Alsószopor
| Alsószopor (Supuru de Jos) | |
 | |
| Alsószopor falu elhelyezkedése Szatmár megyében, Alsószopor község központja. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 447300 |
| SIRUTA-kód | 138930 |
| Népesség | |
| Népesség | 1235 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 56 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsószopor
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 47° 28′ 00″, k. h. 22° 48′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 00″, k. h. 22° 48′ 00″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószopor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alsószopor (románul Supuru de Jos) falu a Partiumban, Romániában. Szatmár megye egyik települése, községközpont.
Fekvése[szerkesztés]
Szatmárnémetitől délre a Kraszna partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Első említése 1205-1215-ből származik, ekkor Zopor néven említették.
1414-ben Asowzopor, 1474-ben Also-zopor, 1543-ban Szopor, 1676-ban Sopor néven írták. 1474-ben a Csire családé, ekkor Csire István Drágfi Miklósnak és fiának, Bertalannak adta zálogba. 1475-ben végzett adóösszeíráskor Alsó-Szoport Sarmaság és Győrteleke között említették. Ekkor Drágfiak, a Csire, és a Valkai család volt birtokosa. 1538-ban az Álmosdi Csire család egyik tagja Csire Ferenc, a nagyváradi káptalan levele alapján eladta örökre a középszolnoki mindkét Szoporban levő részbirtokát Drágfi Andrásnak és Gáspárnak, ezt I. Ferdinánd király is megerősítette. 1570-ben Dobó István, Ödönfi Ferenc és a császár között oszlott meg.
1602 előtt Zombori Farkasnak Alsó- és Felsőszoporon is volt birtoka, de 1602-ben Giorgio Basta generális és Kövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adományozta mindkét települést. Az 1715 évi összeírásnál Alsószoport Szatmár vármegyéhez számolták, 1720-ban kétharmada tartozott Szatmár megyéhez. 1779-ben végzett összeíráskor Alsó-Szopor község főbb birtokosa gróf Andrási Károly volt. Szirmai leírása szerint 1809-ben Alsó-Szopor falu százötven gazdából álló egyik része Szatmár vármegyéhez, más 60 gazdából álló része pedig Szolnok vármegyéhez tartozott. 1919-ig Magyarországhoz tartozott, Szilágy vármegye részeként. 1910-ben 1 455 román és magyar lakosa volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkatolikus temploma 1792-ben épült a Szent Arkangyalok tiszteletére kőből épült. Nagy kőtoronnyal és két kisebb fatornyocskával.
Anyakönyvet 1782-től vezetnek.
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Kovács Katona Jenő (Alsószopor, 1910. február 8. – Kolozsvár, 1944. október 9.) író, költő, kritikus.
- Giczy János (Alsószopor, 1933. december 28. – 2016.) festőművész.
Források[szerkesztés]
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 619–629. o. Online elérés
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
.svg){kind=small}
