Német-Kócz, Nemhal, Orsófark, Orsófarkú hal, Poczokfarkú, Ráspóhal és Répahal.[2][3]

Előfordulása[szerkesztés]

A német bucó Magyarországon ritkán előforduló fokozottan védett hal, eszmei értéke 100 000 Ft.[4] Elterjedési területe nagyon szűk a Duna vízrendszerének őshonos halfaja a tiszta, oxigéndús, sebes folyóvizekben él. A Duna vízrendszerén kívül a Vardar folyó vízrendszere szolgál még élőhelyeként. Magyarországi élőhelyei a Duna, Mosoni-Duna, a Rába, a Lapincs, a Pinka, a Strém, az Ipoly, a Dráva, a Mura, a Tisza, a Szamos, a Sajó, a Bódva, a Hernád, a Vadász-patak, a Sebes-Körös és a Maros.[5][6][7]

A Duna vízrendszerén kívül, a Dnyeszter vízrendszerében is előfordul.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Közeli rokonához a magyar bucóhoz, hasonlít a legjobban, olyannyira, hogy ránézésre összetéveszthető vele. Megkülönböztetésül annak a teste és faroknyele valamivel vaskosabb, mintázata elmosódottabb. A magyar bucó első hátúszója hosszabb és benne több 16 feletti tüske van. Alakját tekintve hasonlít a küllőkre és a márnákra, de a bucófajokat első pillantásra megkülönbözteti kettős hátúszójuk.[5][7]

Azonosítása határozóképlettel[szerkesztés]

A halak közeli rokon fajainak azonosításához nagy segítséget jelenthet az adott hal morfológiai tulajdonságainak pontos vizsgálata. Az alábbi táblázat a német bucó és a magyar bucó határozóképletét tartalmazza.[8]

Tudományos név Magyar név pikkelyképlet garatfogképlet úszósugár hátúszó úszósugár farokalatti
Zingel zingel magyar bucó, 83 8-9/12-15 95     -       D1:XIII-XV, D2:I-II/16-20            II/11-13
Zingel streber német bucó, 70 6-7/10-12 82     -       D1:VII-IX, D2:I/12-13            I/10-12

Megjelenése[szerkesztés]

Kistermetű faj a hal teste hengeres erősen megnyúlt, hossza 12 - 18 centiméter, legfeljebb 22 centiméter. Feje viszonylag hosszú és aránylag széles, valamint felülről lapított. Orra megnyúlt, körülbelül kétszerese a szem átmérőjének. Közepes méretű szája teljesen alsó állású. Érdes tapintású kicsiny pikkelyei erősen ülnek a bőrben darabszáma 70 - 82 egy hosszanti sorban. A torok, a mell és a has nagy része pikkelytelen. A kopoltyúfedők hátulsó szegélyén erős tüske ül. Mellúszói gyengén fejlettek, a hasúszók a mellúszók alatt vannak, szélesek. Az első hátúszóban 7-9 tüske, a másodikban 12-13 elágazó sugár számlálható. Az elő-kopoltyúfedők hátulsó szegélye fogazott. Nincs úszóhólyagja. Oldala ívás idején smaragdzöld bronzfénnyel ragyog.[5][6][7]

Életmódja[szerkesztés]

A német bucó fenékhal, a bucó halnem más fajaihoz hasonlóan a kavicsos talajú, sekély, de erős sodrású vizeket vízfolyások felső és középső szakaszán a gázlós, gyors sodrású köves, kavicsos biotópokat kedveli. Az éjszaka aktív hal a nagyobb folyókban a paduczóna fölső régiójától a dévér zóna fölső régiójáig fordul elő, ez utóbbinak az alsó régiójában - ellentétben a magyar bucóval - már nem található meg. Általában a sodrott mederszakaszokon található meg, az üledékes részeket kerüli, ezért a duzzasztott folyószakaszokról elvándorol. Tápláléka apró talajállatok, halikra, ivadék, de a víz által görgetett hordalékból is kiszedegeti az elfogyasztható szerves törmeléket.[6][7]

Szaporodása[szerkesztés]

Márciusmájusban párosan ívik a gyors áramlású, kavicsos mederrészeken, ahol kisebb gödröt készít. Az ikrások ebbe az elkészített kavicsos-sóderes meder gödrébe rakják le ragadós ikrájukat, amelyet megtermékenyítés után befednek finom kavicsréteggel.[6][7][9]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zingel streber (Siebold, 1863). ITIS report. (Hozzáférés: 2010. július 24.)
  2. Harka Ákos: Tiszafüred környéki halnevek. Magyar Nyelvőr. (Hozzáférés: 2010. július 24.)
  3. Védett fajok német bucó. vedettfajok.hu. (Hozzáférés: 2010. július 24.)
  4. MOHOSZ honlap védett halfajok. (Hozzáférés: 2009. november 14.)
  5. ^ a b c Német bucó – Zingel streber (Siebold, 1863). Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 2010. július 24.)
  6. ^ a b c d Német bucó Zingel streber (Siebold, 1863). Terra Alapítvány. (Hozzáférés: 2010. július 24.)
  7. ^ a b c d e Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
  8. Speciális határozóbélyegek. Munkácsy Horgász Egyesület. (Hozzáférés: 2010. július 24.)
  9. Dr. Györe Károly: bucó Magyarország természetesvízi halai. HAKI Halászati és Öntözési Kutatóintézet, 1995 (Hozzáférés: 2010. július 24.)

További információk[szerkesztés]