Peleszarvad
| Peleszarvad (Sărvăzel) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szilágypér (Pir) |
| Irányítószám | 447247 |
| SIRUTA-kód | 138565 |
| Népesség | |
| Népesség | 138 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 167 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Peleszarvad
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 47° 27′ 21″, k. h. 22° 25′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 21″, k. h. 22° 25′ 03″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Peleszarvad (Sărvăzel), település Romániában, a Partiumban, Szatmár megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Tasnádtól délnyugatra, Szilágypér közelében fekvő település.
Története[szerkesztés]
Peleszarvad Árpád-kori település. Nevét már 1241 előtt is említette oklevél Zorwod néven.
1329-ben Zarauad, 1330-ban p. Zurwod, 1331-ben Zarwad, Zaward néven írták.
1279-ben IV. László király Hegun comes és fia: Goganus bán hőséges szolgálataiért a tatárok pusztításai következtében elnéptelenedett Zorwod nevő örökjogú birtokukat újból nekik adományozta, hogy engedélye alapján benépesíthessék.
1450-ben egy oklevél szerint Zarwad-i Miklós is vallomást tett nádasdi birtokügyben.
1465-ben Bályoki Szilveszter is birtokosa, aki Zarwad-i részbirtokát adta zálogba Dengelegi Pongrác János erdélyi vajdának.
1910-ben 383 lakosából 42 magyar, 336 román volt. Ebből 349 görög katolikus, 20 református, 12 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
Források[szerkesztés]
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet. .
.svg){kind=small}
